Október 6-A, Az Aradi Vértanúk Napja –Tökéletlen Történelem [Tt] - Youtube
Aradi vértanúk napja október 6 nemzeti gyásznap Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is. Október 6. Megemlékezés az aradi vértanúkról | MERIDIÁN | #apibackstage. Mindegyik aradi vértanú a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tiszt volt, a szabadságharc végén a honvédseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rendfokozatot viselt. Lázár Vilmos ezredest azért sorolták a tábornokokhoz, mert a szabadságharc végén önálló seregtestet irányított. Egyébként egyikük tábornoki rendfokozatát sem ismerték el hivatalosan az osztrákok. A vértanúk között Kiss Ernő honvéd altábornagy volt a rangidős, aki korábban cs. kir. ezredes volt, a többiek ettől mind alacsonyabb osztrák tiszti rendfokozatokat viseltek.
- Október 6, az aradi vértanúk napja [30.] - Történelem blog
- Ünnepi műsor az aradi vértanúk tiszteletére - SuliHáló.hu
- Index - Belföld - Orbán Viktor: Dicsőség a legyőzötteknek!
- Október 6. Megemlékezés az aradi vértanúkról | MERIDIÁN | #apibackstage
- Tessedik Sámuel Általános Iskola
Október 6, Az Aradi Vértanúk Napja [30.] - Történelem Blog
Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt, akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. Bár ezen honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is. Index - Belföld - Orbán Viktor: Dicsőség a legyőzötteknek!. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amiről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg. Az aradi vértanúk A halálra ítéltek mindannyian ugyanazon ügyért harcoltak: a magyar szabadságért és a magyar haza megújulásáért. A végsőkig küzdöttek, mert tudták: a magyar nép régen kiérdemelte már a jogot arra, hogy végre önmagát kormányozza. Harcukat törvényesnek tartották, hiszen 1848 tavaszán az osztrák császári udvar is elismerte a magyarországi reformok szükségszerűségét. Az Udvar meghátrálása azonban csak 1848 nyaráig tartott.
Ünnepi Műsor Az Aradi Vértanúk Tiszteletére - Suliháló.Hu
"Lehullott a rezgő nyárfa... " Nem. Nem ezüstszínű most a levele. Feketén hull a fákról a levél, S a föld, amelyre hull, Kemény, mint a koporsó fedele. Hallottátok: így szól a rendelet: Gyászolni ne merjen ma senki sem, Senki ne merjen ülni ünnepet, Mert a nép, melynek e nap ünnepe volt: Csak volt...! Halottnak – hallgatás; De a hamu alatt, Valahol mélyen – izzik a parázs! Október 6 aradi vértanúk napja. Arany János: Magányban (részlet) 1849. október 6-án, az orosz segítséggel levert szabadságharcot követő császári megtorlás során Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt. Ugyanezen a napon a szabadságharc tizenkét tábornoka – Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly – és egy főtisztje, Lázár Vilmos ezredes szenvedett vértanúhalált Aradon. A véres megtorlásnak összesen 157 hazafi esett áldozatul, és a szabadságharc számos résztvevője kényszerült hosszú évekre belső vagy külső emigrációba.
Index - Belföld - Orbán Viktor: Dicsőség A Legyőzötteknek!
Október 6. Megemlékezés Az Aradi Vértanúkról | Meridián | #Apibackstage
Az országunkért tettük, amit tettük, így akár nyugodt szívvel meghalhatnánk, de vajon hogyan élnénk át az utolsó szívdobbanásainkat? Hogyan "haltunk volna" meg? " Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor): 1. Lázár Vilmos, főtiszt (ezredes); 2. Gróf Dessewffy Arisztid, tábornok; 3. Kiss Ernő, tábornok; 4. Schweidel József, tábornok. 12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek. Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után): 5. Lovag Poeltenberg Ernő, tábornok; 6. Török Ignác, tábornok; 7. Lahner György, tábornok; 8. Knezić Károly, tábornok; 9. Nagysándor József, tábornok; 10. Gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok; 11. Aulich Lajos, tábornok; 12. Damjanich János, tábornok; 13. Gróf Vécsey Károly, tábornok. Vécsey Károly büntetését azzal súlyosbították, hogy végig kellett néznie társai kivégzését, mert őt akasztották fel utolsónak.
Tessedik Sámuel Általános Iskola
"Jelenlétünkkel és a szívünk legmélyén őrzött gyásszal ma is bizonyítjuk, hogy Arad gyertyái kiolthatatlanok. Mert hőseink tettei példaértékűek, emlékük kitörölhetetlen" – mondta emlékező beszédében. A honatya sajnálatát fejezte ki, amiért az elmúlt évtizedekben a magyar társadalom megosztott lett az ideológiai, politikai és gazdasági törésvonalak mentén, és barátságok, családi kapcsolatok mentek erre rá. "Összetartásból, megbékélésből, egymás elfogadásából számukra is példát jelenthetnek az aradi vértanúk" – tette hozzá Faragó, kiegészítve azzal, hogy a "felebaráti gesztusok, a másként gondolkodók elfogadása kötelező nemzetünk túlélése szempontjából". A rendezvényen beszédet mondott Călin Bibarț megbízott aradi polgármester is, Florentina Horgea Arad megyei prefektus üzenetét pedig tanácsosa, Flavius Morar tolmácsolta. A beszédek végén a Csiky Gergely Főgimnázium diákjai fáklyákkal alkottak élőláncot Zala György monumentális alkotása körül, míg elhelyezték az emlékezés koszorúit.
Aulich Lajos Ő volt az aradi vértanúk közül a legidősebb, kivégzésekor 56 éves. Német anyanyelvű polgári családba született. Már 20 évesen katonai pályára lépett. A szabadságharc kezdetén a délvidéki harcokban vett részt. Később a tavaszi hadjáratban harcolt, majd 1849. július 14-étől a magyar kormány hadügyminisztere lett. Damjanich János Szerb nemzetiségű, vagyontalan családból származott. A katonatiszti iskolát Temesváron végezte. A szabadságharc első szakaszában, 1848 végéig a délvidéken harcolt. Részt vett a tavaszi hadjáratban és a komáromi csatában is. Április 28-án ideiglenes hadügyminiszterré is kinevezték, azonban mikor kikocsizott csapatai megszemlélésére, eltörte a lábát, és emiatt szolgálatképtelenné vált. Július 11-től az aradi vár főfelügyelője, majd várparancsnoka lett. Augusztus 17-én a cári csapatok előtt tette le a fegyvert. Vécsey Károly Rangos főnemesi családba született és szinte még kamaszként katonai pályára lépett. A szabadságharc kezdetén ő is a délvidéken vett részt a harcokban.