Ungváry Krisztián Honlapot Indít És Virtuális Kitörés Emléktúrát Szervez | 24.Hu | Sikertelen Gerincsérv Műtét
Ahogy egy visszaemlékező német katona írta: "Ez a kitörési terv annyira merész, hogy józan ésszel a kezdetektől fogva biztosra vehető a kiviteleztethetetlensége. " A történész okfejtéséből kiderül, hogy a kitörőkre nem a lemészárlás várt Budapesten, amivel sokan érvelnek, hiszen az ott maradt egységek rendezett körülmények között vonultak fogságba – ami nyilván nem volt leányálom, és az SS egységek nyilván joggal tartottak a megtorlástól -, ahogy azt is levezeti, hogy aligha nevezhetjük hősöknek azokat, akik elérték a saját vonalaikat, hiszen bizonyíthatóan voltak köztük háborús bűnösök is. Ungváryt az érdekli, hogyan és milyen körülmények között zajlott le a művelet, és még inkább az, ennek milyen írásos emlékei maradtak ránk, és ezeket az utókor miként használhatja fel. Ez már csak azért is fontos, mert a budapesti a világháború ötödik legvéresebb városostroma volt Sztálingrád, Leningrád, a három ostromot is megélt Varsó és Berlin után, mégis meglepően kevés mű foglalkozik vele. Elesett német katonák: Ungváry Krisztián gyűjteménye Az Utak a senkiföldjén - Kitörés 1945 egy rövid áttekintés után öt tanulmányt és tizenhét visszaemlékezést tartalmaz – a tanulmányok között is van olyan, amely visszaemlékezésekre épít, például az, amely a német 36. tüzér mérő osztály szerepét elemzi egy fellelt dokumentum alapján.
VirtuÁLis KitÖRÉS EmlÉKtÚRa UngvÁRy KrisztiÁNnal | Jelen
A laikus számára talán néha kissé száraz tanulmányokat remekül egészítik ki a rövid életrajzzal, esetleg az írások keletkezésének ismertetésével kiegészített, pontos lábjegyzetekkel ellátott visszaemlékezések. Ezek olyan, nagyrészt német katonáktól származnak, akik részt vettek a kitörésben és túlélték azt: vagy átérve a saját vonalakhoz, vagy szovjet fogságba esve. És ezek az összes itt ábrázolt borzalom ellenére lebilincselő olvasmányok, persze nyilván az elbeszélő nyelvi képességeitől, fantáziájától vagy éppen humorától függően. Egyikük például így ír a rendszeresen bírált Karl Pfeffer-Wildenbruch, a német csapatok főparancsnokáról, aki 8 héten át el sem hagyta az Alagútban létesített parancsnoki állását: "A bakák között az a szóbeszéd terjed, hogy az erődparancsnok meg fogja kapni az Arany Sebesülési Jelvényt, mert megvakul, amint napfényt lát". A szovjet 11. gárda-lovashadosztály térképe a kitörés során megsemmisített csoportokról. Ungváry Krisztián gyűjteményéből A visszaemlékezések kivétel nélkül embertelen küzdelemről és hihetetlen megpróbáltatásokról írnak, a rosszul előkészített, sebtében megtervezett hadművelet során, amint a mély hóban, gyalog, többnyire élelem nélkül próbáltak áttörni a sokszoros túlerőben lévő szovjet csapatok egymást követő védőállásain, folyamatos légitámadások és tüzérségi csapások közepette.
Ráadásul az SS-ben szolgáló magyarországi németek túlnyomó többsége nem önként öltötte magára az SS egyenruháját. A magyar és a német állam megállapodása alapján a magyar hatóságok kényszerítették őket, hogy a német hadosztályok soraiba kerüljenek. "Sorsuk tehát a magyar történelem része, és a rájuk történő emlékezés is magyar felelősség" – állapítja meg Ungváry Krisztián. A kitörést német hadműveleti tervként is elemző szerző megállapítja: a magyar főváros ostroma során a német védősereg többször tervezte a budapesti szovjet ostromgyűrű áttörését, a város feladását, és a nyugat felé menekülést, ezt a tervet azonban Hitler, politika céljai érdekében – késleltetni a szovjet csapatok nyugat felé nyomulását – mindvégig ellenezte. A budapesti német erők főparancsnoka, Karl Pfeffer-Wildenbruch ennek megfelelően járt el, de végül, az utolsó pillanatban, mégis rászánta magát a kitörésre. Ekkor már egyértelművé vált, hogy a szovjet csapatok Buda maradék részét, a Várat és a Naphegyet is elfoglalják.
Ez akár nagyon hosszú várólistát is jelenthet, amely idő alatt a megfelelő gyógytorna segíthet csökkenteni a sérv okozta fájdalmakat. Az is igaz sajnos, hogy a sérv műtét nem minden esetben a páciens javát szolgálja, előfordul, hogy a kitartó gyógytorna hosszú távon egészségesebbé tenné a pácienst. Fontos tudni, hogy műtét után is mindenképpen szükség van rehabilitációs gyógytornára, amelynek időtartama legalább 10 hét. Mikor nem kell gerincsérv műtét? A gerincsérv műtétet ugyan nem tiltja kifejezetten semmilyen orvosi szabály, mégis van néhány irányelv, amelyeket a gerincsebészek és gerincsérvvel foglalkozó gyógytornászok legtöbbször betartanak: Páciensek szűnni nem akaró hátfájással: Azok a páciensek, akik sikeres isiász elleni fájdalomterápiás kezelésen estek át, mégsem múlt ízületi fájdalom sérvben fájdalmuk, sokszor nem javíthatóak műtéttel sem. Sikertelen gerincsérv muret.com. Hátfájás, nyaki panaszok, ízületek - Tíz gyakori kérdés a reumatológusnál Ilyen estekben különösen nehéz megfelelő gyógymódot találni. Néhány esetben az ilyen páciensek kiszakadt gerincsérvesek is.
Sikertelen Gerincsérv Műtét Előtti
Időpontfoglalás gerincsérv kivizsgálására és kezelésére 5 kattintással. Lehet, hogy érdekel.