Sió-Csatorna - Épülettár

Helyszín: Tolna megye Víz típusa: csatorna Vízterület: (ha) Fogható halak: ponty, csuka, keszeg, kárász, busa, márna, törpeharcsa, domolykó, naphal A Sió csatorna a Balaton vízszint szabályozására és a Dunával való összekötésére szolgál. A Sió-csatorna a Duna nyugati mellékfolyója, Magyarországon található. Hossza 121 km. A Balaton vizét vezeti le a Dunába Somogy, Fejér és Tolna megyén át. Nagyobb városok a Sió mentén: Siófok, Simontornya és Szekszárd. (A Balatonba a Zalán kívül még kb. 30 állandó és időszakos vízfolyás szállít vizet. A vízszint szabályzása érdekében Siófoknál létrehozták a Sió csatornát, ami a Balaton vizét a Dunába vezeti. ) A Sió-csatorna Siófoknál, a 33 dpkm-nél ágazik ki a Balatonból, majd 120, 8 km hosszan folyik tovább, míg el nem éri a Dunát a Gemenci-erdő mellett, az 1497, 1-es folyamkilométernél. Sió-csatorna - épülettár. A meder esése átlagosan 14, 5 cm kilométerenként, szélessége 20 és 30 méter, mélysége 0 és 8, 8 méter között váltakozik. A víz sebessége függően a siófoki vízeresztéstől és a Duna visszaduzzasztó hatásától, 0, 5-4 km/óra lehet.

1. A Sió-csatorna nagyvízi mederkezelési tervdokumentációi - Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
2. Sió-csatorna - épülettár
3. Sió csatorna - tó , horgásztó , horgászvíz részletes adatai

A Sió-Csatorna Nagyvízi Mederkezelési Tervdokumentációi - Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság

A főigazgatóság tájékoztatása szerint többek között egyes szakaszokon rendezik a jobb parti depóniákat, Simontornya és Kölesd között kotrást végeznek, a felső szakaszokon mechanikailag stabilizálják a töltéskoronákat és helyre állítják a csatorna mederrézsűjét. Ismertető: A Sió vagy Sió csatorna a Duna jobb oldali mellékfolyója Magyarországon. Hossza 120, 8 km. A Balaton vízszintjének szabályozására és a Dunával való összekötésére szolgál; Somogy, Fejér és Tolna megyén át. A Sió-csatorna nagyvízi mederkezelési tervdokumentációi - Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A Sió Sióagárdnál torkollik a Sárvíz folyóba. Az első siófoki zsilip megépülésével állandósult a vita is. Mikor és mennyi vizet kell ereszteni, s vajon a zsilip (és ezzel összefüggésben a Sió) méretei megfelelőek-e az igényeknek. A mezőgazdasági és közlekedési érdekek mellett az elmúlt évszázadban megjelentek a turizmus igényei is. wikipédia

Sió-Csatorna - Épülettár

Az 1863. október 24-én átadott, Cathry Szaléz Ferenc által épített Sió-zsilip, döntő szerepet játszik a Balaton vízszintjének szabályozásában. 1891 - A zsilipet falazott kivitelben készítik el és teljesítménye 50 m3/mp-et eléri 1908 - A csatorna bővítésére kerül sor, mely csak 1936-ban fejeződik be 1941 - Sor kerül a meder bővítési munkáira, de a II. világháború miatt a munkák leállnak 1947. szeptember 22. - A munkák befejezésre kerültek és ekkor került sor az első hajó vízre eresztésére a Balatonon. Sió csatorna - tó , horgásztó , horgászvíz részletes adatai. A hajózsilip 1200 tonnás uszályok, és hasonló mérető hajók átbocsátására alkalmas. Mérete: 83, 5 m hosszú 12 méter széles. A vízlépcső 2, 5 m szintkülönbséget képes biztosítani a Sió és a Balaton között. Forrás: Kép forrása Wikipédia, szerzője Antissimo Fizetett hirdetés Kapcsolódó Kikötő - hajóállomás A siófoki kikötőben megforduló számos hajó között megtalálhatjuk a XIX. század nyolcv...... Még több Látnivaló Siófokon Jókai park Siófok legnagyobb és legpatinásabb parkja. 2006-ban átadott 4, 6 hektáros, eredeti tervek a... Krúdy-villa A siófoki Mártírok útján a kikötőhöz közel található az a villa, amelyben neves ír Vélemények, hozzászólások A hozzászóláshoz be kell jelentkezned, ha nem vagy még regisztrált felhasználónk kattints ide Fizetett hirdetés Térkép Közeli Programok Közeli Étel & Ital Közeli Szállás Közeli Shopping Szállás a közelben 1 Jókai Villa Siófok Jókai Villa Elegancia, Stílus, Balaton... Ahol a múlt és a jelen találkozik!

Sió Csatorna - Tó , Horgásztó , Horgászvíz Részletes Adatai

[2] A Balaton vízállás-változásai a történelem folyamán elég tág határok között mozogtak. A 18. század második felében kezdődtek az első lépések a tó és környékének mezőgazdasági, hajózási (víziszállítási) hasznosítása érdekében. Mária Terézia uralkodása alatt Krieger Sámuel térképész, kamarai mérnök, akinek a Balaton első, pontos térképét [3] köszönhetjük, – javaslatot tett a tó és mocsarai részleges lecsapolására. Terve nem csupán a tavat érintette, hanem összefüggést teremtett a Sárvíz -, Sió- és a Kapos folyók szabályozási munkálatai között. Krieger Sámuel Balaton-térképe "a legbecsesebb műszaki emlékeink közé tartozik", amely elsőként ábrázolta valósághűen és részletesen a tavat 1776-ban (MNL Zala Megyei Levéltára XV. 3. b. T 001) Virág Árpád A Sió és a Balaton közös története (1055-2005) című művében gondos kutatómunkával számbavette a 18 – 19. század Balaton térképeit. A térképtörténeti kutatásai eredményeképpen rendet teremtett az eredeti mappák és különféle célú egykorú, vagy későbbi másolataik tekintetében.

Alaptérképek Vektor réteg Geokódolt adatok Történelmi térképek Habsburg Birodalom Katonai felmérései Budapest térképek (XVIII. - XX. század) Pest belterületének helyszínrajza a XVII. század vége és 1745 közötti telekviszonyok jelölésével • XVII. sz.