Tejszínes Gesztenyés Szelet – Diébédo Francis Kéré
Ha kihűlt hozzákeverjük a gesztenye krémhez. A kész krémet a kihűlt tésztára kenjük. Majd rásimítjuk a felvert tejszínt.
Tejszínes Gesztenye Torta - Kt014 - Mandula Cukrászdák - Debrecen
Nincs húsvét ünnepi reggeli és vendégváró finomságok nélkül. Készítsd el idén a legnagyobb kedvenceket Creme VEGA-val! Elolvasom 2022-03-11 3 Legyen még finomabb a sütemény a kedvenc tortakrémeddel! Legyen csokoládés? Vagy inkább tejszínes-vaníliás? Bármelyikre is voksolsz, ezekkel a tortakrémekkel gyerekjáték lesz feldobni a süteményeid. 2022-03-09 Mi mindent készíthetünk égetett tésztából? Alig múlt el a farsang, még friss az élmény, ezért a kérdés hallatán biztosan sokan egyből rávágják: hát persze, hogy fánkot! De ennél többet tud az égetett tészta, nézzük is, milyen sütiket alkothatunk belőle! Tejszínes gesztenye torta - KT014 - Mandula Cukrászdák - Debrecen. © Copyright | All rights reserved | Dr. Oetker Magyarország Kft.
Hozzávalók elkészítés: – nehézség: Nincs beállítva sütési hőfok: nincs megadva sütési idő: nincs megadva 1 ek zselatin + 1 dl víz + 1 tk cukor 4 tojásos kerek, kakaós piskótaforma (24cm) 2 ek rumaroma (kb) 3 ek porcukor 250 g gesztenyemassza 5 + 2 dl cukrozott növényi tejszín Elkészítés A gesztenyemasszát hagyom felengedni, majd villával jól áttöröm, hozzáadom a rumaromát és a porcukrot. A 7 dl tejszínt kemény habbá verem fel. Elkészítem a zselatint, kicsit hűlni hagyom, majd folyamatos habverés mellett, apránként hozzácsorgatom a tejszínhez. A gesztenyemasszát és a tejszínből 5 dl-nek megfelelő mennyiséget alaposan elkeverek, hogy egyenletes állaga legyen. A piskótát 3 egyenlő lapra szelem, és megtöltöm a gesztenyés krémmel. Tejszínes gesztenyés szelet. A tortát vékony rétegben kívülről is befedem a masszával. A maradék tejszínnel ugyanígy befedem a tortát, hagyok belőle a díszítéshez is keveset. Díszíteni lehet tejszínhabrózsákkal, csokidarával, vagy -reszelékkel, marcipánfigurával, illetve egy másik gesztenyemasszából készített figurákkal, gömbökkel.
Hozzátette: reményt adhat, hogy a távoli és jelentéktelennek tűnő kezdetek után is lehetséges a lehető legmesszebbre eljutni. Kéré legtöbb munkája Afrikában – Beninben, Burkina Fasóban, Maliban, Kenyában, Mozamikban, Togóban és Szudánban – valósult meg, de dolgozott Dániában, Németországban, Olaszországban, Svájcban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is. "Bizonyos értelemben újra és újra visszatért a gyökereihez: merített európai építészeti tanulmányaiból, ötvözve azokat szülőföldjének hagyományaival, szükségleteivel és szokásaival" – szólt az építészről az alapítvány. Mint Diébédo Francis Kéré felidézte: "Ott kezdtem, ahol születtem, ahol a népesség növekedése kulcskérdés, és ahol sürgősen szükség van infrastruktúrára. Tartoztam a népemnek, ezért fontos volt számomra, hogy helyben bőségesen elérhető anyagokat használjak, és olyan megközelítéssel építsek, amely kis mértékben terheli a környezetet. Így az épületeim megoldásorientáltak lettek. " "Felismertem, hogy ezek a megoldások térben és időben átemelhetők, mivel minden ember okozta válsághoz fenntartható gondolkodáson alapuló megoldásokra van szükség" – fogalmazott.
Diébédo Francis Kéré Burkina Fasó-i születésű, Berlinben élő építész, oktató és társadalmi aktivista nyerte el idén a legrangosabb építészeti elismerésként számon tartott Pritzker-díjat, a díj történetének első afrikai kitüntetettjeként. A zsűri indoklása szerint Diébédo Francis Kéré az úttörője egy olyan építészetnek, amely fenntartható szélsőséges nélkülözésben élő vidékeken is, különösen Afrikában, azon belül szülőföldjén, Burkina Fasóban. "Tevékenysége egyszerre mérnöki munka és szolgálat, amely számtalan polgár életét és élettapasztalatait teszi könnyebbé a világ egy olyan régiójában, amelyet időnként elfelejtenek" – méltatta Diébédo Francis Kéré munkásságát kedden Tom Pritzker, a díjat támogató Hyatt Alapítvány elnöke. Mint az építész elmondta, mindig olyan tereket akart alkotni, amelyek az embereknek kényelmet és nyugalmat adnak, de inspirálják is őket. Kéré agy megtiszteltetésnek tartja, hogy ezekben az időkben, amikor a világjárvány még világosabbá tette a kölcsönös függésünket és amikor az erőforrások csökkenése egyre több konfliktust generál, látásmódja ilyen elismerésben részesül – hangsúlyozta.
E projekt sikere 120-ról 700-ra növelte az iskola diáklétszámát, és katalizáltorként hatott a tanári lakások (2004, Gando, Burkina Faso), egy bővítmény (2008, Gando, Burkina Faso) és egy könyvtár (2019, Gando, Burkina Faso) építését. A 2022-es zsűri közleménye ezt írja Kéréről: "Belülről tudja, hogy az építészet nem a tárgyról, hanem a célról szól; nem a termékről, hanem a folyamatról. Francis Kéré egész munkássága a helyben gyökerező materialitás erejét mutatja meg. A közösségek számára és közösségekkel együtt épített épületei közvetlenül e közösségekéi – készítésükben, anyagaikban, programjaikban és egyedi karakterükben. " Az általános és középiskolákban végzett munkájának eredménye számos intézmény létrehozását katalizálta, amelyek mindegyike a bioklimatikus környezet és a helyi sajátosságokra jellemző fenntarthatóság iránti érzékenységet mutatja, és sok generációra van hatással. A Startup Lions Campus (2021, Turkana, Kenya), egy információs és kommunikációs technológiai campus, helyi kőbánya kövét és egymásra épített tornyokat használ passzív hűtéshez, hogy minimalizálja a technológiai berendezések védelméhez szükséges légkondicionálást.
A Burkina Institute of Technology (I. fázis, 2020, Koudougou, Burkina Faso) az építési folyamat felgyorsítása érdekében helyben öntött, hűtő agyagfalakból áll. A minimális árnyékoló képességei miatt nem hatékony, ugyanakkor a talajból tápanyagokat elszívó, túlnyúló eukaliptuszfákat újrahasznosították, hogy a ferde hullámlemez tetőszerkezeteket kibéleljék, amelyek az ország rövid esős időszaka alatt védik az épületet, az esővizet pedig a föld alatt gyűjtik össze, hogy a telephelyen lévő mangóültetvényeket öntözzék. A Kéré iránti nemzeti bizalom az építész egyik legmeghatározóbb és legambiciózusabb projektjét, a Burkina Fasó-i Nemzetgyűlés épületét (Ouagadougou, Burkina Faso) indította el, amelyet bár megrendeltek, a jelenlegi bizonytalan időkben még mindig nem épült meg. Miután a 2014-es burkinabéi felkelés lerombolta a korábbi struktúrát, az építész egy lépcsőzetes és rácsos piramis alakú épületet tervezett, amely belül egy 127 fős gyűlésteremnek ad otthont, míg kívülről informális gyülekezésre ösztönöz.
Kéré a Pritzker Építészeti Díj 51. díjazottja, Burkina Faso és Németország kettős állampolgára. Forrás: sajtóközlemény Szerk. : Hulesch Máté
Kéré specialitásai az oktatási, egészségügyi intézmények, a közigazgatási épületek és lakóházak lettek. A zsűri kiemelte azt a Burkina Fasó-i Gandóban 2001-ben elkészült iskolaépületét, amely egyszerre elégít ki alapvető szükségleteket és csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket, mindezt helyi építőanyagok felhasználásával. Egy kenyai műszaki iskola tervezésénél a helyi kőbányából származó anyagokból tervezett hűtőtornyokat, minimalizálva a légkondicionáló berendezések szükségességét, míg a Burkina Műszaki Intézetnél hűsítő agyagfalakat alkalmazott, a fémtetőt pedig eukaliptusszal bélelte. Miután a Burkina Fasó-i parlament épülete a 2014-es felkelés során megsemmisült, Kéré tervezte meg a nemzetgyűlés új otthonát is. A piramis alakú épület külső kialakításával ösztönözné az informális összejöveteleket, egyben az előző rezsim áldozatai előtt is tisztelegne; ez a projekt azonban a jelenlegi bizonytalan körülmények miatt szünetel. A 100 ezer dollárral és egy bronzplakettel járó Pritzker-díjat 1979-ben alapította Jay A. Pritzker üzletember és felesége, Cindy Pritzker.