A Királyi Család — A Walesi Bárdok Vers
A másik érintett személy minden tőle telhetőt elkövetett azért, hogy engem a másik útra térítsen. Életem legfontosabb döntését egyetlenegy szempont vezérelte, mégpedig az, hogy mindenki javára szolgáljon. Döntésemet nagyban megkönnyítette az a biztos tudat, hogy fivérem a politikai ügyekben szerzett komoly gyakorlatának és kiemelkedő tulajdonságainak köszönhetően törés nélkül és a birodalom boldogulására látja el a ráruházott feladatokat. Az ő életét Isten áldása kíséri, aminek nyilván ti is tiszta szívből örültök, s amely áldásban én nem részesülhettem: boldog otthont, asszonyt és gyermekeket mondhat magáénak. E nehéz napokban anyámnál és a családnál találtam vigaszra. A korona miniszterei, különösképpen Mr. Baldwin miniszterelnök mindvégig tisztelettel viseltettek velem szemben. A miniszterekkel és a parlamenttel sohasem támadt alkotmányos vitám. Mivel apám arra nevelt, hogy tiszteljem az alkotmányosságot, sohasem engedtem volna meg, hogy alkotmányjogi vitákba keveredjek. Hírek a brit királyi családról. Amikor Wales hercege és király voltam, bárhol jártam is, bárhova utaztam is a birodalomban, a nép minden rétege tanúbizonyságot tett az irántam érzett rokonszenvéről, amiért tiszta szívből köszönetet mondok.
Királyi Családok
Konklúzió A mezőn lengő-remegő galambok; a vad, mely vágtat és az éjbe lát; a vízi állatok: az igás barmok; még a lepkék is: csupa szomjuság. Szétmállni, hová a felhő, gazdátlan… Az örök-üde volna pártfogóm, így múlnék el a nedves ibolyákban; hajnalaiktól súlyos a vadon. (150. : Weöres Sándor) Egy évad a pokolban [ szerkesztés] Egykor, ha jól emlékszem, az életem ünnepély volt… (233. : Kardos László) Búcsú Határtalan partokat látok olykor az égen, melyeket örömteli fehér nemzetek lepnek el. Aranyhajó lengeti fölöttem sokszínű lobogóit a reggeli szélben. Minden ünnepet, minden diadalt, minden drámát én teremtettem! Új virágokat, új csillagokat, új húsokat, új nyelveket akartam felfedezni. Modernnek kell lenni mindenestül. A brit királyi család. A szellem harca éppoly brutális, mint az emberek csatája; … (258. : Somlyó György) Rimbaud-ról írták [ szerkesztés] …tizenöt éves korától tizenhétig felpróbálta magára a francia költészet összes ruháit, s úgy találta, hogy egyikben sem érzi magát otthonosan, holott mindegyiket szinte jobban viselte, mint gazdája.
Kezdődik attól a perctől, mikor az én apám 1848-ban kardot ragadott s hazajött Bécsből: vagyonát és életét felajánlotta a hazának. Ha megütköznétek azon, hogy a neve német, tudjátok meg, hogy neki mindig szándéka volt a nevét megmagyarosítani, de mint afféle hivatali járatokat nem ismerő ember, évről évre halasztotta. Anyai ágon azonban, amely ágnak testi formáit velem együtt viselitek, ha kutattok, ilyen neveket találtok: Nagy, Csutorás, Henics, Paizs. Az igazi arisztokraták nem a bárók, grófok, hercegek, hanem azok, akik különvalóknak érzik magukat a testüktől. Cim, rang, tagság (választmány, kaszinó, akadémia, főrendiház stb. Királyi családok. ) - s más ilyesmiért való kapaszkodás, tolakodás, tülekedés, - selyemnyakkendő csontvázon.
Hangos vers Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir. Walesi bárdok verselése. Edward király, angol király Léptet fakó lován: Körötte csend amerre ment, És néma tartomány. Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery, a vár ura, Vendégli a királyt. Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgő csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh; S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem; S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren. Ti urak, ti urak! hát senkisem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd? Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes.
A Walesi Bárdok Vers La
Emléke sír a lanton még - No halld meg Eduárd: Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd. " Meglátom én! - S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest! Szolgái szét száguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. - S Edward király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég: A velszi tartomány. Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se birta mondani Hogy: éljen Eduárd. - Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal London utcáin ez? A walesi bárdok verselése. Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: "Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik. " Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma... De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát.
Feltűnő, hogy a bárdok stílusa különböző: az első valóban keményebb hangon szól a királyhoz, a második lágyabb, líraibb stílusban. Végül a bárdok tettei egy egész felkelésbe csapnak át, melynek végén ötszáz bárd megy önként a halálba. Megmutatja a Wales-hez való hűségüket, a hazaszeretetüket, hogy a rájuk váró következményekkel nem törődve megtagadják a király kérését, nem hajlandóak dícsérni őt, és inkább meghalnak, minthogy behódoljanak az idegen, hódító és elnyomó uralomnak. Arany János: A walesi bárdok. királyban a bárdok kivégzése közben kialakul és felerősödik a lelkiismeret-furdalás érzése, rájön, hogy igaz amit a bárdok mondanak róla és tetteiről. A bűntudatot nem tudja feldolgozni, összeroppan a lelkiismeret-furdalás súlya alatt, és megtébolyodik. Érdekes még az, hogy sok Arany műben a lelkiismeret-furdalás egy alaptéma, például az Ágnes asszony című ballada is hasonló témával foglalkozik. Kiegészítés: Milyen más művekben jelenik meg hasonló probléma?