Mit értett meg a kisfiú ebből az egészből? Mi a tetőpontja a novellának? Mi lehetett utána otthon? Szereplők viszonyrendszere – tárgyakban kifejezve (10 perc): Jelenítsük meg egy teás kancsó (apa), egy kis tejes kiöntő (anya) és egy kis csészével (fiú) a család viszonyrendszerét. (Ha van idő, a diákok maguk is meghatározhatják, szerintük melyik tárgy kit képviseljen és miért. ) A tanár elhelyezi a három tárgyat egy kis asztalra aszerint, hogy hogyan helyezhető el, állítható fel a szereplők, a család viszonyrendszere. Megindokolja, hogy miért gondolja így. Kosztolányi Dezső A Kulcs Elemzés. Beszélgetést kezdeményez, majd javasolja, hogy rendezzék át a tárgyakat aszerint, hogy ők hogyan gondolják, hogyan változott meg ez a rendszer a novellában történtek után? Az elbeszélői látásmód és hangnem Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényében:: Interaktív irodalomkönyv
Amikor kialszik a fény kritika
Ti küldtétek #13 - Kosztolányi Dezső Boldogság című novellájának elemzése
Olvassuk újra 7. (és el): harminckét éves lett ő, születésnapjára | csak az olvassa.
Kosztolányi Dezső Paulina Elemzés
De akkor mi az igazság? Nincs igazság. Azaz, annyi igazság van, ahány ember van. Mindegyiknek igazsága van. Ebből a sok igazságból meg lehet alkotni egy csillogó, hideg, okos, márványszerű hazugságot, melyet az emberek igazságnak neveznek…
Kosztolányi Dezső Pauline Lefèvre
Ez a harmadik csalódás, elvtelen viselkedés. Apja helyett szégyenkezik, semmit sem ért. A kisfiú nem tudja megfogalmazni érzéseit, gondolatait. Nemcsak a hivatal iránti, hanem az apai tekintély is szétporladt. Egyben megrendül gyermeki hite a rendben, az igazságban, és a bizalomban. Újra eltévedt a folyosórengetegben, összekuszálódó gondolatai hatására, majd könnyektől csorgó arccal rohan hazafelé. A gyermek most találkozott először a felnőttek furcsa, kiismerhetetlen, érthetetlen világával. Munkafázis
Lavina (4 perc): Egy kulcsot kapnak eszközként. Cél, hogy az elkészült képen valamilyen központi szerepe legyen a kulcsnak. A körben ülő csoport egyik tagja a kör közepén felvesz egy pózt (szobor) a kulccsal. Kosztolányi dezső paulina elemzés. Majd újabb résztvevő kapcsolódik saját szobrával az előzőhöz, átértelmezheti az előzményeket (kik, hol, mikor vagyunk, mivel foglalkozunk). Aki belépett, az marad és tartja a pózt, amíg az utolsó is be nem lépett. Ha minden résztvevő beállt, lassan, nem kilépve a pózból körbenézhetnek, majd címet is adhatnak neki.
A szereplők: Suhajda, a felesége, a fia, a fürdősasszony, egy legény, aki csónakot javítgatott a szerencsétlenség idején, egy orvos, két csendőr, a tömeg a megtalált halott körül, s a többi szegény tisztviselő: a nyaralók a faluban. Ez a váz: a történet s a történetben szereplő emberek. Kosztolányi azonban nemcsak embereket és eseményeket, hanem rajtuk keresztül egy egész kis világot zárt be ebbe a novellába. Szinte semmi sem hiányzik ahhoz, hogy mindezt valóságnak érezzük, pedig mindenre csak utalás történik, minden csak megvillan, s robogunk a végső tragikum felé. Pontos realitás, nyomasztó atmoszféra és tökéletes stílus: íme, ami néven nevezhető Kosztolányi művészetéből. Kosztolányi dezső pauling institute. A külső, a hősöket körülvevő világból nem rajzol sokat, de amit megrajzol, azt oly valószínűen s oly plasztikusan, hogy szinte magunk előtt látjuk. Ott vagyunk mi is ebben a kis falucskában, a kánikula fehér izzásával magunk körül. Ki ne emlékezne a fullasztó nyári napokat felidéző képre: "A meszelt kunyhók, a kukoricagórék, a homok keretében minden fehérnek látszott.