Fitos Dezső Társulat Falu Cz Sk – A Dűne Istencsászára
A leeresztett függöny előtt, az előszínpadon álló apró házak mintha az elmúlt fél évszázad Kádár-kockái és egyéb típustervekből épített falusi házai lennének – csak épp egy mesefilterrel. A függöny szétnyílása után a házikók aztán visszaköszönnek Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat három női táncosának a szoknyáján. Ha nagyon keresnénk rá az utcaiviselet-analógiát, a cipők hatalmas szalag-cipőfűzőjét is mérlegelve azonnal rávághatjuk, hogy népi Desigual, míg a férfiak, a táncosok és mellettük Kiss-Balbinat Ádám énekes-hegedűs öltözéke inkább egyfajta paraszti dandy vonalat visz színesben és coolban. Annyira nem zsúfolt a színpad, hogy kezdetben csak kék(kel világított operafólia) ég meg néhány belógatott bárányfelhő ad békés hangulatot a tájnak. Miután benépesül, az utcán túli falu is megépül könnyedén, fürgén ide-oda gördíthető szaletlikből. Ha erre fordítják, a rózsaszín meg a kék áttört szívvel szerelmi fészek, ha arra, bolt pultja, ha meg egymás után rakják, vonat lesz belőlük. De nem csupán ezektől a gesztusoktól vagy néhány népdal jazzes hangszerelésétől jelenik meg az előadás-ajánlóban emlegetett időtlenség üres lózung helyett nagyon is kézzelfoghatóan és relevánsan a színpadon.
Nemzeti Táncszínház
Az előadást autentikus cigányzenei betétekkel, változatos táncelemekkel, artistamutatványokkal és flamenco táncokkal színesítik az alkotók, Kocsis Enikő és Fitos Dezső.
Fitos Dezső Társulat - Kalohírek
Mindkettejüknek van egy pontosan felismerhető báb alteregója is, ők is és a táncosok is mozgatják őket bunraku módjára. A bábok egyetlen ponton tűnnek fel, akkor, amikor a legények a háborúba mennek. Rövidke jelenlétük nyugodtan lehetne hosszabb, több jeleneten átívelő, ami által a bábhasználat organikusan szervesülhetne az előadásba, így, a semmiből jőve, s ugyanoda távozva csak zárvány marad a szekvencia. De ennek meg egy disszonáns musicalfénynek az ellenére, ráadásul Alföld közepiként teljesen otthon éreztem magam a Kerekutcában. Nem feltétlenül a nosztalgia miatt – bár ha a szívemre teszem a kezem, a dalokra ismerés öröme is közrejátszott –, hanem azért, mert a lemez és hozzá a színpadi forma pontos és hiteles választ adnak arra, hogyan lehet megközelíthető, érthető, sőt átélhető ma a magyar népi hagyomány. És nem azoknak, akik azt egyébként különböző szinteken maguk is gyakorolják, hanem az átlagos nézőknek, akiknek az ingerszintje egészen máshol található. (Színházi Kritikusok Céhe) Kerekutca (Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat) Közreműködők: Paár Julcsi (ének, mese), Kiss-Balbinat Ádám (ének, hegedű), a Fitos Dezső Társulat táncosai, Csernók Klára (hegedű), Takács Ádám (hegedű), Papp Endre (brácsa), Könczei Bálint (brácsa), Szabó Dániel (cimbalom), Bede Péter (fúvós hangszerek), Bognár András (nagybőgő, gardon) Látványtervező: Mátravölgyi Ákos, rendező, koreográfus: Kocsis Enikő és Fitos Dezső Hagyományok Háza színházterem, 2021. december 12., 289 néző Fotók: Majnik Zsolt
Támogatott mellékleteink Nyomtatott magazinjaink
II. Leto több évezredes emlékezetének köszönhetően az emberi történelem egészéről képet tudott alkotni, így a zsarnoki berendezkedések mintáit és hatásait elemezve és használva Babilóniától a jezsuitákig építette fel saját birodalmát. Ez a galaktikus birodalom abban különbözik a történelmi zsarnokoktól, hogy szándékosan pusztulásra tervezték annak reményében, hogy utána az emberiségnek már soha nem kell hasonló rendszer alatt szenvednie. Leto személyesen fedezi fel ennek a civilizációnak hatásait, észrevéve, hogy a legtöbb hierarchikus rendszer a biztonságra való evolúciós törekvések maradványa. Így, egy tökéletesen biztonságos és biztos birodalmat alkotva, II. Leto egy történelmi jelentőségű üzenetet fogalmaz meg. Stílus [ szerkesztés] Stilisztikailag a regényt nagymértékben átszövik a főszereplőtől, Letótól származó idézetek, beszédek, mely a Dűne -sorozatban egyedinek számít. Ez részben annak köszönhető, hogy Herbert eredetileg szinte teljesen első személyben írta meg a regény első vázlatát, csak a későbbi változatokban bővítette az események harmadik személyű leírásával.
Dűne Istencsászára
A lehetőség pedig adott volt fia számára, hű maradhat apja örökségéhez, de kibővítheti azt. A Dűne vadászai és A Dűne homokférgei után pedig az írópáros az Arrakis előzményei felé fordult. Így születtek meg a különböző Dűne előzménytrilógiák, többek között A Dűne legendái, amelyek A Dűne egyik ikonikus eseményét, a butleri dzsihádot is feldolgozzák, vagy az eredeti kötetek között játszódó A Dűne hősei és az első regény közvetlen előzménytrilógiája, az Előjáték a Dűnéhez. Amelynek első részét, az Atredies-házat képregényre ültette át Brian Herbert és Kevin J. Anderson, Dev Pramanik (Paradiso) segítségével. A három kötetben jobban megismerhetjük, mi vezetett az Atreides-ház hátbatámadásáig, mi motiválja a Harkonneneket, és milyen örökséget hozot magával Paul, A Dűne messiása. Az első kötet, az Atredies-ház pedig most még inkább A Dűne olvasóvá nevelését szolgálja, mind itthon, mind pedig külföldön. A kiadvány a folyam első négy füzetét tartalmazza. Bár a szövegbuborékok első látásra furcsának, túlságosan leegyszerűsítettnek tűnnek, hisz mindkét Herbert munkásságára igaz az irodalmiság, mégis a képregény formátuma lehet az igazi út a fő regények felvezetéséhez.
A Dune Istencsaszara 4
Napjaink legismertebb sci-fi története kétségkívül a Star Wars-folyam, amely marketingszempontból is hihetetlenül sikeres, hiszen a különféle játékoktól kezdve az üdítőitalokig számtalan portéka hozza a hasznot a kiagyalók zsebébe. Eme űroperett diadala mellett - legalábbis mifelénk - mintha egy kicsit háttérbe szorult volna a monumentális és látványos sci-fi sagák őse, melyből - bár ezt soha nem lehetne bizonyítani - valószínűleg George Lucas is számos ötletet merített. Ez a mű nem más, mint a Dűne. A sci-fi saga Frank Herbert Frank Herbert (1920-1986) eredetileg olyan könyvet szeretett volna írni, ami azokkal is megszeretteti a fantasztikus irodalmat, akik addig nem rajongtak a műfajért. A történet úgy tízezer év múlva játszódik egy nagyon furcsa világban. Az emberiség már meghódította a galaxist, gigantikus, fénysebességnél gyorsabb űrhajók repítik utasaikat, emberi szuperszámítógépek, ún. mentátok helyettesítik a computereket. Ám a hihetetlenül fejlett technika mellett szinte középkori feudális rendszer uralkodik: az egyes bolygókat irányító uralkodóházak csupán hűbéresei a Császárnak, aki viszont a titokzatos Liga és a még titokzatosabb Navigátorok bábja.
Türannoszi hozzáállását viszont vizuálisan is hangsúlyozzák, a filmben (és könyvben) megismert Leto herceg cselekedeteinek párhuzamba és ellentétbe állításával. Kicsit jobban megismerjük kapcsolatát Piter de Vriesszel, torz mentátjával, akit a botrányos kísérleteikről hírhedt tleilaxuiaktól rendelt. Kiderül, miért éppen ő a feje a Harkonnen-háznak, mikor az uralkodási sorban ő csak a többedik soron következő lehetett volna. A főhős viszont ezúttal is az Atreidesek közül kerül ki, aki nem más, mint Leto herceg, Paul apja, aki annyi idős, mint fia A Dűne kezdetén. Az eddig utalásokban élő apja, a hobbi torreádor, Paulus is megelevenedik. A fő cselekményszálat pedig Leto útnak indulása adja, akit az Ix gépbolygóra küldenek, hogy tanuljon és ismerkedjen össze más, családjával politikai barátságban álló házak képviselőivel. A helyszínváltoztatás, mint karakterfejlődés katalizátora amellett, hogy újfent mesei elem, jól összecseng a már megismert hőssé válás útjával. Talán kissé didaktikus is a párhuzam Leto és későbbi fia, Paul, az Ix és a Dűne funkciója, a fremenek, valamint a gépbolygó munkásai között.