Dobó István Jellemzése

Március 13-án elindult feleségéhez Ungvárra, de útközben Sajóvárkonyban szénát próbált meg elvenni a fogadó udvarán pihenő utazóktól, de az egyikük fejszével homlokon vágta Mekcseyt, aki a helyszínen meghalt. A szepeshelyi Szent Márton székesegyházban temették el. Alakja feltűnik az Egri csillagok című regényben. A Várkonyi Zoltán által rendezett filmben Bitskey Tibor játszotta el szerepét. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Csiffáry Gergely: Az 1552-es várvédő hősök névsora, sorsuk és az "egri név". In: AGRIA. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 39 (2003), 307-308. Csiffáry Gergely 2005: Mekcsey István egri várkapitány életrajzához. Agria 41, 99-131.

• Mekcsey István – Wikipédia
• Dobó István | Irodalmi alakok lexikona | Kézikönyvtár
• Címke "Dobó István" | Bumm.sk

Mekcsey István – Wikipédia

Bornemissza Gergő: az 1. fejezet 1533. -ban játszódik, ekkor Gergő még csak 7 éves, egy kis parasztgyerek, édesanyja neveli, mert apja meghalt. Már ekkor is talpraesett, bátor, helyén van az esze, meg tudnak szökni a török janicsár Jumurdzsák fogságából Vicuskával. Jó megfigyelő, a török lóval együtt megszerzi a nyergében talált aranyat is, sőt jól leírja azt is, hogy néz ki az aki fogságba ejtette őket, így Dobó ráismer. Kisgyerek létére megjegyzi, és el is tudja mondani, a Cecey bírtok ellen készül a török csapat, hogy kirabolja. Anyja halála után Dobó veszi pártfogásába, a ló után kardot is kap, és vitézséget, kardforgatást, hadi tudományokat tanulhat majd Török Bálint udvarában. Cecey Éva, Vicuska: Cecey Péter és Juliska kislánya, itt még csak 5 éves. Úri leányka, szüleinek késői gyermeke. Félénk, de hallgat Gergőre, és így ő is bátran viselkedik és meg tudnak szökni a fogságból. Dobó István itt még 30 éves, de bátor, képzett katona, ismeri a török szokásait, hadviselésüket, hogyan kell ellenük felvenni a harcot.

Dobó István | Irodalmi Alakok Lexikona | Kézikönyvtár

Bár súlyosan megsérült az Ókaput védelmezve – Tinódi szerint "kő miá Mecskeinek nagy sérelme" –, ez sem tántorította el a további küzdelmektől, az ostrom utolsó napjáig kinn volt a várfalakon. A szegénység elleni küzdelem világnapja - október 17. - Kárpá [Videa-HD] Dragon Ball Z Mozifilm 11 - Szuper-Harcos legyőzve!! Én fogok nyerni! Teljes film Magyarul Online - tumoerbae Dobó István | Irodalmi alakok lexikona | Kézikönyvtár Egri csillagok dobó istván tulajdonságai Kézikönyvtár Irodalmi alakok lexikona D Dobó István Teljes szövegű keresés Dobó István – báró, régi felvidéki nemesi család fia, egri várkapitány (1500k. –1572) fontos alakja Gárdonyi Egri csillagok c. regényének. A vár sikeres védelme a hatalmas túlerővel szemben nagyrészt az ő katonai és emberi kiválóságának volt köszönhető. Igen kemény fegyelmet tartott, igazságosan, de szigorúan ítélt minden vétség dolgában, az árulást azonnali halállal, az ellenséggel való bármiféle tárgyalást, tőle való üzenethozást is súlyos fogsággal büntette.

Címke "Dobó István" | Bumm.Sk

Az albán gyökerű Ahmed pasa – aki egyébként a szultánnak is sógora volt – karrierjében, az egri vereség nem okozott törést, mert 1553 októberében nagyvezér lett. A kezébe került fogolynak, az egykori kemény egri ellenfélnek azonban nem kegyelmezett. Parancsára Bornemissza Gergelyt 1555 elején az isztambuli Héttorony udvarán felakasztották. A Héttorony a Márvány–tenger partján van, s így utal a jóslat a tengerparti tragikus végre. (A pasa sem élt sokáig, mert Szulejmán szultán 1555. szeptember 29–én, hallgatva Hürrem szultánra és kegyenc-veje, Rüsztem pasa intrikáira, Topkapı Szerájban kivégeztette. ) A történeti hűség és teljesség természetesen Gárdonyi Gézától nem várható el. Ő író volt és nem történész, átélhetővé akarta tenni az elmúltat, amelynek látványos emléke – az egri vár – ott magasodott Eger városa felett, ahol maga is élt. A bástyák, a falak és a kazamaták történetét kutatta. Mivel a helyiek már nem sokat tudtak róluk, járta a levéltárakat és a könyvtárakat. Dobó István és Cecey beszélgetéséből azután több fontos információt is kapunk emberünk személyéről: Először azt, hogy Török Bálint katonaságához tartozik.

Ezzel akart kedveskedni annak a Kara Ahmed pasának, aki Egernél 1552 őszén kudarcot vallott. Az albán gyökerű Ahmed pasa – aki egyébként a szultánnak is sógora volt – karrierjében, az egri vereség nem okozott törést, mert 1553 októberében nagyvezér lett. A kezébe került fogolynak, az egykori kemény egri ellenfélnek azonban nem kegyelmezett. Parancsára Bornemissza Gergelyt 1555 elején az isztambuli Héttorony udvarán felakasztották. A Héttorony a Márvány–tenger partján van, s így utal a jóslat a tengerparti tragikus végre. (A pasa sem élt sokáig, mert Szulejmán szultán 1555. szeptember 29–én, hallgatva Hürrem szultánra és kegyenc-veje, Rüsztem pasa intrikáira, Topkapı Szerájban kivégeztette. ) A történeti hűség és teljesség természetesen Gárdonyi Gézától nem várható el. Ő író volt és nem történész, átélhetővé akarta tenni az elmúltat, amelynek látványos emléke – az egri vár – ott magasodott Eger városa felett, ahol maga is élt. A bástyák, a falak és a kazamaták történetét kutatta. Mivel a helyiek már nem sokat tudtak róluk, járta a levéltárakat és a könyvtárakat.