A Kék Ló
Géraldine Eischner: A kék ló, Papírszínház mese, mely a hagyományos bábszínházak formáját idézi. Márton egy szomorú, szürke napon virágcsokrot szed a mezőn, de nincs kinek adnia. Kedvenc lova megeszi a kék csokrot és csodák csodájára a színe kékké változik. A... Tovább Állapot: 2-3 napon belül szállítható! Márton egy szomorú, szürke napon virágcsokrot szed a mezőn, de nincs kinek adnia. A kisfiúnak ekkor az az ötlete támad, hogy végigjárja a tanya összes állatát, míg csodás színkavalkáddá nem változik a környék. Márton történetéhez Franz Mark, német festő, az expresszionista mozgalom egyik alapítójának 1912-ben készült műve, adott ihletet. A Papírszínház 2008-as magyarországi megjelenése óta nagyon sok pedagógus, gyerekekkel foglalkozó szakember használja napi munkájában ezt a technikát. Minden szülő és pedagógus szívesen mesél a gyerkőcöknek, hiszen a mese a megnyugtató, feszültség oldó hatásán túl, képes valami sokkal többre is: a mesében megtalálhatók ugyanis azok a tanítások, amelyek a lelki gyógyuláshoz szükségesek.
A Kék Ló Receita
Fontossága miatt gyakran illusztrált könyvekben, monográfiákban és kiállítási katalógusokban ábrázolták, általában az olajfestmény eredetére utalva. Az Artothek képarchívumának színes sablonját használták a 2004-es raisonné katalógusban. Irodalom, kiállítás és film Hiányzó. A kék lovak tornya. Kortárs művészek egy elveszett remekmű után kutatva, kiállítás a berlini Haus am Waldsee- ben, 2017. március 3–5. ugyanakkor a müncheni Állami Grafikai Gyűjteményben. Katja Blomberg és Michael Hering (szerk. ): Elmaradt, A kék lovak tornya, Franz Marc kortárs művész elveszett remekmű után kutatva, Verlag der Buchhandlung Walther König, Köln, 2017, ISBN 978-3-96098-095-7. Uwe Fleckner: Az avantgárd támadása: művészet és művészetpolitika a nemzetiszocializmusban. Akademie Verlag, Berlin 2007, ISBN 978-3-05-004062-2. Klaus Lankheit: A kék lovak tornya. Reclam, Stuttgart 1961. Susanna Partsch: Marc. 9. kiadás. Taschen Verlag, Köln, 2009, ISBN 978-3-8228-5585-0. 1989: Egy kép története: A kék lovak tornya, Franz Marc, 1913, 21 perc, DEFA Annegret Hoberg, Isabelle Jansen: Franz Marc, catalog raisonné, I.
A Kék Ló De Chocolate
Leírás Márton egy szomorú, szürke napon virágcsokrot szed a mezőn, de nincs kinek adnia. Kedvenc lova megeszi a kék csokrot és csodák csodájára a színe kékké változik. A kisfiúnak ekkor az az ötlete támad, hogy végigjárja a tanya összes állatát, míg csodás színkavalkáddá nem változik a környék. Márton történetéhez Franz Mark, német festő, az expresszionista mozgalom egyik alapítójának 1912-ben készült műve, adott ihletet. Volt erről egy élő videó, amit itt tudsz megnézni >>> Ajánlott életkor: 3-6 éves korig Írta: Géraldine Eischner Illusztrálta: Élise Mansot Fordította: Szabó T. Anna Szerkesztette: Csányi Dóra Mérete: 370×275 mm Tartalom: 13 oldal kartonlap ISBN: 978-963-9768-95-6 Megjelent: 2016 tavasz A lapokhoz tartozik egy fa keret, amely a hagyományos bábszínházak formáját idézi. Kézikönyv, amely a Papírszínház különböző felhasználási lehetőségeire ad gyakorlati tanácsokat. Egy rövid bemutató a papírszínházról: További információk Márka Csimota Életkor 3 év +
A Kék Ló Festmény
Névházasságot kötött egy festőtársával, aki később számos akadályt gördített második, immár érzelmi alapokon nyugvó házassága elé. Franz Marc sajátos stílusához jelentős szellemi ösztönzést kapott az avantgárd Neue Künstlervereinigung nevű csoporttól, melyet Vaszilij Kandinszkij alapított, s amely csakúgy, mint a Der Blaue Reiter (A kék lovas) csoport radikálisan és szinte vallásos hittel bízott a művészet megváltó erejében és társadalmat megváltoztató szerepében, úgy vélte a művészet révén az elesettek helyzete is megváltható. A csoport számára a népies szentképek és a középkori vallásos művészet is ösztönzést jelentett. 1913-ban szervezte meg a korszakos művészeti és politikai jelentőségű kiállítást a berlini Der Sturm Galériában, melynek címe a Független Művészek Első Német Kiállítása volt. Ezen 90 francia, német, orosz, holland, olasz, osztrák, svájci és amerikai művész 366 művel vett részt, többek között Paul Klee, Kandinszkij és Macke, s az olasz futuristák. A művész azon túl, hogy az emberi és állati szférák közötti kapcsolatokat tanulmányozta, arra törekedett, hogy a naturalista ábrázolásmódtól függetlenül a színek között fennálló kapcsolatok eredményeként szülessen meg a kompozíció.
A Kék Ló Fofinho
Némi kísérletezés (olaj, akril, kollázs) után az akvarellhez hasonló temperatechnikát választottam, amely élénk színpalettájával alkalmas volt arra, hogy a festő árnyalatait megtaláljam. A lovacska ultramarinkékjét kiegészítve a meleg színárnyalatoknál maradtam, és igyekeztem kerülni a túlságosan ragyogó zöldeket. Magára a történetre lassabban találtam rá — a lényeg az volt, hogyan tudnám harmonikusan és szépen egyesíteni az absztrakt hátteret és a színes állatokat. Igazi ünnepe volt ez a színeknek, felszabadult öröm! Élise Mansot
A Kék Ló De Ovar
Hirdetések Európa legnagyobb (European Beer Star) sörversenyén a HopTop Brewery Midnight Express nevű söre bronz érmet nyert. A díjat 2016. 11. 09-én Nürnbergben, a legnagyobb söripari kiállátás, a Brau Beviale 2016 keretében megrendezett díjátadón vehette át Ali Rawech Szami és felesége, a HopTop Brewery tulajdonosai. A 2004 óta minden évben megrendezett versenyen most állhatott először magyar nyertes a színpadon! Így ez a díj nagy jelentőséggel bír, hiszen felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon is vannak kiváló minőségű sörök! Hirdessen nálunk
Marc festészete romantikus, misztikus hevületű, s a művészi ösztönösséget hirdette, az állatokat idilli környezetben, tiszta energiát sugározva jelenítette meg. Életében is erre a tisztaságra vágyott. Barátjával, August Macke-val 1914 augusztusában önkéntesként jelentkezett a német hadseregbe, itt a háború viszontagságai, a szenvedés közepette kereste a szellemi világhoz vezető hidat, a választ spirituális kérdéseire. Művei épp hogy átvészelték a későbbi barbár áradatot, a nácik 1937-ben eltávolították a múzeumokból, majd elrettentő példaként bemutatták az Elfajzott művészet, Entartete Kunst címmel. Franz Marc 1916. március 4. -én halt meg a verduni csatában. NZS 2013. 03. 04. Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született. A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.