Király Júlia Férje
Már nem érdekli, tudja-e a lánya szeretni Párist vagy nem tudja, kitűzi az esküvő napját csütörtökre, mert biztos abban, hogy Júlia szót fogad majd neki, az apjának, és annak lesz a felesége, akit ő kiválaszt. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Király Júlia Férje
Az ismertséget mind férjüknek köszönhetik, múzsaként tettek szert hírnévre, pedig tehetségük alapján saját jogukon is érvényesülhettek volna. Nem tudjuk, mi lett volna, ha Szendrey Júliát édesapja Petőfi helyett egy tehetős birtokoshoz adja, ha Tanner Ilona sosem csenget be kézirataival Babits Mihály és Szabó Lőrinc közös otthonába, és ha Harmos Ilonát senki sem mutatja be Kosztolányinak. Vajon kivívhattak volna évszázadokra szóló hírnevet saját tehetségükkel egy olyan világban, ami a férjeiknek kedvezett? Szendrey Júlia, a költőnő Valószínűleg sosem hallottunk volna Szendrey Júliáról, ha Petőfi Sándor végül Prielle Kornéliát, a kor ünnepelt színésznőjét vette volna feleségül, pedig a nő érdemei nem merültek ki abban, hogy témát és gyermeket adott a költőnek. Szent Erzsébet. Gyimesi Emese által összegyűjtött 141 versét idén adták ki, és ezekben többek között gyermeke iránti szeretetéről és a boldogtalanságból adódó halálvágyáról is írt. Életében ezek közül csupán 26 jelent meg női divatlapokban, évkönyvekben és naptárakban, és egyik sem azokról a témákról szólt, amelyek Júliát igazán foglalkoztatták: a hazaszeretetről vagy a nők felé irányuló elvárásokról.
Rajta kívül szintén itt hajtotta le álomra a fejét 1884-től Schambeck János író; Reisz Róza operaházi táncosnő; 1907-től pedig Szigeti Jenő (1881-1944) festőművész, a nagybányai festőiskola egyik maghatározó személyisége, akit 1944. november 16-án hurcolták el innen a nyilasok, hogy életét egy német koncentrációs táborban fejezhesse be.