Szovjet Csapatok Kivonása Magyarországról
Az 1945. januári fegyverszüneti megállapodás az 1947-es békekötésig feljogosította a Vörös Hadsereget Magyarország megszállására / Arcanum A szovjet katonák azonban 1947 után sem távoztak, arra hivatkozva, hogy fent kell tartaniuk az utánpótlási vonalakat Ausztria szovjet megszállási zónájával. Csakhogy Ausztria 1955-ös függetlenné válása után is csalódnia kellett azoknak, akik ettől a szovjet csapatok magyarországi távozását is remélték. A hidegháború végén, a magyar rendszerváltozással egy időben nagyjából százezer szovjet kiskatona, tiszt, kisegítő személyzet és családtag hagyta el az országot. 27 ezer szovjet katonai járművet, 230 ezer tonna lőszert és 100 ezer tonna üzemanyagot vittek magukkal. Száz helyőrséget és mintegy hatezer ingatlant ürítettek ki. A történet, amely a végén kezdődik: A Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok kivonulásának 30. évfordulójára - Ujkor.hu. A Népszava beszámolója a csapatkivonási egyezmény megkötéséről / Forrás: Arcanum A csapatkivonás már megindult, mikor Moszkvában Horn Gyula (MSZMP) külügyminiszter aláírta az erről szóló megállapodást. Megfigyelőként jelen volt az úton az ellenzéki pártok részéről Demszky Gábor (SZDSZ), Kósa Lajos (Fidesz) és Raffay Ernő (MDF) is.
- A történet, amely a végén kezdődik: A Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok kivonulásának 30. évfordulójára - Ujkor.hu
- A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról - indavideo.hu
- „Határozottság és rugalmasság" - Tárgyalások a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról, 1990-1992 | archivnet.hu
A Történet, Amely A Végén Kezdődik: A Magyarországon Ideiglenesen Állomásozó Szovjet Csapatok Kivonulásának 30. Évfordulójára - Ujkor.Hu
Jobbra Schmidt Attila, a TV Híradó szerkesztő-riportere. / Fortepan / MHSZ Olykor segítettek is: szovjet katonák és egy óriásbuzgár a Maros töltésénél, az 1970. tavaszi árvíz idején / Fortepan / Szalay Zoltán A szovjet katona a mindennapok része volt: ez a szovjet tiszt egy retikülös asszonysággal beszélget 1970-ben / Fortepan / Urbán Tamás Szovjet kiskatonák rajzása a budai Szentháromság téren 1975-ben / Fortepan / Urbán Tamás Szovjet kiskatonák a veszprémi várkilátónál szemlélődnek, Szent István király és Gizella királyné szobra mellett 1983-ban / Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ 1990-ben megkezdődött a szovjet csapatok kivonulása. A frissen elhagyott veszprémi katonai bázis kerítésén túl a Jutasi úti lakótelep épületei látszanak / Fortepan / Erdei Katalin A szovjet katonák szerettek itt szolgálni. A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról - indavideo.hu. A kiürített veszprémi bázison még üzenetet is hagytak / Fortepan / Erdei Katalin szovjet megszállás kommunizmus Horn Gyula Kósa Lajos Demszky Gábor
A Szovjet Csapatok Kivonulása Magyarországról - Indavideo.Hu
Otthon / Egyéb / 1990. MÁRCIUS 12-ÉN MEGKEZDŐDÖTT A SZOVJET CSAPATOK KIVONULÁSA MAGYARORSZÁGRÓL 2021-03-12 Egyéb, Friss hírek, Országos hírek, Politika 357 Views A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról 1990. március 12-e és 1991. június 16-a között zajlott le. Az eseményt megelőző államközi tárgyalások eredményei az 1990. március 10-én, Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter által aláírt egyezmény alapján váltak valóra. „Határozottság és rugalmasság" - Tárgyalások a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról, 1990-1992 | archivnet.hu. Az 1990. március 10-én kötött megállapodás után két napon belül elkezdődött és több mint egy évig tartott a teljes kivonulás. Mintegy 100 000 szovjet állampolgárt, 27 000 gép- és harcjárművet, 230 ezer tonna lőszert és 100 ezer tonna üzemanyagot szállítottak el közel másfél ezer vasúti szerelvényen. Az utolsó vonat 1991. június 16-án hagyta el Magyarországot a Záhony-csapi vasúti határátkelőn. Utolsóként Viktor Silov altábornagy, a Déli-Hadseregcsoport parancsnoka június 19-én távozott fekete Volgáján civilben, diplomata útlevéllel. (forrás) Check Also 32 ÉVE EZEN A NAPON TARTOTTÁK MEG A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI ELSŐ SZABAD ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS ELSŐ FORDULÓJÁT Hosszú évtizedeket követően 1990-ben rendezték meg hazánkban az első szabad országgyűlési választásokat, ennek feltételeit, kereteit …
„Határozottság És Rugalmasság" - Tárgyalások A Szovjet Csapatok Magyarországról Történő Kivonásáról, 1990-1992 | Archivnet.Hu
A szállításhoz 35 ezer vasúti kocsit vettek igénybe, másfél ezer szerelvényt állítottak össze, a hatalmas volumenű szállítás a MÁV-nak mintegy egymilliárd forintnyi árbevételt hozott. A szerelvények naponta indultak, hogy a felszerelés mellett a személyi állományt is visszaszállítsák a Szovjetunióba. Az utolsó szovjet katonavonat a kijelölt határidő előtt, 1991. június 16-án hagyta el az országot a záhony-csapi határállomásnál, majd június 19-én 15 óra 1 perckor az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka is áthajtott a határon lévő hídon. Magyarország területén így 1944. március 19. óta először nem állomásoztak idegen csapatok. Ennek emléket állítva az Országgyűlés 2001-ben június 19-ét nemzeti emléknappá, a június 30-i határidő emlékére pedig június utolsó szombatját a magyar szabadság napjának nyilvánította. A csapatkivonást elhúzódó vagyonjogi-pénzügyi vita követte, mert az 1957-es kormányközi egyezmény több kérdést nem tisztázott. A felek a hátrahagyott katonai objektumok át-, illetve visszaadása, leromlott állaga, valamint az okozott környezeti károk miatt hosszas vitába bonyolódtak.
Mindenki döntse el saját meglátása alapján, mennyire volt sikeres hosszútávon ez a katonai jelenlét a Szovjetunió részéről – véleményem szerint kudarcnak tekinthető –, de a kivonulás kétségkívül mindkét ország hasznára vált. Csík Ádám Lajos Felhasznált irodalmak Horváth Miklós – Kovács Vilmos: Magyarország az atomháború árnyékában. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2016. Herczeg Adienn: A német hitelezés a szovjet csapatkivonás során. Napi Történelemi Forrás 2017. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, 2010. Ezt olvastad? 2021 végén érdekes kötetet vehettek kézbe a naplók, a Magyarországi Evangélikus Egyház története, illetve az 1945 utáni magyar történelem iránt
A hatalmas volumenű szállítás a MÁV-nak egymilliárd forintnyi árbevételt hozott. Товарищи, конец! Az utolsó szovjet katonavonat a tervezettnél két héttel hamarabb, 1991. június 16-án hagyta el Magyarországot a záhony–csapi határállomáson. Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka június 19-én 15 óra 1 perckor távozott Magyarország területéről. A szovjet főtisztet a határállomáson Annus Antal altábornagy búcsúztatta, Silov ezután civilben, diplomata útlevéllel, egy Volga típusú gépkocsival hajtott át a közúti Tisza-hídon. Silov altábornagy azonban nem maradt sokáig távol Magyarországtól, következő napon már vissza is tért. Igaz ugyan, hogy civilben és kormánymegbízottként tette ezt azzal a feladattal, hogy a nyitva maradt pénzügyi kérdésekről tárgyaljon. A csapatkivonást elhúzódó vagyonjogi-pénzügyi vita követte, ugyanis az 1957-es kormányközi egyezmény több kérdést nem tisztázott. A hátrahagyott katonai objektumok át- és visszaadása, leromlott állaga, az okozott környezeti károk körül forgó tárgyalások végül a megoldás megtalálásával értek véget, a felek kölcsönösen lemondtak egymással szembeni követeléseikről.