Holtig Tartó Haszonélvezeti Jog Öröklése
Gyakran hallani félrevezető információkat a haszonélvezeti jog és a tulajdonjog viszonyáról. Számos kérdés merül fel e két jogintézmény kapcsán. Ilyenek például, hogy melyik az erősebb? Netán az egyik felülírja a másikat? Mi a célja a haszonélvezet alapításának? Hogyan érhetjük el, hogy megszűnjön a haszonélvezet? A D. A. S. JogSzerviz szakértője összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat. Dr. Fekete Klaudia kifejtette: a törvény alapján a haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása szükséges. Amennyiben ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapítanak haszonélvezeti jogot, annak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Haszonélvezeti jog keletkezhet tehát szerződés, jogszabály és bírósági határozat vagy más hatósági rendelkezés alapján. A jogszabály alapján keletkező haszonélvezeti jogra tipikus példa, amikor az örökhagyó halála esetén a házastársát a leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.
- Miként váltható meg az özvegyi haszonélvezeti jog? - Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda - Megbízható Ügyvédi Iroda - Polgári jog - Jogi tanácsadás, jogi képviselet, ügyvéd, ügyvédi iroda
- Házastársi öröklés halálozás esetén, haszonélvezeti jog | Dr. Fekete Bálint ügyvéd Győr
- Amit a haszonélvezetről jó tudni … - interjú dr. Herwerth Szonja bíróval. | Magyarország Bíróságai
Miként Váltható Meg Az Özvegyi Haszonélvezeti Jog? - Kocsis És Szabó Ügyvédi Iroda - Megbízható Ügyvédi Iroda - Polgári Jog - Jogi Tanácsadás, Jogi Képviselet, Ügyvéd, Ügyvédi Iroda
A korábbi és a jelenlegi szabályozás Míg a korábbi öröklési rendben a túlélő házastárs az egész hagyatékon haszonélvezeti jogot szerzett, addig az új Ptk. e jogon szűkített és a holtig tartó haszonélvezetet a túlélő házastárs számára,, csak" az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon biztosítja. A haszonélvezeti jogon felül a túlélő házastársat a hagyaték többi részéből egy gyermekrész is megilleti, amelynek értelmében a túlélő házastárs is úgynevezett állagörökössé válik a leszármazók mellett. Egy életszerű példán keresztül szemléltetve tehát, ha az örökhagyónak a túlélő házastárs mellett van két gyermeke is, akkor a hagyatékot 3 részre fogják osztani, amiből 1/3 rész jár külön-külön a két gyermeknek, valamint 1/3 rész a túlélő házastársnak is egyaránt. A fenti bekezdésben rögzítettek miatt dr. Szabó Zsófia miatt fontos, hogy a holtig tartó haszonélvezet vonatkozásában a haszonélvezeti jog általános szabályairól is ejtsünk néhány szót.
Házastársi Öröklés Halálozás Esetén, Haszonélvezeti Jog | Dr. Fekete Bálint Ügyvéd Győr
Kérdés Özvegy férfi saját lakását kiskorú unokájára iratja úgy, hogy magának haszonélvezeti joga maradjon. Ezután megnősül, 25 évig él házasságban, majd meghal. Megilleti-e automatikusan özvegyét a haszonélvezeti jog, vagy a közben nagykorúvá vált unoka kiteheti az ingatlanból? Válasz A holtig tartó haszonélvezet a halállal megszűnik, automatikusan. Ptk. 615. § (1) Az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog). Mivel tulajdonjoga nem állt fenn az ingatlanban az örökhagyónak, így az nem volt tárgya a hagyatéknak, erre tekintettel özvegyi haszonélvezet sem terjed ki rá. Az özvegyet "ki lehet tenni" az ingatlanból, hiszen nincs jogcíme az ott lakásra.
Amit A Haszonélvezetről Jó Tudni … - Interjú Dr. Herwerth Szonja Bíróval. | Magyarország Bíróságai
Kiemelést érdemlő változás, hogy gyermekek mellett már nem általános haszonélvezeti jogot örököl a hagyatékon a túlélő házastárs, hanem részben ő is a gyermekekhez hasonlóan tulajdonjogot örököl, mégpedig olyan mértékűt, mintha ő maga is az örökhagyó egy gyermeke lenne. Ezen túlmenően az özvegy továbbra is az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező. Ez konkrét példával szemléltetve azt jelenti, hogy ha a két gyermek és házastárs hátrahagyásával elhunyt örökhagyó hagyatékába egy berendezett lakás és egy személygépkocsi tartozott, akkor a lakást és annak berendezési, felszerelési tárgyait a gyermekek 1/2-1/2 arányban öröklik a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten, míg a személygépkocsinak három tulajdonosa lesz, mégpedig egymás között egyenlő arányban a két gyermek és a túlélő házastárs. Amennyiben nincsenek leszármazók, a házastárs mellett a szülők is örökösökké válnak és nem kizárólag a túlélő házastárs örököl.
A haszonélvezeti jogot akkor is be kell jegyeztetni, ha az jogszabályon keresztül, özveggyé váláskor, automatikusan jön létre. Ekkor nem történik szerződéskötés, de a földhivatalba ekkor is kötelességünk elmenni, különben szintén érvénytelenné válhat a jog. A haszonélvezeti jog egy olyan biztosíték özvegyek számára, amit kulcsfontosságú szem előtt tartani: ezzel a joggal ugyanis elkerülhető az, hogy a sokszor magányos, nehezebb sorsú idős emberek lakhelyüket bármilyen módon is elveszítsék. A haszonélvezet nem csak az ingatlan egészére, hanem egy meghatározott tulajdoni hányadra is kiterjedhet. Ez akkor hasznos, ha például egy kétlakásos társasház esetén a tulajdonos nem szeretné a teljes ingatlant a haszonélvező hasznára kínálni, ehelyett a tulajdoni hányad felére bejegyzett haszonélvezeti joggal elérheti, hogy az illető csak az egyik lakáson gyakorolhassa a jogait. Mik a haszonélvező jogai a tulajdonossal szemben? A Ptk-ból idézünk: "haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. "