Weiner Leó Zeneiskola És Zeneművészeti Szki
Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti SzKi - YouTube
- Weiner Leó - Katolikus Zeneiskola és Szakgimnázium, Zeneiskolai Fúvószenekar Promóciós videó2 - YouTube
- Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola
- Oktatási Hivatal
Weiner Leó - Katolikus Zeneiskola És Szakgimnázium, Zeneiskolai Fúvószenekar Promóciós Videó2 - Youtube
Ennek garanciája a tanszékkel való állandó kapcsolat, valamint az a személyes kötődés, amelyet az ott végzett és jelenleg is ott tanító tanárok tanfolyamon való közreműködése jelent. Fotó: Weiner Leó Katolikus Zeneiskola és Zeneművészeti Szakgimnázium Bodnár Dániel/Magyar Kurír
Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola
Az iskola története Az intézmény az 1959-60-as tanévben alakult a Nyíregyházi Állami Zeneiskola tagiskolájaként. Kezdetben az akkor n épszerű hangszerek oktatása folyt, zongora, mandolin, tangóharmonika, majd a szaktanárok megjelenésével egyre bővült a kínálat. Az iskola önállóvá válásakor már zongora, fuvola, klarinét, hegedű, gordonka, ütőhangszerek tanítását, illetve a hangszeres tantárgyakhoz kapcsolódó elméleti oktatást is ellátta. A Zeneiskola vezetője az 1970-es évektől 1993-ig Somorjai G. Lehel volt, akinek kezdeményezésére vette fel az intézmény Weiner Leó zeneszerző, zenepedagógus nevét. Az iskola kezdettől fogva ellátja nemcsak Kisvárda, de a környező települések zeneoktatás iránti igényét, így a körzet művészetoktatási központjává vált. A tanszakok és ezzel együtt a tanulói létszám fokozatosan nőtt. 1993 óta napjainkig Tóth Ágnes az intézmény igazgatója. A 2000-2001-es tanévtől képviselőtestületi döntés következtében az iskola átalakult négy művészeti ágban oktató-nevelő komplex művészetoktatási intézménnyé, ezzel jelentősen bővült a felkínálható művészeti ágak, tanszakok köre.
Oktatási Hivatal
Munkásságának ez a legjelentősebb része, muzsikusok százait indította el biztos alappal a pályán. 1928 -ban karmester nélküli kamarazenekart szervezett akadémiai növendékekből, amely az ő irányítása mellett működött. Főbb zeneművei [ szerkesztés] Színpadi művek [ szerkesztés] Csongor és Tünde – kísérőzene (1913, 23 tétel) Csongor és Tünde – balett (két változatban, 1930-ban 9 tételes, 1959-ben 14 tételes formában) Örök temetés (Liszt Funérailles és Marche funebre c. zongoraműveinek hangszereléséből összeállítva) Zenekari művek [ szerkesztés] Szerenád op. 3 (1906) Farsang, 1907 Katonásdi, 1924 Concertino zongorára és zenekarra, 1923 Szvit, 1931 Pasztorál fantázia és fuga, 1938 I. Divertimento op. 20 (1934) 1. Jó alapos csárdás 2. Rókatánc - a legismertebb, önállóan is leggyakrabban játszott műve. Eredetileg egy cigánytánc dallama. 3. Marosszéki keringős 4. Csűrdöngölő II. 24 (1938) 1. Lakodalmas 2. Tréfálkozás 3. Panaszos ének 4. Kanász nóta III. Divertimento "Magyar benyomások" op. 25 (1949) 1.
13 (1921) 3. vonósnégyes, G-dúr op. 26, (Pasztorál fantázia és fuga), 1938 D-dúr hegedűszonáta, 1911 (hegedűversenyként 1950) fisz-moll hegedűszonáta op. 11, 1918 (hegedűversenyként 1957) Ballada klarinétra és zongorára, 1911 (zenekarkíséretes változatban is) Románc gordonkára és zongorára, 1921 (hárfával kamarazenekar kíséretes változatban is) Zongoraművek [ szerkesztés] Farsang zongorára op. 5, 1906 Caprice, 1908 Három zongoradarab op. 7, 1910 Miniatür képek op. 12, 1918 Csongor és Tünde op. 10 Első balett zongorakivonat ante, 1930 Csongor és Tünde kísérőzene op. 10 zongorakivonat, 1931 Katonásdi zongorára op. 16b, 1931 Passacaglia op. 17, 1936 Magyar parasztdalok (5 sorozat: op. 19I 1932, op. 19II 1934, op. 22 1937, op. 33, 1950 és op. 34, 1950) Lakodalmas zongorára op. 21b, 1937 Három magyar paraszttánc zongorára, 1941 Öt könnyű kis zongoradarab a Reschofski-kiadványba, 1948 Húsz könnyű kis darab (Magyar gyermek- és népdalok) op. 27, 1948 Magyar népi muzsika a zongorázó ifjúság számára op.