Keleti Ágnes Tornász
A sajtóbemutatón a járványveszély miatt a kötet főszereplőjét fia, Bíró Rafael képviselte, de rövidfilmen látható volt Keleti Ágnes is, amint otthonában kezében tartja, nézegeti a könyvet, és azt mondja, hogy örül neki. Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportért felelős államtitkára köszöntőjében azt mondta: Keleti Ágnes eredményeit mindenki ismeri. "Ági néni élettörténete nemcsak a hosszúsága miatt különleges, hanem azért is, mert a tornász mellett egy édesanya és egy sportszakember életét is megismerjük". Keleti Ágnes élete a tornacsarnokon túl – Egy anya portréja a Magyar nőkben | hirado.hu. "Az az egészséges, pozitív életszemlélet, amely Ági nénit jellemzi, mindannyiunk számára példa lehet" – hangsúlyozta Szabó Tünde. A Keleti Ágnes ötszörös olimpiai győztes tornásznőről szóló, Keleti 100 "Mert szeretek élni" című könyv a kötet bemutatóján a Testnevelési Egyetemen 2020. november 9-én. MTI/Kovács Tamás Schmitt Pál olimpiai bajnok vívó, a Nemzet Sportolója, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) volt elnöke, a könyv előszavának szerzője emlékeztetett arra, hogy 2004-ben, amikor létrehozták a Nemzet Sportolója címet, Keleti Ágnes volt az első, akinek a neve elismerésre méltóként felvetődött.
Keleti Ágnes Élete A Tornacsarnokon Túl – Egy Anya Portréja A Magyar Nőkben | Hirado.Hu
A 95 éves ötszö rös olimpiai bajnok magyar tornász, a holokauszt túlélő Keleti Ágnesről nevezték el a BZSH Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium tornatermét. A névadó ünnepségen beszédet mondott Heisler András, a Mazsihisz elnöke; Jusztin Ádám, a Maccabi VAC elnöke; Verő Tamás rabbi, valamint tornabemutatót tartottak az MTK fiatal sportolói is. A névadásnak köszönhetően már két kimagasló személyiség neve díszeleg az intézményben. A névadó egykori nagy tiszteletben álló rabbié, Scheiber Sándoré, valamint egy nagyszerű sportolóé, Keleti Ágnesé. Keleti Ágnest a Nemzet Sportolója címmel tüntették ki. Ötszörös olimpiai bajnok tornász, a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője, 46 alkalommal nyert magyar bajnokságot, hétszeres csapatbajnok. Jelenleg ő a legidősebb magyar olimpiai bajnok. 1952-ben Helsinkiben, és 1956-ban Melbourne-ben szerzett olimpiai aranyérmet. Utóbbi Olimpián talajon, gerendán, felemás korláton, és kéziszer gyakorlatban is ő bizonyult a világ legjobbjának.
Az édesapja volt ilyen, teszi hozzá Ágnes, tőle tanulta az élet szeretetét, akinek szavajárása volt, hogy szomorkodni máskor is lehet. Ágnes az édesapját Auschwitzban vesztette el, élete legnehezebb időszaka is a háború. "A háború, a deportálások, a megbélyegzés és a gyűlölet… Ma sem szívesen beszélek róla, jobb nem emlékeznem. Hogy mi történt édesapámmal? Lement telefonálni és az utcáról hurcolták el és soha többet nem láttam. Miatta is élnem kellett és élek most is, ennyi idősen, tiszta szívből" – árulja el az olimpikon, aki egyébként a fiaira és sportteljesítményeire a legbüszkébb. "A fiaim olyan férfiak lettek, amilyennek szántam őket: szerető, jólelkű emberek. A sportolói pályafutásomból pedig 1952-re emlékszem vissza legszívesebben, amikor négy éremmel tértem haza a helsinki olimpiáról. " Ötszörös olimpiai bajnokként Ágnes jól emlékszik néhány gyakorlatára is, a spárgát még ma is bármikor meg tudja mutatni. Megtisztelő számára, hogy az Újpesti Torna Egylet pedig úgy döntött, hogy a 100. születésnapján sportcsarnokot neveznek el róla, az mindig nagyon jó érzés, jegyzi meg, mikor rájön, mennyire szeretik.