Péterfy Gergely Első Felesége / Országos Széchényi Könyvtár
Anyai nagyanyai dédanyja: Kodra Olga Jegyzetek Források MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 További információk Adatlapja a Szépírók Társaságának honlapján Életrajza a Filmkataló Péterfy Gergely: ORPHEUS ÉS MASSINISSA: Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman. Miskolc: Miskolci Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. Irodalomtudományi Doktori Iskola. 2007. [ halott link] Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 11049522 OSZK: 000000010879 NEKTÁR: 193721 PIM: PIM67806 LCCN: nr95031299 ISNI: 0000 0000 7879 4403 GND: 133911918 SUDOC: 190791411 NKCS: xx0214044 BNF: cb17026675j This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Péterfy gergely felesége zsuzsa. Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
Péterfy Gergely Felesége Öngyilkos
Már nem merültem el önfeledten a megmagyarázhatatlan vonzalomban, hanem saját elbeszélőmmé és olvasómmá léptem elő egy történetben, amelynek szereplője és formálója is voltam egyszerre. " Ami különösen megfogott a szerelmi elbeszélésben, az volt, hogy hogyan képes az elbeszélő láttatni a szerelem tárgyát, adott esetben a nőt, Olgát. Péterfy gergely felesége öngyilkos. És hogyan érzékeli saját magát ebben az idő alatt kocsonyássá váló, de a remegést soha abba nem hagyó érzésben. És hogyan ismeri fel saját gyengeségeit, hogyan küzd ellene, de mindig érte is egyszerre. "Egyre halványodott a magyarázat, amely évekig felmentett a lelkiismeret-furdalás alól: egyre kevésbé tudtam hinni abban, hogy azért menekültem el Olga teste elől, mert meg akartam őrizni a szerelem éteriségét. Évről évre érthetetlenebbnek tűnt, miért akartam ragaszkodni a gyerekkor nemtelenségéhez, és egyre pőrébben és leplezetlenebbül állt előttem a magyarázat: gyávaságból. " Ez az érte és ellene való küzdés olyan ritmus lesz, ami sokszor a szerelem létjogosultságát, és annak tárgyának létezését is megkérdőjelezi.
világháború halottainak emlékére (1994, Kispest) Szent Borbála (1994, Tatabánya) Két angyal (vörösrézlemez, 1995, Győr, Bencés Gimnázium kápolnája) Politikai áldozatok emlékműve (gránit, 1997, Tard) Akiknek életét tönkretette a kommunizmus (1996, Budapest, Tabán, Makovecz Imrével) Memento: az 1945–56 között kivégzettek emlékműve ( mészkő, 1997–98, Budapest) II. világháborús emlékmű ( márvány, 1999, Budapest-Kispest) Életfa (krómacél, 2000, Tatabánya, Fő tér) Szent István (kő, bronz, 2000, Tokaj) Kötetei [ szerkesztés] Kútvölgyi Mihály–Péterfy László: Első házam vala... ; Timp, Bp., 2002 Marosszék régi sírkövei; Mentor, Marosvásárhely, 2005 (A Kriza János Néprajzi Társaság könyvtára) Díjak, elismerések [ szerkesztés] 1999: Magyar Művészetért díj 1999: Kodály Zoltán-díj 2000: A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 2017: Kossuth-díj Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Péterfy László (szobrász) – Wikipédia. Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. ISBN 963-8477-46-6 Online elérés További információk [ szerkesztés] Kernács Gabriella: Memento.
Keresés a leírásban is Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 1. oldal / 2 összesen 1 2 6 9 4 7 11 12 3 5 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:
Arany János Balladái Tétel
A kötetet Riedl Frigyes előszavával ajánljuk, melyet a balladák második kiadásához írt: "De bármennyire el is térjen a költő és a rajzoló felfogása, mégis nagy élvezet reánk, a nézőkre, ha valódi művész interpretálja a költőt, és nagy tanulság reánk, az olvasókra, ha a jellemző rajz kiegészíti a költemény benyomásait. "
Arany is mély részvétet érez iránta, de bűne alól feloldozni mégsem tudja: "eredj haza szegény asszony! | Mosd fehérre mocskos lepled". A 3. szerkezeti egység visszatér a vers indításához, a patak-parti jelenthez. Arany jános balladái tétel. Ez a pár strófa hosszú évek történetét sűríti magába. Az idő megmásíthatatlan múlását néhány motívum jelzi: a ronggyá foszlott lepedő, a szöghaj, a finom arcon szanaszét megjelenő ráncok. Az itt felhangzó refrén a már megtébolyult asszony gépies, üres motyogása. A lélektani folyamat mellett a másik értelmezési lehetőség az erkölcsi: a földi bírák Ágnest hazaengedik, mert létezik-e az őrületnél nagy büntetés; A harmadik értelmezési lehetőség szerint Ágnes a bűnbe esett ember jelképe. Isten megmenti azzal, hogy őrületet bocsát rá, mert ezáltal még életében lehetősége nyílik a vezeklésre, elkerülve az örök kárhozatot. A mitikus olvasat még ennél is tragikusabb: a mű az örök, értelmetlen, hiábavaló munkát jeleníti meg. Ágnes szánandó és félelmetes alakja sikálja "régi rongyát", mintha évezredek óta mosná a véresnek látott lepedőt.