Szentgyörgyvölgyi Péter Életrajz
Szentgyörgyvölgyi Péter: Belvárosi históriák (Ad Librum Kft., 2009) - Szentgyörgyvölgyi Péter előadásai a Belvárosi Polgári Szalonban Szerkesztő Grafikus Kiadó: Ad Librum Kft. Szentgyörgyvölgyi Péter szerző könyvei - Book24.hu könyváruház. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2009 Kötés típusa: Ragasztott kemény kötés Oldalszám: 120 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 15 cm ISBN: 978-963-9934-56-6 Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal és fotókkal. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A Belváros közepén található Cukor utca különös jelentőséggel bír számomra. Itt működik 2003 óta a Belvárosi Polgári Szalon, egy olyan hely és közösség, amelynek megalakulásánál ott lehettem, és... Tovább Tartalom Előszó 5 Bevezetés6 Belváros és vidéke 9 Képtár 22 Belvárosi vigasságok37 Képtár 53 A magyarrá vált Belváros 61 Képtár 72 Híres belvárosi asszonyok avagy belvárosi nők rokoni kapcsolatai a reformkortól napjainkig 77 Képtár 92 A Tisztelt Ház 97 Képtár 104 Irodalomjegyzék 110 Színesképtár 113 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott.
Szentgyörgyvölgyi Péter Szerző Könyvei - Book24.Hu Könyváruház
Szentgyörgyvölgyi Péter
Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja. Története [ szerkesztés] A Belváros, illetve a régi Pest alapja a 11. század elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt, a 15. században érte el. A várost ekkor még városfal vette körül, amelyen három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett bejutni. A török uralom alatt (1541–1686) a város majdnem teljes egészében elpusztult, de Buda visszafoglalása után Pest is rohamos fejlődésnek indult. Ekkor létesültek különböző települések a városfalon kívül (Teréz-, József-, Ferenc-, Lipótváros), és ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata. 1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, jelentős károkat okozva. Budapest 1873-ban született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével.
Ezután épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Szabadság és Erzsébet híd, ekkor alakult ki a Dunakorzó is. Az egyesített várost eredetileg tíz kerületre osztották, melyek közül a Belváros a IV., a Duna és a Váci út között a Belváros határától egészen Újpest határáig nyúló Lipótváros pedig az V. sorszámot kapta. Az V. kerület északi határa 1930-tól a Dráva utca lett, az ezen túli rész az új XIII. kerülethez került. 1950-ben a Szent István körúttól északra fekvő Újlipótvárost is a XIII. kerülethez csatolták, az addig a IV. kerületet képező Belvárost viszont az V. kerülethez, így alakultak ki mai határai. Ugyanakkor a felszabaduló IV. sorszámot megkapta az északon újonnan létrehozott kerület. Fekvése [ szerkesztés] A pesti oldal központi kerülete. Északról a XIII. kerület, keletről a VI. kerület, a VII. kerület és a VIII. kerület, délről Budapest IX. kerülete, végül nyugatról a Duna folyó, illetve azáltal a XI. kerület, az I. kerület és a II. kerület határolja. Városrészek [ szerkesztés] Az V. kerület 1950 óta Budapest két városrészét foglalja magába: a Deák Ferenc utcától északra a Lipótváros, attól délre pedig a Belváros, Pest történelmi városmagja található.