Kard És Kasza - Könyv: László Noémi: Labdarózsa

August 6, 2024
Ahogy az egész, majd ezer évet felölelő családtörténet is a Wass-család történetéből táplálkozik, s azért lett Wass-ból Erőss, Vasasszentgotthárdból Bölényes és Cegéből Miklósdomb, hogy az írói fantázia igazságát ne kössék a rideg vagy hiányzó tények. A Kard és kasza regény, és nem családtörténet! Az első kötet majd 950 év történéseit dolgozza fel, a második kötet – a maga nagyobb terjedelmével – a közvetlen, megélt tapasztalatokat és balsejtelmeket. Nem ez Wass Albert legsikerültebb regénye, de lenyűgöző az, ahogy az idővel bánik. Amit az első kötetben megcsinál "nagyban", azt a másodikban "kicsiben": a száguldó-hömpölygő idő fogja össze az egymástól távol eső történetmorzsákat. Kard és kasza 2 teljes film magyarul. A szöveg csilingelve és gyors tempóban halad, mint egy hegyi patak, s ha úgy alakul, hogy akadályba/mesélnivalóba ütközik, akkor kicsit meglassul, kavarog, s ilyenkor megállva olyan terjedelemben mesél el egy-egy eseményt, amilyen terjedelemben előtte és utána évszázadok múlnak el a szövegben. Külön csemege, hogy csak a közvetlen családnevek és a szűkebb környezet földrajzi nevei alakultak irodalmivá, így sok olyan pont lehet, ahol az olvasó kapcsolódhat a történelemhez, az erdélyi történelemhez, vagy éppen korábbi olvasmányélményihez.

Könyv: Kard És Kasza Iii. (Wass Albert)

E kötet cselekményének középpontjában Erőss Miklós gróf áll, akinek sorsát gyermekkorától az 1950-es években a románok börtönében elszenvedett haláláig követi nyomon Wass Albert - személyes formába sűrítve a kisebbségtörténelmet. (Legeza Ilona) Kiadó: Erdélyi Szalon-IAT Kiadó Kiadás éve: 2020 ISBN: 9786156016065 Terjedelem: 440 oldal

Az első kötet (Krónikás írás) a Szent István halálát követő évtizedektől, a 11. század derekától hatalmas panorámaképben idézi föl a táj történelmét és nemzedékről nemzedékre változó népéletét, elsősorban a létküzdelmeket mutatva föl, főként azt, miképp szerzett hont kardjával a magyarság Erdélyországban. Könyv: Kard és Kasza III. (Wass Albert). Ez a nagy ívű, az első világháborúig tartó történelmi tabló jószerivel csak bevezető, előtörténeti áttekintés a második kötethez (Szemtanúság), amelynek epikus anyaga nagyrészt már az író személyes élményein, történelmi és emberi tapasztalatain alapszik, ilyenformán a maga - a magyar és arisztokrata -tanúságtétele abban a morális "perben", amely az erdélyi magyar arisztokrácia felelősségét vizsgálja. És persze annak az eszmei mondandónak az igényes megjelenítése, hogy nem elegendő karddal megszereznia hazát, de azt gondos és előrelátó munkával, szívós kitartással - azaz kaszával - meg is kell tartani! A feszesebb szerkezetű, valóban regény kompozíciójú rész is teljességérzetet kelt, de immár nem a történelmi sors teljességéét, hanem az emberi sorsét, hiszen fölvonultatja a mezőségi társadalom minden képviselőjét, jellemző rétegét és alakját: az arisztokratát, a hivatalnokot, a román pópát, a zsidó kereskedőt, az egyszerű embereket, románokat és magyarokat.

1918-2000 Tanulmány. Korunk 200504 Erdélyi magyar költészet, László Noémi Kelemen Lajos László Noémi: Százegy Kritika. Szépirodalmi Figyelő 2004. május 200405 László Noémi: Százegy. Sulinet 200504 Máthé Erika Hogy a nyelv lássék a verseken keresztül Beszélgetés Kovács András Ferenc költővel Interjú. Múzsanet. Erdélyi Irodalmi Portál 200504 László Noémi költészetéről is

Irodalom ∙ László Noémi: Föld

A lapszám sok női szerzőt vonultat fel mind a tanulmányok, mind a szépirodalom tekintetében. Farkas Wellmann Éva folytatva "imasorát" Szavak, ima helyett című versében úgy rakosgatja egymás mellé a szavakat, hogy egyszerre idéződik fel az ismétlések és a finoman hullámzó ritmus következtében az ima hangja, miközben megjelenik a játékosabb Nemes Nagy-líra és a magyar dalköltészeti hagyomány is. Simon Endre: Az idő eszi a hegyet (2001) Kivételes témával jelentkezik Cseres Tibor háborús költészetének szentelt tanulmányában Márkus Béla. Irodalom ∙ László Noémi: föld. Cseres életműve ma nem tart számot túl nagy érdeklődésre, az pedig, hogy létezik egy lírai oeuvre is, vélhetően még a Hideg napok kal azonosított szerző hű olvasói számára is a meglepetés erejével bír. A Portik néven született Cseres verseit Pálos Tibor néven publikálta. Az 1937-es Tájkép, elől guggolva és az 1942-es Zöld levél árnyéka kötetek nem választhatók le a szociografikus irodalomról, a szegények képviselete nem csak programként vonul végig a versek világán, a háborús tematika azonban korántsem jelenti egynemű versek tömegét.

elég veszélyes betegség lehet, mert engem több hétre elzártak a világtól. Adtak almakompótot, színes ceruzát, de ha firkálgatok, jön egy nővér és rám szól. Időnként vért vesznek és megdicsérnek: bátor vagyok, nem sírok. Egyelőre annyira szédülök, hogy vécére menni is alig bírok. Amikor apáék látogatóba jönnek, vastag üveg választ el bennünket. Most másfél évig diétázni kell. Anya már első nap külön asztalhoz ültet. A paradicsomleves ma kifejezetten visszataszító. Rizs úszik benne. Becsszóra, ehetetlen. Apa szerint a ház előtt a járdán kínjában fetreng az, aki megette; vagy csak fekszik a hátán, és nyög, hogy bizisten, soha többé nem eszik ilyen szörnyű levest. Attól tart, én is úgy fekszem majd a konyhában, kővé meredve, ha elfogyasztom – viszont ha nem, a korcsolyát jó, ha rögvest szögre akasztom, mert ma már semmi sem lesz belőle. Nem értem: miért kell erőltetni a leves-evést, ha egyszer kikészülök tőle? A rossz idő gonoszabb, mint a sapka. Azt leveszem, de ez a szürkeség, bármit csinálhatok, nem hagy magamra.

Loch Ness I Szörny