Főoldal - Boldog Özséb Plébánia, Pokorni Zoltán Nagyapja
Isten mindig velünk van és nem bánhatunk vele kényünk kedvünk szerint. Az ember nem tudja magát megteremteni, a pénz nem bír megváltó erővel, bármennyire is szeretnék azt sokan. Isten nélkül üresség van a lélekben és ha még ezt be is próbáljuk tölteni földi dolgokkal, annak tragikus vége lesz. Az előadás után agapén vettünk részt, majd kiscsoportos beszélgetések következtek, ahol megosztottuk egymással az előadás kapcsán felmerült gondolatainkat. Megtapasztalható volt a résztvevők lelkesedése, rengeteg érdekes meglátás, vélemény születetett a témával kapcsolatban. A lelkinap szentmisével zárult Obermájer Ervin celebrálásával, a zenei szolgálatot a Boldog Özséb-plébánia zenecsoportja biztosította. Karácsonyra készülve egy ilyen nap nagyon jó lehetőség volt arra, hogy közelebb kerüljek Istenhez, hogy megerősödjön a személyes hitem és többet megtudva magamról másokban is meg tudjam látni Isten arcát. Kertész Dávid ifis
- Harmincéves a pünkösdfürdői Boldog Özséb-templom | Magyar Kurír - katolikus hírportál
- Boldog Özséb-plébániatemplom – Wikipédia
- A Magyar Pálos Rend honlapja
- Pokorni nagyapját csak a halála mentette meg a népbíróságtól – Neokohn
- Pokorni Zoltán Apja | Kiderült, Hogy Nyilas Háborús Bűnös Volt Pokorni Zoltán Nagyapja, Le Kell Venni A Nevét A Turulszoborról &Ndash; Nyugati Fény
- Pokorni zoltan leveteti nagyapja nevet emlekmurol friss hírek - a Hírstart hírkeresője
Harmincéves A Pünkösdfürdői Boldog Özséb-Templom | Magyar Kurír - Katolikus Hírportál
1993. május 16-án szentelték pappá Gelencén a Szent Imre-templomban. 1994-ben kánonjogi licenciátust, majd 2004-ben egyházjogi doktorátust szerzett az ottawai (Kanada) Szent Pál Egyetemen. 26 évnyi papsága alatt dr. Kerekes László sokféle pasztorális feladatkörben szolgált: 1994-2000 között a Gyulafehérvári Érseki Bíróság bírósági helynöke, a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola fegyelmi prefektusa és kánonjog tanára. 1996-tól ugyanitt retorikát, homiletikát és pedagógiát tanít. A Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola tudományos folyóiratának, a Studia Theologica Transsylvaniensia-nak társalapítója. 2000 decemberében szentszéki tanácsosi címet kap. Jelenleg a Gyulafehérvári Érseki Bíróság helyettes bírósági helynöke, és 2004 óta Kézdivásárhelyen, a Boldog Özséb plébánia plébánosa. Anyanyelvén kívül folyékonyan beszél románul és angolul – derül ki az érseki körlevélből.
Beatus Eusebius Egyesület A Boldog Özséb Római Katolikus Plébániánk 2006-ban elsősorban a gyerekek és fiatalok keresztény, katolikus nevelésére (de szociális és más célokra is) létrehozta a Beatus Eusebius Egyesületet (a Boldog Özséb latin megfelelője). Egyesületünk teljesen a támogatóink adójövedelmének 2%-ával rendelkezik, és végzi tevékenységét. Kérjük a kedves híveinket és a szülőket, hogy amennyiben lehetséges, ajánlják fel erre a célra a jövedelmi adójuk 2%-át (ne tévesszük össze, ez nem egyházi hozzájárulás!!! ) A múlt évben a 2%-okat a következő célokra használtuk fel: a Kórustalálkozó megszervezésére, az I-IV-osztályosok táboroztatása, a kiscserkészek tanyázására, a cserkésztáborokra, az V-VIII-asok táborára, az ifjúsági táborra, a szegények megsegítésére Karácsonykor és Húsvétkor, a kórházi betegek látogatására, a családosok táborára, a ministránscsoportunkra, más plébániai kisközösségi programokra. Amíg egy egy hetes táboroztatás máshol 150 lejbe került, addig nálunk egy 5 napos tábor csak 40 lej volt!!!
Boldog Özséb-Plébániatemplom – Wikipédia
A kézdivásárhelyi Boldog Özséb-templomban bemutatott szentmise elején a hívek és lelkipásztorok a papi zsolozsma himnuszának imádságával kérték az egyházközség védőszentjének közbenjárását: "Boldog Özséb, áldott atyánk, esedezve kérünk: Gyűjtsed össze imádságra árva magyar népünk! " Prédikációjában Birton Róbert Attila székelykáli plébános Boldog Özséb nagyságáról, a szent példás életéről és erényeiről elmélkedve a "szorosabb" Krisztus-követésre bátorította a búcsúünnepen megjelenteket. Elmélkedésének kiindulópontja a kézdivásárhelyi templom oltárképe volt. Kifejtette: ha ránézünk erre a képre, egy egyszerű embert látunk, aki imádkozik; kezeit az ég felé emeli, a kereszt előtt térdel. Látszik rajta, hogy "nagyon elszánt ember" – emelte ki a szónok. Az Istennek szánt idő feltétele az elcsendesedés, az Isten előtti készenlét. Ez tesz igazán képessé arra, hogy felismerjük Isten ránk vonatkozó akaratát – mondta a székelykáli plébános; majd keresztjeink elfogadásának fontosságát hangsúlyozta: a kereszt nemcsak a szenvedésnek, hanem a szeretetnek is a szimbóluma, hiszen Isten ezáltal akar mélyebb kapcsolatot kialakítani velünk, ezáltal akar önmagához kapcsolni.
A jubileumi ünnepre a plébánia közösségei kilenceddel készültek: kilenc napon keresztül vezettek rózsafüzér imádságot a templomban a különböző csoportok. A szeptember 16-i ifjúsági szentmisén az elmúlt harminc évben gitáros zenei kórusokban, zenekarokban szolgáló hívek zenéltek, énekeltek együtt. Szeptember 17-én, vasárnap a jubileumi szertartást Erdő Péter bíboros, prímás vezette, Kónya Attila, a templom plébánosa meghívására. A főpásztor beszédét teljes egészében közöljük. Krisztusban Kedves Testvérek! Templomunk búcsúnapját ünnepeljük. A védőszentre, Boldog Özsébre emlékezünk. Egyben hálát adunk az elmúlt harminc évért, ami ennek a templomnak a megáldása óta annyi kegyelmet és áldást hozott az itteni plébánia közösségének és mindazoknak, akik nyitott szívvel, imádkozó lélekkel tértek be ebbe a templomba. Lékai bíboros úr annak idején példaképeket keresett. Fel akarta lendíteni a magyar szentek tiszteletét. Csakhogy egy szenttéavatási eljárás elkezdése igen bonyolult feladat volt. Az evangélium mai tanúinak boldoggá avatása pedig az állami hatóságok rosszallásába ütközött.
A Magyar Pálos Rend Honlapja
Gyakran érkeznek a családpasztoráció munkatársai irányába olyan visszajelzések is, amelyek arról szólnak, hogy a házastárs öntörvényűen dönt, figyelmen kívül hagyja társa meglátásait vagy szinte minden terhet a házastársára ró: ha viszont a házasságban Istent követve igyekszünk jó társ lenni, akkor könnyebben bízzuk rá magunkat a másikra engedelmességgel vagy vállaljuk épp a döntés felelősségét. Kertész Marika családpasztorációs főmunkatárs Napjainkban gyakran feszülnek egymásnak a közösségi médiában annak kapcsán, hogy a gyermek születése után mennyire változik, mennyire kell megváltoznia a házastársak egymáshoz fűződő viszonyának: ki kerül az első helyre, a gyermek vagy a férj/feleség? A keresztény válasz rögtön a kérdést is javítja: első helyre sem házastárs, sem gyermek nem kerülhet egy jól működő családban, csak az Isten és az ő szava. Istent követi a házastársi kapcsolat, majd utána kettejük közös prioritása a gyermek, hiszen a jól működő házastársi kapcsolat tudja elegendő és megfelelő szeretettel táplálni a kis családtagot.
Kertész Marika felhívja a figyelmet: gyakran látni annak példáját, hogy szülők és nagyszülők szemében is első helyre kerül a gyermek, minden döntés körülötte forog, a gyermek így könnyen bálványozott tagjává válik a családnak, ami igen rossz irányba tereli a nevelését. A keresztény családban minden Istenért van elsősorban, az ő akaratát keressük, mi lehet a terve a mi családunkkal, hogyan fedezhetjük fel ezt, hogyan simulhatunk bele ebbe a tervbe, hogyan válthatjuk életre ezt minél teljesebben – ez lenne a jó felállás. A családpasztorációs munkatárs kiemeli: biztonságot nyújt a gyermek számára, ha azt látja, hogy a szülők jól kapcsolódnak egymáshoz, tisztelik, szeretik egymást, és együtt szeretik őt.
A polgármester, mint mondta, osztja ezt a véleményt. Hozzátette, soha nem kérte, hogy az emlékműre kerüljön a nagyapja neve. Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt. Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK! Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK! Ennek a bizottságnak lesz a feladata annak megállapítása, hogy a névsorban szereplő személyek közül kik azok, akik a második világháború alatt nagy valószínűséggel háborús bűntettet követtek el. Pokorni Zoltán Apja | Kiderült, Hogy Nyilas Háborús Bűnös Volt Pokorni Zoltán Nagyapja, Le Kell Venni A Nevét A Turulszoborról &Ndash; Nyugati Fény. NYF-kommentár: Szegény Pokorni Zoltán nyilván csak az elmúlt napokban, a Mozgó Világ cikkéből ismerte meg a saját nagyapja múltját, ezért csak most cselekszik. ( /) (A nagyközönség 2019. őszén tudhatta ezt meg, amikor Rab László a Mozgó Világban tanulmányt közölt annak a Pokorni Józsefnek a szerepéről, akinek neve a világháború kerületi áldozatai között szerepelt a vitatott Turul-emlékmű talapzatán.
Pokorni Nagyapját Csak A Halála Mentette Meg A Népbíróságtól – Neokohn
Pokorni Zoltán hírek - Hírstart Csoknyay zoltán Címke: pokorni zoltán « Mérce Hölvényi Olaf György - egyes adattárakban: Hölvényi Holdsuk György - (1922. november 7., Ráckeve, Nagy Győri Emília) a Ciszterci Rend szerzetes papja, később történész, könyvtáros 1951. február 12-től kisebb megszakítással 1989. október 30-ig szolgálta állambiztonsági hálózati személyként a Rákosi- és a Kádár-rendszer titkosrendőrségét. [Későn, csaknem negyven éves korában alapított családot, 90 éves korában, 2012. április 29-én hunyt el. ] Hölvényit Varga József államvédelmi százados szervezte be " Ráckevei " (helyenként: "Ráckevey") fedőnéven (később: " Horváth ") 1951-ben az Államvédelmi Hatóság I. Hálózati Főosztályának 2-b alosztályára ügynöknek, amely a "klerikális reakció elleni belső harcot" irányította. 1960-ban átvette a BM. II. Politikai Nyomozó Főosztályának 5. osztálya, amely a "belső reakció elhárítását" végezte. 1969 márciusában a már újjászervezett BM. Pokorni zoltan leveteti nagyapja nevet emlekmurol friss hírek - a Hírstart hírkeresője. III-as Főcsoportfőnökségen a politikai rendőrség III/III-1-a alosztálya, tehát az egyházi elhárítás foglalkoztatta titkos megbízottként.
Pokorni Zoltán Apja | Kiderült, Hogy Nyilas Háborús Bűnös Volt Pokorni Zoltán Nagyapja, Le Kell Venni A Nevét A Turulszoborról &Ndash; Nyugati Fény
Nem tudták, hogy Pokorni nagyapja nyilas volt – a polgármester példaértékűen nézett szembe a tényekkel Pokorni József neve korábban is felbukkant forrásokban, mint nyilas pártszolgálatos, de mivel az ostrom alatt meghalt, nem szerepel népbírósági periratokban, és nem kötötték őt össze a történészek Pokorni Zoltán fideszes politikussal sem, mert nem volt erre utaló adat – így nyilatkozott a zsidó közéleti portálnak Pelle János történész a minap kipattant üggyel kapcsolatban. Rab László újságíró október 18-án megjelent tanulmányából derült ki, hogy Pokorni Zoltán nagyapja az a Pokorni József, aki gyilkosságokban vett részt Budapesten, amikor a nyilasok a második világháború végóráiban bujkáló, illetve kórházban, szeretetotthonban fekvő zsidók után kutattak városszerte. Az ostrom során azonban, 1945 januárjában gerinclövést kapott, és belehalt a sérülésébe, így nem kerülhetett sor a felelősségre vonására (netán az ÁVH-hoz történő átigazolására), amely minden bizonnyal bekövetkezett volna, ha megéri a háború végét.
Pokorni Zoltan Leveteti Nagyapja Nevet Emlekmurol Friss Hírek - A Hírstart Hírkeresője
Ezért fontos, hogy áttekintsük ezeket a listákat" – utalt arra Pokorni, hogy nagyapja neve rövid ideig fent volt a második világháborús áldozatok emlékművén. A szoborról azt mondta, a turul szimbóluma nem szerencsés, ezért a történészektől tanácsot kér arra, hogy milyen új emlékmű válthatná a jelenlegit.
A polgármester, mint mondta, osztja ezt a véleményt. Hozzátette, soha nem kérte, hogy az emlékműre kerüljön a nagyapja neve.
Marad tehát, de " a turulszobor inkább az első világháborús áldozatoknak állítson emléket, hiszen abban az időben még nem kötődött semmilyen negatív tartalom a turul szimbólumához ". Miféle "magyar vitézséget, bátorságot és önfeláldozást" szimbolizál a kardot tartó turul? Azt, hogy a magyar katonák az első világháborúban részt vettek Szerbia megtámadásában, harcoltak a galíciai Przemyślnél, az olaszországi Isonzónál stb. Magyarország területén nem, hiszen az első világháború idején (a román hadsereg egy erdélyi betörését kivéve) nem folytak harci események a magyar határokon belül, illetve a magyar határ védelmében. Az első világháború tehát nem volt Magyarország számára honvédő háború, az – némi leegyszerűsítéssel – Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia hódító, befolyásszerző háborúja volt, mint ahogy az antanthatalmak részéről is hódító, befolyásszerző háború volt. A turulszobor mint első világháborús emlékmű tehát egy, a magyarok milliói szemszögéből nézve értelmetlen háborús részvételt dicsőítene.