Ómagyar Mária Siralom Szövege
Avagy halál kínjával, anyát édes fiával vele együtt öljétek! (Leuveni kódex, 1300 körül; Mészöly Gedeon értelmezése szerint) Az Ómagyar Mária-siralom betűhű közlését és Pais Dezső olvasatát ITT találják. A Magyar katolikus lexikon vonatkozó részét ITT olvashatják. Fotó: Borsodi Henrietta Magyar Kurír
- Molnár Magda: Ómagyar Mária-siralom (Magyar Helikon Kiadó, 1976) - antikvarium.hu
- Ómagyar Mária-siralom Vásáry Tamással a Győri Könyvszalonon
- Vizkelety András: "Világ világa, virágnak virága..." (Európa Könyvkiadó, 1986) - antikvarium.hu
Molnár Magda: Ómagyar Mária-Siralom (Magyar Helikon Kiadó, 1976) - Antikvarium.Hu
Vylag uila ga viragnak uiraga. keſeru / hu. kynʒathul uoſ ſcegegkel werethul. Világ világa, virágnak virága, keserüen kinzatul, vos szegekkel veretül! Világ világa, Virágnak virága, Keservesen kínoznak, Vasszegekkel átvernek! Világ fénye, Virág virága, Keserűen gyötrődnek, Vasszegekkel átszúrják! Vh nequem en fyon eʒes meʒuul Scege / nul ſcepſegud wirud hioll wyʒeul. Uh nekem, én fiom, ézes mézüül, szégyenül szépségüd, vírüd hioll vizeül. Jaj nekem, én fiam, Édes, mint a méz, Megrútul szépséged, Vízként hull véred! Jaj nekem, fiam, édes, mint a méz, szépséged csúfsággá változik, véred hull, mint a víz! Syrolmom fuha / ʒatum therthetyk kyul en iumhumnok bel bua qui ſumha nym kyul hyul Sirolmom, fuhászatum tertetik kiül, én junhumnok bel bua, ki sumha nim hiül. Siralmam, fohászkodásom Láttatik kívül, Szívem belső fájdalma Soha nem enyhül. Sírásom, imám, kívülről is látható, Szívem belső fájdalma soha nem csillapodik. Vizkelety András: "Világ világa, virágnak virága..." (Európa Könyvkiadó, 1986) - antikvarium.hu. Wegh halal engumet / egge dum illen / maraggun uro dum / kyth wylag felleyn Végy halál engümet, eggyedűm íllyen, maraggyun urodum, kit világ féllyen!
Ómagyar Mária-Siralom Vásáry Tamással A Győri Könyvszalonon
A szövegben azokat a szavakat is értjük, mert felismerjük bennük mai megfelelőjüket – "kegyülm" (kegyelem), "egyembelü" (egyetemben), "hullottya" (hullása), "fiadom" (fiacskám), "uradom" (uracskám) –, amelyek első pillantásra szokatlannak tűnnek, de a vers lendülete ezeket is a helyükre sodorja. Az "édes mézül" és "hull vízül" kifejezések használata (mézként édes, vízként hull) is csak addig szokatlan, amíg eszünkbe nem jut néhány mai változatuk: beszél magyarul, él egyedül, ül szótlanul. Csak egy-két szó kopott ki a nyelvből, mint például a "szív" jelentésű "junhu", illetve a feltehetően "kifakad" jelentésű "kinyohhad". Izgalmas viszont a legendás versszak elemzése: "Világ világa, / Virágnak virága…" Ez a tömörség ugyanis egyetlen nyelvben sem fedezhető fel, és hihetetlen filozófiai mélysége van. Molnár Magda: Ómagyar Mária-siralom (Magyar Helikon Kiadó, 1976) - antikvarium.hu. A világ szavunk itt a maga kettősségében tündököl; egyszerre jelenti a fényességet és a mindenséget, és szembeszökően alliterál a "virág" szóval. A birtokos szerkezetben alkalmazott ismétlés valójában fokozás: "legvilágabb" és "legvirágabb".
Vizkelety András: "Világ Világa, Virágnak Virága..." (Európa Könyvkiadó, 1986) - Antikvarium.Hu
Fontos jellemzője a felfokozott, heves érzelemkifejezés, amely zaklatott lelkiállapotra utal. Mutat némi hasonlóságot a természeti népek ősi, máig eleven hagyományával, azokkal a pogány siratókkal, melyekben a halott hozzátartozója a szeretett személy elvesztésén érzett fájdalmát fejezi ki. Mária fájdalmát az okozza, hogy fiát, Jézust elítélik és keresztre feszítik. Egy anya számára fia szenvedését és kínhalálát látni a legszörnyűbb dolog a világon. Ómagyar Mária-siralom Vásáry Tamással a Győri Könyvszalonon. Ez az érzés örök érvényű: kortól és helytől független, s az első ránk maradt magyar nyelvű költeményben tökéletes lélektani ábrázolást kapunk róla. Mária bágyadt, a fájdalomtól már félig alélt állapotban van, mégis háromszor tör fel belőle megújuló erővel az anyai fájdalom jajszava, amely mindig valamilyen más fordulattal nyilatkozik meg. Úgy érzi, amíg ezt meg nem kellett élnie, nem is ismerte a szenvedést (" Volék sirolm tudotlon " = siralom tudatlan voltam, mondja magáról, azaz nem ismertem eddig a bánatot). A tehetetlenség, a kétségbeesés és a lelki fájdalom, a gyötrődés jól nyomon követhető a versben, átérezhető, hiteles, átélhető.
Fiam miért hal bűntelenül? Megfogván, rángatván, öklözvén, kötözvén megölöd! Kegyelmezzetek fiamnak, nem kell kegyelem magamnak! Avagy halál kínjával, anyát édes fiával vele együtt öljétek! Molnár Ferenc értelmezése Nem ismertem a siralmat, Most siralom sebez, Fájdalom gyötör, epeszt. Elválasztanak fiamtól, Édes örömemtől. Egyetlen egy fiam, Síró anyát tekintsed, Fájdalmából kivonjad! Szememből könny árad, Szívem kíntól fárad, Te véred hullása, Szívem alélása. Virágnak virága, Keservesen kínoznak, Vas szegekkel átvernek! Jaj nekem, én fiam, Édes, mint a méz, Megrútul szépséged, Vízként hull véred! Láttatik kívül, Szívem belső fájdalma Soha nem enyhül. Végy halál engemet, Egyetlenem éljen, Maradjon meg Uram, Kit a világ féljen! Biztos szava elért, Érzem e fájdalom-tőrt, Amit egykor jövendölt. Ne váljak el tőled, Életben maradva, Mikor így kínoznak Fiam, halálra! Zsidó, mit tész törvénytelen! Fiam meghal, de bűntelen! Megfogva, rángatva, Öklözve, megkötve Ölöd meg! Kegyelmezzetek meg fiamnak, Ne legyen kegyelem magamnak, Anyát édes fiával Együtt öljétek meg!