Fidelio.Hu, Malkocs Bej Dzsámija
Jankovics Marcell rendező betegség Toldi
- Bárcsak minden kötelező olvasmányt így lehetne látni, mint a Toldit | Roboraptor
- FilmVilág
- Malkocs bej dzsámi Siklós, 1. kép - Siklós
Bárcsak Minden Kötelező Olvasmányt Így Lehetne Látni, Mint A Toldit | Roboraptor
Eltemették a Nemzet Művésze díjjal is kitüntetett rajzfilmrendezőt, Jankovics Marcellt, írja az MTI. A művész május 29-én, szombat reggel halt meg. A Farkasréti temetőben tartott temetésén beszédet mondott Orbán Viktor, miniszterelnök is, akinek részvétnyilvánítását Jankovics Marcell özvegye, Rubovszky Éva fogadta. "Jankovics Marcell az egyik utolsó polihisztor volt, akit a földünk a hátán hordott, lenyűgöző életművet hagyott hátra" – mondta a miniszterelnök. A gyászszertartáson részt vett még a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Szemadám György, képzőművész és Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke. "Jankovics Marcell végtelenül erős, bátor, szinte emberfeletti módon széles látókörű, szuverén művész volt, amihez nyúlt, színarannyá változott. " – fogalmazott beszédében az MMA elnöke. (Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)
Filmvilág
Iluska Most mit kell erről beszélni? A pórleány mos a patakban!!! A szoknyája feltűrve a derekáig, s a szemünk láttára hajladozik, kefél és kicsavarja (Jankovics Marcell János vitéz ében). Mi pedig ott ücsörgünk a patak partján a szederfa alatt, kezünkben a pikulánkkal, és kiesik a szemünk. Irma Nem, Hanna és Barbera nem két nő volt, de ez legyen a legsúlyosabb tévhit, amiben a Kádár-kor gyermekei felnőttek! Ehhez képest tényleg csak szerény adalék, hogy míg a világ (de legalábbis az angolajkúak) Betty Rubble-ként ismerik, nekünk – hála Romhányi József igazi hungarikumnak számító fordításának – Kavics Béni jobbik fele és Kovakövi Vilma kebelbéli jó barátnője akkor is Irma marad, ha jegyzékben tiltakozik az amerikai diplomácia. És ha megkésve is, de szóvá kell, hogy tegyük azt a totális szereposztási tévedést, melyet az élőszereplős kőkorszaki-film ( A Flinstone család – 1994) ökörköri készítői követtek el, amikor Rosie O'Donnell-re osztották a mi Irmánk szerepét. Rosie O'Donnellre?! Semmi bajunk a jeles komikával, de Irmát mi azért jóval dögösebb színésznőre osztottuk volna.
főiskolai docens, Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar, Hajdúböszörmény: Gyermekre szabott játékpedagógia Dr. Kovácsné Bakosi Éva Ph. főiskolai tanár, dékán, DEGYF Kar, Hajdúböszörmény: Korunk gyermekei játszanak – egy modern játék kiállítás elé Kalmár Ágnes intézményvezető, a Kecskeméti Katona József Múzeum Szórakaténusz Játékmúzeuma és Műhelye: Szórakaténusz – az első hazai játékmúzeum Karlócai Mariann játékgyűjtő, vasdiplomás óvónő: Nagyszüleink játékai – ma is szívesen játszanánk velük! Nagy Veronika Ph. muzeológus, Hetedhét Játékmúzeum: Szenvedéllyel gyűjtött tárgyak műtárgy-szerepben – a Hetedhét Játékmúzeum "története" 12. 50 – 13. 50 Ebédszünet 13. 50 - 15. 30 Gémesné Deák Júlia titkár, Játék Céh: Kézműves játékkészítés – a Játék Céh története Rocháné Bűdy Annamária szabadúszó kutató, kézműves: Magyar játékkészítő Mexikóban Gerencsér Kinga egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem: A fajátékgyártás oktatásának 17 éve a Nyugat-magyarországi Egyetemen Meny Tatyjana kandidátus, iparművész: A baba a mai Oroszországban Keglovich Ferencné elnök, Magyar Bababarátok Egyesülete: Hogyan lett Győr a Babák Fővárosa?
Malkocs bej Dzsámi A 16. századi török templom a vár mellett Siklós városának másik kiemelkedő látványossága. A dzsámit egy magas rangú török személyiség, Malkocs bej emeltette a 1543 és 1565 között. Az idők folyamán erősen megromlott az állaga, majd egy lakóépületbe építették bele, így lényegében fokozatosan "eltűnt". A maradványait 1969-ben fedezték fel, s nem sokkal ezután Dr. Gerő Győző és Mendele Ferenc irányításával megindult az újjáépítése. A dzsámi lakóházként használt épületét Rohbock Lajos rajza nyomán G. Heisinger metszete is megörökítette. Malkocs bej dzsámi Siklós, 1. kép - Siklós. Rómer Flóris, mikor 1872-ben Siklóson járt, a mecsetről egy ceruzavázlatot készített. A rajz a dzsámit - hasonlóan, mint Rohbock korábbi rajza is - sátortetővel fedett épületként ábrázolja. Mindkét ábrázolás úgy tünteti fel a dzsámit, mintha annak épülete nyolc alaprajzú volna. A tört kőből falazott és téglával felmagasított féltetős épületrész északkeleti oldalához csatlakozó épület padlásterében egy szamárhát íves záródású, kisméretű ablaknyílás volt látható, amelyhez hasonlókat találunk a szigetvári Ali pasa-dzsáminál is.
Malkocs Bej Dzsámi Siklós, 1. Kép - Siklós
A dzsámit egy magas rangú török személyiség, Malkocs klisszai szandzsákbej emeltette az 1543-1565 közötti időben. Az idők folyamán erősen megromlott az állaga, majd egy lakóépületbe építették bele, ez látható Ludwig Rohbock 1850 körül keletkezett metszetén, így lényegében fokozatosan "eltűnt". 1969-ben fedezték fel a volt Pelikán Szálló, újabban Művelődési Központ udvarán - a Széchenyi és Vörösmarty utcák találkozásánál - állott egykori épületet. Nem sokkal ezután megindult az újjáépítése Gerő Győző és Mendele Ferenc irányításával. A dzsámi restaurálása 1994-ig tartott, s olyan jól sikerült, hogy 1993-ban elnyerte az Europa Nostra díjat, melyet minden évben valamely építészeti emlék kiemelkedő helyreállításáért ítélnek oda. Jelenleg a város kulturális életében játszik szerepet az épület, de a délszláv háború óta ismét eredeti rendeltetésének megfelelően is működik, a muzulmán bosnyák menekültek tartják benne istentiszteleteiket.