Paddö Szabó János — Aradi Vértanúk Műsor Port
Pa-Dö-Dö : Szabó János Dalszöveg, Videó - Zeneszöveg.Hu
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Szabó János (1767–1858) királyi tanácsos, kolozsmonostori apát és olvasókanonok Szabó János (1769–1796) Aszalai János író, műfordító, tanító eredeti neve Szabó János (1790–1851), marosvásárhelyi festő, Bolyai Farkas portréjának megrajzolója Szabó János (1790–1861) orvosdoktor, szemészmester Szabó János (1800–1857) bölcseleti és teológiai doktor, egyetemi tanár és kanonok Szabó János (1819. december 24. –? ) Miskolc. magyar királyi honvéd-őrnagy Szabó János (1825 körül–1882) orvos-sebész-doktor és szülészmester, Pest, Pilis és Solt t. e. megyék tiszteletbeli főorvosa Szabó János (? –1849) huszárszázados az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban Szabó János (1835–1902) református esperes-lelkész Szabó János (1836–1911) görögkatolikus főpap Szabó János (1869–1928) udvardi kántortanító Szabó János (1897–1957) Szabó bácsi, 1956-os forradalmár, a Széna téri csapat parancsnoka Szabó János (1897–1986) a helyi ipar minisztere, majd város- és községgazdálkodási miniszter Szabó János (1912–? )
A várfogságban töltött nehéz évek alapján éppúgy okt. 6 áldozatai, mint a kivégzett társaik. /Gyertyát gyújt mindenki/ 17. Vers: Polágyi Lajos: Az aradi vértanúk "Szabadságharcunk letűnt napvilága Te vakító nap a század delén, Nem pazaroltad sugarad hiába Bár vak sötétbe halt az égi fény.... " /Elfújják a gyertyát/ 18. Zene (Gyászinduló, további részlet) 19. Vers: Vajda János: A virrasztók Itt a nagy halott előttünk, Kiterítve mereven. A hideg, a téli éjben, Csillagoltó sötétségben Mi vagyunk még éberen. A sirásban elfáradt már Valamennyi jó rokon. Talán mi se volnánk ébren, Hanem mert a torban, éhen, Rágódunk a csontokon. A csontokon sem rágódnánk, De hát - ez a kenyerünk. Aradi vértanúk műsor film. Nem maradt ránk dús örökség; Fizet minket a nemzetség, Ha sírunk, énekelünk. Már maholnap ez se kell majd. "Elég volt a gyász, a dal. Ami megholt, föl nem támad. Haszontalan minden bánat! Haj rá étel, dal, ital! " Ilyen szelet hallunk is már. Ki legtöbbet örökölt, Annak van a legjobb kedve; Ott van a mult elfeledve, És eladva az a föld, Hol pihennek a nagy ősök, Kik szerezték vérökön Azt is, amin ők mulatnak... Idegenek jól aratnak Vérben ázott térökön.
Aradi Vértanúk Műsor Tv
12. Vers: "A felhőben, mely ott simul Talán Batthyány árnya van, S lenéz, magyar! Reád S mutatván ezt a rém helyet, Azt súgja halkan: Ne feledd Októbernek hatodikát! " 13. Szöveg: Az aradi várban különleges intézkedésekkel készítették elő a kivégzést. 1300 katonát láttak el éles töltéssel, éjjel kettőzött őrcsapatok jártak fel s alá. Gyalogmenetben kísérték a tábornokokat a kivégzés helyére. Négy tábornokot főbelövésre ítéltek, kilencet akasztófa általi halálra. 14. Dal: "Jaj de búsan süt le az őszi nap sugára Az aradi vártömlöc nagy ablakára. Szánja azt a tizenhárom magyar vitézt Ki a börtön fenekén a halálra néz. Elítélték sorban mind a tizenhármat, Szőtték-fontak a nyakukba ezer vádat. Elnevezték felségsértő pártülőknek, Hogy a magyar szabadságért harcra keltek. Aradi vár, aradi vér, halál - völgye Lett a hős magyaroknak temetője! Virágozzék sírotokon vétek virága, Elfelejthetetlen legyen azok halála. Aradi vértanúk műsor tv. " 15. Vers: Juhász Gyula: Vértanúink A föld alól, a magyar föld alól A vértanúk szent lelke földalol: E nagy napon, hol emlék s béke leng, A bús bitókra hittel nézzetek!
Műsor: J. Haydn: g-moll szimfónia No. 39, Hob I:39 C. Reinecke: D-dúr fuvolaverseny, op. 283 W. A. Aradi vértanúk műsor animare. Mozart: C-dúr "Linzi" szimfónia, No. 36, KV 425 Zenél: Győri Filharmonikus Zenekar Vezényel: Dobszay Péter Közreműködik: Henrik Wiese - fuvola A klasszikus zene két nagymesterének mesteri szimfóniái keretezik a Lipcsében tevékenykedett, Mendelssohn szellemi utódának tartott Carl Reinecke 1908-ban komponált, a német későromantika nemes hangját megütő, a hangszer repertoárjában fontos helyet elfoglaló D-dúr fuvolaversenyét. Haydn g-moll szimfóniája egyike a mester első Sturm und Drang szimfóniáinak (olykor a "Tengeri vihar" melléknévvel látják el), mely a drámai hangvétel mellett az 1760-as évek gáláns melódiáival sem marad adós. Mozart 1783-ban komponált C-dúr "Linzi" szimfóniája egy hangverseny céljaira készült, "viharos gyorsasággal", reprezentatív, harsány zenekari tuttikkal, szellemes hangszereléssel. A koncert dirigense a Győri Filharmonikus Zenekar vendégkarmestere, Dobszay Péter, szólistája Henrik Wiese, a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarának kitűnő szólófuvolistája lesz.