Barakk Szó Jelentése
Barokk Jelentése
barokk: Az elnevezés a 19. sz. második felétől használatos. Feltehető eredete a port. barocco, 'szabálytalan gyöngy' szó, de az ol-ban alkalmazták először. Eredetileg lekicsinylő, ironikus jelentése volt: különöset, furcsát jelentett. - 1. Az egyhtört-ben a ~ a 17-18. sz., főként a →trienti zsinat utáni megújulás, az →ellenreformáció kora. A belső megújuláshoz a külső veszélyek (reform., törökök) legyőzésének élménye társult, ami egy félelem nélküli, lelki és anyagi javakban bővelkedő életérzést hozott. Főként a Rómában felvirágzó műv-ekben mutatkozott meg, s onnan sugárzott szét Eu-szerte, területenként sajátos vonásokkal. Egyh. és világi körökben egyaránt eluralkodott a pompaszeretet és az udvari etikett. A reformáció →sola fides alapelvével szemben a ~ban az emberi tevékenység kapott hangsúlyt és derűs kifejezést. A népi jámborság virágkorát élte. Az egységesített lit. a szentségi életet tette termékennyé. Különös hangsúlyt kapott az Euch. ( →szentségimádás, építészeti tükre a →baldachin os oltár) és a Mária-tisztelet (májusi ájtatosságok, rózsafüzér társulatok).
Ezért a pajzs védelmi funkciója csökkent. Ennek megfelelően a tárcsapajzsokat egyre kevésbé használták és egyre kisebbek lettek. Így pl. a Marburgi Egyetemen elhelyezett 1400 körüli egyes tárcspajzsok mérete mindössze 49, 6 x 36, 8 cm. Az egyre teljesebbé váló lemezpáncélzat a pajzsokat fölöslegessé tette és a 15. század végén, a 16. század folyamán a vértezetbe integrált elemként (de: Stechmantel), tárcsaként (de: Stechtartsche) maradtak fenn. Kb. 1500-ig kedvelt címerpajzs volt. századtól már címert is festettek rá, és föléje sisakot helyeztek sisakdísszel és sisaktakaróval. Leggyakrabban hosszúkás négyszög volt, eredetileg a jobb felső sarokban kör- vagy U-alakú bevágással a kopja megtámasztására, majd a bevágás bal oldalon jelent meg. Előfordult ovális alakú tárcsapajzs is, mint pl. a szepeshelyi freskón és az erdőfülei falképen. A 14. század jellegzetes pajzsformája látható a Képes krónikában, a bántornyai falfestményen és más forrásokban, melyeken leggyakrabban az államcímer motívumai jelennek meg (Szepeshely, Kakaslomnic, Svábfalva, Karaszkó, Zsegra).