Bogár A Fülben - Kazinczy, Arany, Ady - Érsemjén, Érmindszent, Nagyszalonta - Denagy - Debrecen Nagyváradi Értesítő
A patikai készítmények közül a bőr védelmét segítő, enyhén savanyú kémhatású készítmények riasztják a rovarokat, a fület pedig megnyugtatják. A fülbeteg gyermeket természetesen ilyen esetben is mielőbb szakorvoshoz kell vinni. További információk:
Mehet Rovar A Fülbe? (1130555. Kérdés)
A pápalátogatás miatt a mentőszolgálat megyei központjaiban megnövelték a 155-ös segélyhívószám operátorainak számát. A pápalátogatás helyszínein a pozsonyi és a kassai mentőszolgálaton kívül a Szlovák Vöröskereszt önkéntesei is jelen voltak. (TASR/parameter)
Kattints ide, Itt a megoldás ← A hallójáratba számos idegentest kerülhet. A hallójárati idegenteste k tárháza végtelen. Hallójárati idegentestek rendszerint gyermekekben fordulnak elő, de felnőtt korban sem ritka. A gyermekek gyöngyöt, babot, játék alkatrészeket dughatnak a fülükbe. A növényi mag megduzzad, csírázni kezd a fülben és a hallójáratot feszítve fül fájdalmat, hallójárati gyulladást füldugulást, halláscsökkentést és fülfájást okoz. Igen gyakori, hogy homok kerül a hallójáratba, ami zizegő viszkető érzést okoz. A különböző gyermekjáték alkatrészek is gyakori vendégek a fülben. Felnőttekben néha vattadarab vagy a hallójárat tisztításához használt fültisztító pálcika darab, található meg. Idős embereknél az is előfordult, hogy a hallókészülék elemét, a fülbe dugták, nem a hallókészülkbe. Mehet rovar a fülbe? (1130555. kérdés). A hallójáratban hosszú ideig lévő idegentest helyi gyulladást vált ki ( hallójárat gyulladás), ami megnehezíti az eltávolítást. Az idegentestet mindig szakorvossal, fülspecialistával távolíttassuk el.
A kor hangulatát idéző ház és berendezése az 1800-as évekbe vezetett vissza. A ház nem, de a telek azonban az, ahol Arany János szülőháza állt, ahol gyermekkorában játszott. A költő idejéből való a gémeskút is az Arany-portán. Ennek a kútnak itta a vizét Arany János gyermekkorában. A porta udvarán élő eperfa az, amely nyaranta édes gyümölcsöt termett/terem. A Családi kör című (még Szalontán) írt versében megénekelt "feketén bólingat" a legendás öreg eperfa sarja ma is látható. Itt hallgattuk meg a XXI. századi technika segítségével Csuja Imre színművész csodálatos előadásában Arany János Családi kör című költeményét. Hihetetlen hatása és hangulata volt, ott, azon a helyen, az eperfa alatt hallgatni e sorokat. Az a nagyszerű ezekben a kirándulásokban, hogy a hely szelleme, ami mindenkit megérint, pótolhatatlan élmény és semmivel sem helyettesíthető. A látogatókat Fekete Mária fogadja, hogy az itt eltöltött idő alatt átszellemüljenek. Az Arany-porta őrzi a költő gyermekkorának emlékét, s ezt megérzik mindazok, akik idelátogatnak.
Derecske Önkormányzat | Nagyszalonta
Január 22-én, szerdán 13 órakor a nagyszalontai Arany Palota (Szabadság tér 4., a Csonka torony mellett) nagygalériájában Arany János szülőháza Nagyszalontán (részlet egy régi képeslapból). Forrás: A magyar kultúra napján közösen ünnepel Gyula és Nagyszalonta város január 22-én, szerdán 13 órakor a nagyszalontai Arany Palota (Szabadság tér 4., a Csonka torony mellett) nagygalériájában. A program Erkel Ferenc Hazám, hazám kezdetű áriájával kezdődik, majd ünnepi köszöntőt mond Török László, Nagyszalonta város vezetője és dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere. Nagy Xénia előadásában elhangzik Arany János A walesi bárdok című költeménye, ezután aláírják a két város közötti együttműködési megállapodást. A magyar kultúra napjának alkalmából köszöntőt mond Patócs Júlia, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület elnöke, valamint Nagy László, a gyulai Arany János Társaság elnöke. A találkozón kiállítással mutatkozik be Gyula város, amelyet március elsejéig tekinthetnek meg az érdeklődők.
1658 – ban a lakosok a várat és a községet a törökök közeledtének hírére II. Rákóczi György fejedelem parancsára lerombolták, nehogy török kézbe kerüljön. Az így pusztán maradt község csak a század végén kezdett ismét benépesülni. A 18. század végén és a 19. század elején körülbelül 200 nemes család lakta a várost. 1910 – ben 15 943 lakosából 15 206 magyar és 650 román volt. 2002 – es adatok szerint 18 074 lakosból 10 335 magyar és 7 267 román volt. A trianoni határ egyik kisebb módosításaként az 1920 – as évek elején egy külső településrészt Újszalonta néven Magyarországhoz csatoltak. 1940 – ben a második bécsi döntésnek köszönhetően az egész település visszakerült Magyarországhoz, de 1944 – ben a szovjet hadsereg foglalta el és 1947 – től újra Romániához került. Derecske és Nagyszalonta testvérvárosi kapcsolata A testvérvárosi megállapodás aláírására 2008. június 21 – én került sor Derecskén. 2009. február elején az egész Kárpát – medencére kiterjedő disznótor zajlott Derecskén. A hazai csapatok mellett a Felvidékről, Partiumból és Székelyföldről is érkeztek csapatok, hogy bemutassák szűkebb szülőföldjük disznótorral kapcsolatos szokásait, ételkülönlegességeit.