A Merengőhöz Elemzés
A szabadságharc bukásába betegedett bele az ékes tollú reformer, Vörösmarty Mihály 2021. december 1. 18:09 Múlt-kor A szabadságharc költője A harmincas években még egy mesterművet alkotott: 1836-ban megírta hazafias lírájának műremekét, a Szózat ot, amely Egressy Béni 1843-as megzenésítésének köszönhetően a magyar kultúra egyik alapkövévé vált. 2 / 9 | Vörösmarty merengőhöz elemzés | Lada Niva 1.7 Kézikönyv. 1837-ben Árpád ébredése című darabjával nyitották meg a Pesti Magyar (később Nemzeti) Színházat, ahol többi színművét is bemutatták. Vörösmarty Mihály első ízben Fáy András kertjében szavalta el Fóti dal című szerzeményét Ugyanebben az évben Bajza Józseffel elindította az Athenaeum című politikai-társadalmi-irodalmi folyóiratot, amely egészen 1843-ig a kultúrára fogékony reformnemzedék egyik jelentős sajtóorgánumaként funkcionált. Az Athenaeum jelentette meg többek közt Petőfi Sándor első versét is. 1843-ban, negyvenhárom éves korában vette nőül a tizennyolc éves Csajághy Laurát, akinek alakja ihlette A merengőhöz című versét. Vörösmarty a politikára is fogékony volt, 1847-től a reformellenzék egyik meghatározó szervezetének, az Ellenzéki Körnek az alelnökeként tevékenykedett, amelynek tagjai Kossuth vezetésével megalkották a sajtószabadságot, a kötelező örökváltságot, az ősiség eltörlését, a felelős kormány szükségességét hirdető Ellenzéki Nyilatkozat ot.
- Vörösmarty Mihály Archives – Jegyzetek
- 2 / 9 | Vörösmarty merengőhöz elemzés | Lada Niva 1.7 Kézikönyv
- Összehasonlito-elemzes
- Vörösmarty Mihály A merengőhöz című versének elemzése
Vörösmarty Mihály Archives &Ndash; Jegyzetek
Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (elemzés) – Jegyzetek Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (elemzés) - Oldal 3 a 10-ből - Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (1844) elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettsé Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban by Erika Bodor Ha azt kivíttuk a mély süllyedésből S a szellemharcok tiszta sugaránál Olyan magasra tettük, mint lehet, Mondhatjuk, térvén őseink porához: Köszönjük élet! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt! Vörösmarty Mihály A merengőhöz című versének elemzése. szíves engedélyével) A merengőhöz fogalmazványának kézirata Gondolatok a könyvtárban kézirata még Haszontalan gondolatok (a' könyvtárban) címmel A Gondolatok a könyvtárban című nagy bölcseleti költeményét 1844 decemberében, az Akadémiai Könyvtár megnyitása alkalmából vetette papírra Vörösmarty. A tudomány, a könyvek hasznáról és haszontalanságáról elmélkedik, kínzó, ünneprontó kérdést tesz fel: Ment-e könyvek által a világ elébb? A ellentétekre épülő, minden jónak az árnyoldalát is láttató költő végül legyőzi kétségeit, és megfogalmazza hitvallását: Mi dolgunk a világon?
2 / 9 | Vörösmarty Merengőhöz Elemzés | Lada Niva 1.7 Kézikönyv
Összehasonlito-Elemzes
összehasonlito-elemzes Magyar nyelv és irodalom tudásalapozó és tudásbővítő honlap Összehasonlító elemzésre ajánlott művek: – A romantika világirodalma összevethető a vámpírregényekkel, horrorszövegekkel – Ady: A Sion-hegy alatt – Kemény István: Remény c. vers – Ady: Héja-nász az avaron - Szabó.
Vörösmarty Mihály A MerengőHöz Című Versének Elemzése
Hová merűlt el szép szemed világa? U - U - - - U - U - U Mi az, mit kétes távolban keres? U - - - - - - - U - Talán a múlt idők setét virága, U - U - U - U - U - U Min a csalódás könnye rengedez? U U U - - - U - U - Tán a jövőnek holdas fátyolában - U U - - - - - U - U Ijesztő képek réme jár feléd, U - - - - - U - U - S nem bízhatol sorsodnak jóslatában, - - U - - - - - U - - Mert egyszer azt csalúton kereséd? - - U - U - - U U - Nézd a világot: annyi milliója, - U U - U - U - U- U S köztük valódi boldog oly kevés. - - U - U - U - U - Ábrándozás az élet megrontója, - - U - U - - - - - U Mely, kancsalúl, festett egekbe néz. - - U - - - U - U - Mi az, mi embert boldoggá tehetne? U - U - - - - - U - U Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön, - - U - U - - - U U A telhetetlen elmerülhet benne, U - U - U - U - - - U S nem fogja tudni, hogy van szívöröm. - - U - U - - - U - Kinek virág kell, nem hord rózsaberket; U - U - - - - - U - U A látni vágyó napba nem tekint; U - U - - - U - U - Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget: - - U - - - U - U - - Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt.
Vörösmarty szerelmi költészetének darabjai két hölgyhöz szólnak: ifjúságának nagy szerelméhez, Perczel Etelkához, és feleségéhez, Csajághy Laurához. Az Etelka-szerelem elsősorban az epikus alkotásokban jelenik meg áttételesen. A lírai költészetben az elégikus, lemondó, fájdalmas hangulat kapcsolódik a szerelmes témához ( A szerelmetlen, Földi menny). A vesztett szerelemélmény a romantikus boldogtalanságérzés kifejeződése. 1839-ben, jóval túl ezen a szerelmen, még egyszer, utószor felizzik az Etelka iránt érzett szerelmi szenvedély. A húszas évek meghatározó élménye újra ihlető erővel tör fel Vörösmartyból. Vörösmarty szerelmi lírája, Corvina, Bp., 1997 (In:Érettségi témakörök, tételek-Irodalom)