Bartók: Román Népi Táncok – Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Online Kottaboltja / Keresés: #Kötter | Vadhajtások
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Bartók Béla Román népi táncok című alkotása 1915 -ben készült zongorára (Sz. 56, BB 68). Létezik még egy 1917 -es zenekari átirat (Sz. 68, BB 76). A talán leghíresebb variáns a Székely Zoltán által készített 1925 -ös hegedű -zongora átirat. Tartalomjegyzék 1 A táncok 1. 1 Jocul cu bǎtâ (Bot-tánc) 1. Bartók Béla: Román népi táncok - hegedűre zongorakísérettel. 2 Brâul 1. 3 Pe loc (Topogó) 1. 4 Buciumeana (Bucsumi tánc) 1. 5 Poarga româneasca (Román polka) 1. 6 Maruntelul (Aprózó) 2 Érdekességek 3 Autográf anyagok [ szerkesztés] A táncok A mű hat táncból épül fel (így a mű hat tételes), de mivel az utolsó kettőt Bartók szerkezetileg teljesen egybekomponálta, sokszor 5 román tánc néven szerepel. (Elvileg a második és harmadik között is attacca (tételek közötti szünet eltörlését indukáló felirat) van, de a szerkezeti egybeforrottság itt nem valósul meg annyira. [ szerkesztés] Jocul cu bǎtâ (Bot-tánc) Ez egy bot tánc. Bartók lejegyzése szerint általában egy fiatal legény járja, aki állítólag akkorákat ugrik hogy belerúg a mennyezetbe.
- Román népi táncok (Bartók) – Wikipédia
- Bartók Béla: Román népi táncok - hegedűre zongorakísérettel
- Kötter Tamás: A harcból nincs elbocsátás | bookline
- Köttér tamás Archívum | 888.hu
Román Népi Táncok (Bartók) – Wikipédia
Idekerült továbbá az összes, LP lemezen már korábban hozzáférhetővé vált felvétel. Kocsis Zoltán nagyon megfontolandó érvelése jelölte ki a lemezbeosztás alapelveit. Ő, már csak előadóművészi megfontolásokból is, igen fontosnak tartotta az eredeti bejátszások lehetőleg érintetlen visszaadását. Bartók román npi táncok. Vagyis egy-egy 78-as fordulatú lemezoldal maradjon egy (CD sávnyi akkor is, ha több tételt tartalmaz), mert így még a darabok közötti szünet is hitelesen ugyanaz, ahogyan Bartók a stúdióban játszotta. És az eredeti lemezoldalak lehetőleg a maguk autentikus akusztikai, hangminőségbeli környezetében jelenjenek meg, vagyis egy-egy cég Bartók-felvételei maradjanak együtt. Somfai László
Bartók Béla: Román Népi Táncok - Hegedűre Zongorakísérettel
Neki szól a mű ajánlása is. Mărunțelul (Aprózó) [ szerkesztés] A ciklust két gyors tánc, ún. mărunțel zárja. A zongoraváltozatban (ill. hegedű–zongora változatban) csak az elsőnek adott nevet a zeneszerző ("Aprózó"), a zenekari változatban kétfelé bontotta a tételt (Più allegro és Allegro vivace). A mărunțel eredetileg szöveges táncdallam, és előadását a nézők is énekelve, táncszavakat kiabálva, ütemesen kísérték. A páros táncot csoportosan járták a szintén Belényesről származó melódiákra. Ám, mint Bartók emlékezik: "csak a férfiak mozognak, szólóznak, mindig egyforma lépésrenddel, a nők feladata, hogy rájuk sem hederítve, mozdulatlanul álljanak, tettessék, mintha észre sem vették volna a párjuk »mutatványát«". Román népi táncok (Bartók) – Wikipédia. Érdekességek [ szerkesztés] Egy idevágó idézet: "Csak akinek módja volt az erdélyi falvak román népi táncait a helyszínen élvezni, az tudja igazán, mennyire a népi élet teljességét, gazdagságát idézi fel Bartók feldolgozása a hangversenyteremben. " ( Kroó György: Bartók-kalauz) A mű eredeti címe Magyarországi román népi táncok; a köztudatban elterjedt címváltozat először az 1926-os kiadásban szerepelt.
Brâul Szerkesztés Eredetileg körtánc (a szó jelentése 'öves'), Bartók egy harmincéves egresi férfi furulyajátéka nyomán jegyezte le. Ezt a dallamot a nagyzenekari átiratban a klarinét játssza, Grazioso megjelölés mellett. Pe loc (Topogó) Szerkesztés Valószínűleg ez is ugyanattól a furulyástól származik, a tánc elnevezése szintén beszédes. Ketten táncolják, a legény saját csípőjére, a leány a férfi vállára helyezett kézzel, egy helyben. Székely Zoltán az átiratában nagyon szellemesen üveghangokra írta át ezt a részt, ami igen jól visszaadja a miniatűr furulya hangját. Buciumeana (Bucsumi tánc) Szerkesztés A cím szintén elég beszédes, mivel ez egy Bucsumból származó tánc. Ezt a 3/4-es ütemmutatóval rendelkező témát Bartók egy cigány hegedűstől hallotta. A harmadik és negyedik tételt egy keleties dallamfordulat külön össze is kapcsolja. Poarga românească (Román polka) Szerkesztés A páros és páratlan ütemek váltásával ritmikailag a sorozat legérdekesebb darabja. Eredetileg egy falusi legény hegedűjén hallotta először Bartók Belényesen, ahol Ioan Bușița (Busitia János), Bartók legjobb román barátja, gyűjtéseinek legfőbb segítője élt.
És a csillogás mögött a hihetetlen ürességről. Voltak mesterei: Hemingway is, Carver is, de leginkább Bret Easton Ellis. Tanult tőlük, majd kikeverte a saját hangját, egy hamisítatlanul pesti, cinikusan tárgyilagos és fájdalmasan vicces prózát. Kötter Tamás: A harcból nincs elbocsátás | bookline. " ( Cserna-Szabó András, író) "Lám, ilyen egy 21. századi magyar yuppie élete – sugallja Kötter a szövegeiben, és az olvasó hajlamos is elhinni ezt neki. Nem azért, mert – ha igaz a szóbeszéd – "civilben" üzletemberként tevékenykedő szerző saját tapasztalatait formálja történetekké, és nem (na jó: nem csak) azért, mert az olvasók nagy részének valószínűleg halvány fogalma sincs arról, hogy mi zajlik egy nagyvállalat jogi osztályán, vagy a novellaszereplők által oldalanként lajstromozott vendéglátóipari egységek bármelyikében. Azt hiszem, elsősorban azért hatnak hitelesnek Kötter szövegei, mert első ránézésre idegennek tűnő szereplői nagyon is ismerős problémákra keresik a maguk hétköznapi válaszait. " ( Reichert Gábor kritikus, Vörös, zöld és fekete Kötter Tamás novellájáról, Apokrif Irodalmi folyóirat, 2013 nyár. )
Kötter Tamás: A Harcból Nincs Elbocsátás | Bookline
Köttér Tamás Archívum | 888.Hu
Az autók idegesítő zaja áthatolhatatlan zajfüggöny. Odüsszeusz vagyok, vagyis William Foster, a volt feleségemhez tartok, bizonyos értelemben haza, egyet szeretnék, megérkezni a lányom születésnapjára. Csak a film végén derül ki rólam, hogy nemcsak elhagytak, de a cégtől, ahol a fél életemet lehúztam, kirúgtak. Kritikánkban ezt írtuk az Extra Dry -ról: "Az Extra Dry legérdekesebb tanulsága pont az, hogy nincs ki ellen lázadni, csak magunk ellen lehet, hiszen ez a középosztály világa, amit a reklámok, a kultúra is épít, az örök hitet adagolják nekünk, hogy lehet más, vagyis jobb, nyugodtabb az életünk, miközben minden csak elfedi azt, amit minden szereplő érez a regényben, hogy elmúlt az élete, és talán nem is volt boldog soha, ezért nem visszafele kell keresgélni a múltban, hogy valami jót találhassanak, hanem fejest kell ugrani az ismeretlenbe. " +1. Magam ura A harmincas családapa, Martin egyedül megy túrázni a hegyekbe. Miközben látszólag eggyé válik a természettel, mi, nézők halljuk öncenzúra nélküli gondolatait, brutálisan őszinte megfigyeléseit és fantáziáit magáról és az őt körülvevő emberekről, melyek a triviálistól az infantilison át a lényegi kérdésekig hosszú utat járnak be.
A probléma ott kezdődik, hogy nem igazán látható másfajta karakter Kötter történeteiben. Talán esetleg Barna felesége, aki határozott, nyomulós, agresszív, nyers, de ezek annyira maszkulin tulajdonságok, hogy ez a karakater ebben a regényvilágban gyakorlatilag nem számít nőnek, bármennyire vonzó jelenség is. (És persze ott vannak a vonzó nőnek soha nem minősülő, frusztrációjukat szappanoperák bámulásával feldolgozni próbáló háztartásbeliek, de erre a típusra szót ejteni sem érdemes. ) Az IKEA, vasárnap női főszereplője Eszter, Károly szeretője, akiről azt sugallja a történet, hogy más, mint a többi tizenkettő egytucat golddigger. Véleményem szerint azonban egyáltalán nem érzékelhető, hogy miért kellene az olvasónak is ezt gondolnia. Egy olyan nőt, aki húszas évei közepén hozzámegy egy hozzá képest kétszer annyi idős dúsgazdag pasashoz, aki nem árul zsákbamacskát, tudni lehet róla, hogy a harmicas "öregecske" feleségét úgyis le fogja cserélni egy újabb friss huszonéves pipihusira, aki úgy érzi, hogy fiatalságát elpazarolta (! )