Erdély Első Fejedelme
A fejedelem nem sokkal később, 1571. március 14-én gyermek nélkül halt meg. Anyja mellé, a gyulafehérvári székesegyházban temették el, de a hamvai a város többszöri feldúlása során szétszóródtak. Erdély első fejedelme művelt, türelmes és igazságos volt, aki katolikusnak született, 1563-ban áttért a lutheránus, majd a református vallásra, élete utolsó éveiben pedig az erdélyi alapítású unitárius vallás híve és pártfogója volt. Huszonhetedik epizód - Erdély első Habsburg fejedelme - YouTube. A békét akaró János Zsigmond 1568. január 6-13. között országgyűlést hívott össze Tordára, amely a világon először törvénybe foglalta a lelkiismereti és vallásszabadságot, egyenjogúsította a katolikus vallást és az erdélyi reformáció három ágát, az evangélikus, a református és az unitárius vallást, biztosította a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást. 1567-ben nyomdát állított fel Gyulafehérváron, magyarrá tette a törvényhozás nyelvét. "Gergely Imre, ez a folyvást haladó művész már csak azért is megérdemli, hogy első helyen vele foglalkozzunk, mert a fiatalabb nemzedékből ő az, ki mindig nagyobb föladatokat tűz maga elé s azok megoldásán ambicziójának és tehetségének teljes erejével dolgozik.
Huszonhetedik Epizód - Erdély Első Habsburg Fejedelme - Youtube
A koros és beteges Szapolyai 1539 elején elvette Jagelló Izabellát, I. Zsigmond lengyel király lányát. Fia, János Zsigmond halála előtt két héttel, 1540. július 7-én született meg és Szapolyai – állítólag – utolsó szavaival a váradi békét felrúgva őt nevezte meg utódának. A csecsemőt szeptemberben a rákosmezei országgyűlésen királlyá is választották (de soha nem koronázták meg). Az özvegy királyné és tanácsadója, Fráter György Ferdinánd ellen Szulejmán török szultánhoz fordult védelemért, aki ezt meg is adta, csakhogy a saját szája íze szerint értelmezve. A szultán 1541. augusztus 29-én csellel elfoglalta Buda várát, és azt ígérte, II. János nagykorúságáig "megőrzi" azt. Szulejmán a kis királyra, illetve annak anyjára és Fráter Györgyre Erdély, a Tiszántúl és a Temesköz kormányzását bízta, évi tízezer forint adó fejében. Izabella és Fráter György között állandósultak az ellentétek, s utóbbi 1549-ben titkos megállapodást kötött Ferdinánddal, amely szerint Izabella és fia a sziléziai Oppeln és Ratibor hercegségek fejében lemondanak Erdélyről, amelynek kormányzója a barát marad.
Abban a megyei követek osztályrésze. Mátyás az ~ gel kezdetben baráti politikát folytatott. 1611 -ben, Tokajban örök béke született Magyarország és Erdély között. Mátyás mégis pénzt kért az osztrák rendektől - a linzi gyűlésen - a Bethlen Gábor fejedelem elleni harcra ( 1614). Tizenegy évi kormányzása az ~ et kifejlesztette s megszilárdította, a némettel szemben fegyverrel megvédte, a török szultán által önállóságát (a török fenhatósága mellett) elismertette (Szulejman szultán athnáméja, 1566) s a reformáció t Erdélyben elterjesztette. J. Az ~, melyhez a város tartozott, II. Rákóczi György szerencsétlen lengyelország i hadjárata után a török bosszú áldozata lett, s 1658 és 1662 között többször feldúlták, amitől Debrecen csak csodával határos módon, de drága áron menekült meg. Irreálisan - korabeli mércével mérve is illuzórikusan - túlbecsülte családja és az ~ nemzetközi súlyát. Mindemellett rossz hadvezér volt. De kétségtelen, hogy háborúja a kor egyik alternatívájának (önálló magyar királyság) végiggondolásán alapult.