Szellemi Kulturális Örökség - Debreceni Nagytemplom Istentisztelet
A 19. században kifejlesztett matyó népművészet jellegzetes vonása a dekoratív textíliákon használt sík öltésű hímzés virágdísze. Ezeket a virágos motívumokat – különösen a "Matyó-rózsát" – gyakran más művészeti formákban is használják (például a bútorfestészetben, amely Mezőkövesd egyik önálló, hagyományos mesterségévé fejlődött). A matyó-stílusú hímzés alapvető eleme a hagyományos helyi viseletnek, amelyet ünnepi alkalmakkor még mindig viselnek, és amikor a közösséget képviselik. A Matyó népművészetének és örökségének megőrzése és terjesztése a helyi nem kormányzati szervezetek és intézmények több száz aktív tagjának munkája révén valósul meg. Szellemi kulturális örökség – Cselekvő közösségek. A hagyományos paraszti kultúra elhalványulásával ez a művészet, különösen a hímzett darabok, a matyó identitás mindennapi és közösségi reprezentációját jelentik. A magyarországi kékfestés hagyománya (2015-től a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szerepel, 2018-tól a kékfestés hagyománya multinacionális felterjesztésként Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján szerepel) A festőmesterség elterjesztése Európában a flamandokhoz köthető, akik már a 8. századtól folytatták a mesterséget.
- Szellemi kulturális örökség – Cselekvő közösségek
- Beiktatták Hadházi Tamás debreceni esperest - Cívishír.hu
- Istentisztelet rendtartása – Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség
Szellemi Kulturális Örökség – Cselekvő Közösségek
A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény célja szerint a védőintézkedések részeként a részes állam azonosítja és nyilvántartja a területén található szellemi kulturális örökség elemeket. Szellemi és kulturális örökség. Ennek megvalósítása érdekében a kultúráért felelős miniszter felhívása alapján a Magyarországon élő közösségek, csoportok vagy egyének a saját szellemi kulturális örökségükként elismert elemeket javasolhatnak felvenni a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. A nemzeti jegyzéken szereplő szellemi örökség-elemek közül választják ki az(oka)t, amelye(ke)t Magyarország az UNESCO reprezentatív listájára évente egy alkalommal felterjeszthet. A részes államoknak hat évente jelentéstételi kötelezettségük van az egyezmény országos megvalósításáról. Magyarország első hat évének jelentését itt találják.
"Felkötjük a farsang farkát" – mondták még jó ötven éve is az emberek, ha a farsangi időszakban meglátogatták a rokonokat, barátokat, ismerősöket, vagy szórakozni indultak. Farsang idején különböző szokásokkal, látványos eseményekkel próbálták elűzni a zord telet, de nézzük csak, mik a legfontosabb magyar farsangi szokások! Már az ókori népekre is jellemző volt, hogy a tél végét és a tavasz kezdetét nagy ünnepélyekkel köszöntötték, ilyenkor szívesen bújtak különféle maskarákba. A kereszténység elterjedésével azonban Európában az ilyen típusú szokások szinte teljesen eltűntek, és csak jóval később, a középkor végétől jelentek meg újra. Miután az egyház az ősi pogány ünnepet keresztény tartalommal töltötte meg, a farsang népszerűsége megállíthatatlanul nőtt, ennek köszönhetően számos olyan tradíció, hiedelem alakult ki, amelyek közül több ma is népszerű. A farsangi szokások az ünnepi időszak végére, "farsang farkára" összpontosulnak: a világ számos városában ekkor rendezik meg a híres parádékat, például a riói, vagy a velencei karnevált, Magyarországon pedig erre az időszakra esik a leghíresebb farsangi hagyomány a mohácsi busójárás.
A mai napon Batiz Olivér, Trandafir Noel, Kis Csenge, Horváth Milán és Horváth Szofia gyermekek részesültek a keresztség sákramentumában. 2. Ezen a héten kérik Isten áldását házasságkötésükre gyülekezetünkben Rácz László és Kerekes Anna, Dr. Szarka Tamás és Dr. Sall Dóra, Bereczki Dániel és Bereczki-Kardos Renáta, Vilmányi Zoltán és Kalucza Klaudia. 3. Az elmúlt héten eltemettük Dr. Kósa Emese 77 évet élt, Márton Béláné Tóth Mária Sárika 100 évet élt, Dávid Attila Zsigmond 69 évet élt és Czabán Egonné Nagy Róza 93 évet élt testvéreinket. Jézus mondja: "Én élek, és ti is élni fogtok. " (Jn14, 19) 4. Debreceni nagytemplom online istentisztelet. A Rákóczi harang: – 2021. július 7-én 10 órakor Csatári István emlékét hirdette. – 2021. július 8-án fél 12-kor Kovács Attila emlékére szólalt meg. – istentisztelet után Márton Béláné Tóth Mária Sárika és Dávid Attila emlékére szólal meg. 1. A Magyarországi Református Egyház Zsinata Elnökségi Tanácsának az elmúlt héten hozott közleménye alapján maszk nélkül is látogathatók a református istentiszteletek és egyházi rendezvények.
Beiktatták Hadházi Tamás Debreceni Esperest - Cívishír.Hu
Kedves Testvérek! Szeretettel hívunk és várunk mindenkit 2022. március 27-én a 10 órakor kezdődő családi istentiszteletünkre. Az istentisztelet után közös ebédre várunk mindenkit a Református Kollégium Tápintézetébe (Kálvin tér 16. ) Ebéd hozzájárulás díja: 400 Ft/fő Az ebéd díját a Lelkészi Hivatalban személyesen, átutalással vagy készpénzben a helyszínen lehet rendezni.
Istentisztelet Rendtartása – Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség
Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke igét hirdet a megújult debreceni Református Nagytemplomban tartott hálaadó istentiszteleten (fotó: MTI) Szent István óta nem épült annyi új templom, illetve nem újult meg annyi templom az országban, mint 1998 és 2002 között, illetve 2010 óta - mondta az emberi erőforrások minisztere a megújult debreceni Református Nagytemplomban tartott hálaadó istentiszteleten vasárnap. Balog Zoltán szerint még nem fordult elő, hogy az Európai Unió támogatott volna egy "Menjetek be kapuin hálaadásra" című projektet, mint tette azt a nagytemplom esetében. Debreceni nagytemplom istentisztelet. A tárcavezető köszönetet mondott ezért az Európai Unió polgárainak, a magyar adófizetőknek, a politikai-szakmai döntéshozóknak, a kivitelezőknek és az adakozóknak. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy nézzünk magasabbra és mondjunk köszönetet annak, "aki fölött már nincs más", és nézzünk mélyre, köszönetet mondva elődeinknek, akik szerették ezt a templomot. Balog Zoltán utalt arra, hogy a református egyház és Debrecen címere nem csak hasonlít, hanem "majdnem fedi egymást" benne a főnix madárral, s most főnixként újult meg a nagytemplom is.
A KIHÍVÁSOK ÉVE – 2021. augusztus 22. Az igehirdetés alapigéje: "Korán reggel, amikor elmentek a fügefa mellett, észrevették, hogy az gyökerestől kiszáradt. Péter visszaemlékezve így szólt hozzá: Mester, nézd, a fügefa, amelyet megátkoztál, kiszáradt. Jézus így válaszolt nekik: Higgyetek Istenben! Bizony mondom nektek, hogy aki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedjél fel, és vesd magad Read more about Istentisztelet 2021. 08. 22. 10 óra […] A KIHÍVÁSOK ÉVE – 2021. augusztus 15. Az igehirdetés alapigéje: "Senki meg ne vessen ifjú korod miatt, hanem légy példája a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tiszta életben. " (1Tim 4, 12) Az istentisztelet rendje: 1. Apostoli köszöntés Molnár Szabolcs beosztott lelkipásztor 2. Fennálló ének: 167:1 3. Főének: 471:1, 3–4 Kérjük, az éneklés alatt a gyermekek menjenek fel Read more about Istentisztelet 2021. 15. augusztus 08. Beiktatták Hadházi Tamás debreceni esperest - Cívishír.hu. Az igehirdetés alapigéje: "Nábót így felelt Ahábnak: Az ÚR őrizzen meg attól, hogy odaadjam neked atyai örökségemet! "