Okostankönyv
alapján – ami voltaképpen az atomok, ionok, molekulák tulajdonságainak, illetve a belőlük felépülő szerkezet jellegének az eredője – az ásvány keletkezési körülményeire is következtethetünk. Az ásványok szilikátolvadékból, különböző hőmérsékletű gáz-gőztartalmú oldatokból és szilárd fázisú átkristályosodási folyamatok révén keletkeznek. Okostankönyv. E folyamatok során a keletkező ásványok minősége és fajtáinak száma – valamely, adott fizikai-kémiai paraméterekkel jellemzett környezetben – a jelen lévő kémiai komponensek mennyiségétől függ. A Kárpát-medencében eddig hozzávetőleg 900 ásványfajt mutattak ki, a Földön ismert összes ásvány közel egynegyedét! Ezek között számos olyan akad, amelyet itt fedeztek fel. Mivel a korábban ismeretlen kémiai összetételű és/vagy kristályszerkezetű ásványt a kutatók többnyire előkerülési helyéről (lelőhelyéről), jellegzetes tulajdonságáról, vagy valamely személyről nevezik el, a magyar vonatkozású ásványok között szép számmal akadnak ismerősen csengő nevek. Az ásványtan-történeti szempontból legjelentősebb kárpát-medencebeli előfordulásokat a területen felfedezett ásványokkal együtt az alábbiakban foglaljuk össze.
Ásványok És Kőzetek Ppt
karc szín: a karcolással előállított finomszemcsés ásványtörmelék színe mázatlan porcelánon. hasadás: ha mechanikai behatásra egy kristály meghatározott síkok, kristálylapok mentén válik részekre, akkor hasad. Minősége szerint lehet tökéletes (például csillámok), jó és rossz. törés: ha mechanikai hatásra az ásvány kristálytani irányoktól függetlenül megjelenő, egyenetlen felületek mentén válik részekre, akkor törik. Típusai például kagylós (például opál), egyenetlen, földes (például kaolinit), horgas törés (ércásványok) stb. Kőzetek és ásványok. sűrűség optikai tulajdonságok: többnyire polarizációs mikroszkópban meghatározható tulajdonságok, többek között a többszínűség (pleokroizmus), az UV-fény hatására keletkező lumineszcens szín, a relatív törésmutató, a kettőstörés mértéke stb. egyéb tulajdonságok: mágnesesség, radioaktivitás, mechanikai deformáció. piroelektromosság: egyes ásványok kristályainak két végén hőközlés hatására potenciálkülönbség keletkezik. piezoelektromosság: nyomó- vagy húzóerő hatására létrejövő potenciálkülönbség.
Halogenidek IX. Szerves ásványok Maga a rendszer az ionizáció nélküli elemkapcsolódásoktól (fémes és kovalens kötésektől) a mind nagyobb ionizációs fokú kötések irányába mutat. Az ásványokat azonban nemcsak kémiai összetételük, hanem belső szerkezetük is jellemzi, ezért az ásványrendszertan – az említett kémiai mellett – kristályszerkezeti alapokon is nyugszik. Ásvány (anyag) – Wikipédia. Kapcsolódó szakterületek [ szerkesztés] ásványtan kőzettan kristálytan Források [ szerkesztés] Hartai Éva, 2003: A változó Föld. Miskolci Egyetemi Kiadó – Well-PRess Kiadó. ISBN 963-661-581-0 További információk [ szerkesztés] ásványmúzeum Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Ásványok listája