Csillagos Égbolt Holddal - Amerika Éghajlati Övezetei
A Szépművészeti Múzeum ismét nagy sikerű kiállítással rukkolt elő – a Van Gogh Budapesten c. tárlat a nagy holland festő munkásságát mutatja be, óriási érdeklődés mellett. Hogy mi a titka Vincent van Gogh (1853–1890) festészetének, azt a művészettörténészek már megfejtették, de hogy mitől oly népszerű van Gogh festészete, már nehezebb kérdés, és nem is itt kell megválaszolni. Számunkra a legnagyobb értéket csillagászati vonatkozású képei jelentik, melyekről az utóbbi időszak kutatásai derítették ki, hogy a művész "modell után" dolgozott, az ábrázolt égitesteket nem csak művészi látomásként kell értelmezni. A Hold vagy a csillagok elhelyezkedése alapján némelyik festmény keletkezési idejét napra, sőt órára pontosan meg tudták határozni a csillagászok, akik ezekkel az adatokkal a művészettörténészek munkáját is segítették. Vincent van Gogh csillagos éjei | csillagaszat.hu. Vincent van Gogh legismertebb és legnépszerűbb képei igen rövid időszakban, élete végén, 1888–1890 között születtek. 1888 februárjában költözött Dél-Franciaországba, ahol a mediterrán táj, az intenzív fények és színek óriási hatással voltak festészetére.
- Vincent van Gogh csillagos éjei | csillagaszat.hu
- Hortobágyi Nemzeti Park - Hortobágyi Csillagoségbolt-Park
Vincent Van Gogh Csillagos Éjei | Csillagaszat.Hu
Csillagoségbolt-park létrehozható állami vagy magánterületen is, ahol a tulajdonos biztosítja a terület állandó, nyilvános megközelíthetőségét. Az égbolt állapota alapján arany, ezüst és bronz besorolást kaphat a csillagoségbolt-park. Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség [ szerkesztés] A Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség (International Dark-Sky Association, IDA) 1988-ban jött létre az Amerikai Egyesült Államokban. Hortobágyi Nemzeti Park - Hortobágyi Csillagoségbolt-Park. A szervezet a fényszennyezés problémájával kiemelten foglalkozik, ismeretterjesztő tevékenységei által minél szélesebb körben igyekszik megismertetni a fényszennyezés veszélyeit a nagyközönséggel és kínál alternatív lehetőségeket a probléma megoldására; ennek érdekében például szakmai programokat szervez és segíti a világítási rendeletek megalkotását. Nemzetközi Csillagoségbolt Program [ szerkesztés] A Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség (IDA) célul tűzte ki, hogy összegyűjti azokat a helyeket, ahonnan zavaró fények nélkül lehet szemlélni az éjszakai égboltot. A Nemzetközi Csillagoségbolt Programot 2001-ben indította el az IDA azzal a céllal, hogy világszerte arra ösztönözze a közösségeket, hogy felelős világítási politikával és közoktatással támogassák a sötét helyek megőrzését és védelmét.
Hortobágyi Nemzeti Park - Hortobágyi Csillagoségbolt-Park
Kevesen ismerik ma már ezt a jelenséget a fényszennyezés miatt, de a zavaró fényektől nem háborgatott csillagoségbolt-parkokból könnyen megfigyelhető derült időben. Mindez csak ízelítő a látványosságokból. Több látványos csillagcsoport látszik szabad szemmel is, és már kisebb távcsővel is ködök, csillaghalmazok tucatjait kereshetjük meg. Meghirdetett programjainkon a résztvevőknek a Nemzeti Park szakavatott munkatársai mutatják be a csillagoségbolt-park látnivalóit. A csillagászati programok egyik helyszíne a Kisvasút Hortobágy-Halastói indítóállomása Csillagászati program a Fecskeház Erdei Iskolában Az erdei iskolai program szerves része a csillagászati ismeretterjesztés, hiszen az esték jobbára kihasználatlanok, és a gyerekeket általában nagyon érdekli ez a téma. Igény szerint felnőtt csoportoknak is szervezünk ilyen programokat. A hortobágy-mátai helyszín azért is kiváló, mert az erdei iskola fényszennyezés-mentes környezetben áll. Ráadásul ez a terület (mely hazánk egyik legkevésbé fényszennyezett része) tagja a "Csillagoségbolt-parkok" nemzetközi hálózatának, melynek egyik kritériuma, hogy helyszínt kell biztosítani a csillagászattal és a fényszennyezéssel kapcsolatos szemléletformáláshoz is.
Charles-Francois Daubigny Holdkelte c. nagyméretű festményről van szó, melyen a telehold mellett fényes "csillag", valószínűleg a Jupiter látható. A mű 1868-1873 között született, vállalkozó kedvű olvasóink pedig megfelelő planetárium-program segítségével kideríthetik, hogy ebben az időszakban mikor volt látható a telehold és a Jupiter szoros közelsége. A cikk a Meteor februári számában megjelenő írás rövidített internetes változata. Linkajánló Van Gogh Budapesten Van Gogh Museum Hozzászólás
Nyáron a hőmérő oszlopa ritkán nullára emelkedik, és télen -30 ° C-ra csökken, és még alacsonyabb is. A dél-atlanti övezet egy zónája, és a csapadék mennyisége évente csak 100 mm. Mérsékelt szélességi területek Ez az éghajlati zóna megközelítőleg azonosmind a bolygó féltekén. Ez az átmenet helye a dinamikus minimumtól a maximumig, amely a trópusokon található. Itt a szezonális hőmérsékleti ingadozások megközelítőleg 10 fokosak (délen kicsivel több, északon pedig kevésbé), és ugyanakkor a poláris szélességekhez képest a nedvesség sokkal nagyobb - 1500 mm / év. A téli mérsékelt szélességi területeken a levegőt legfeljebb -5 Celsius-ra hűtik. Ebben az esetben az Atlanti-óceán felszíni vizeinek hőmérséklete soha nem éri el a nulla értéket, így nem fagyasztható. Nyár az északi féltekén meleg és száraz - akár +25. Az óceán déli részén a hőmérséklet maximum +22 értékre emelkedik. Tropikusok az északi és a déli parton Tanulmányozza, hogy melyik éghajlati zónák találhatókAtlanti-óceán, nem hagyhatja ki a trópusi zónát, amely a területének egyik legszélesebb területe.
A trópusi régióra jellemző élő állatok. Trópusi éghajlati öv Ez a zóna magas páratartalommal ésstabil léghőmérséklet, amelyet a napsugárzás speciális szintje követ. Ez az egyik legmelegebb hely, ahol Észak-Amerika büszkélkedhet. Az éghajlati övezetek, a leggyakrabban a turisták albumaiban található tájképek fényképei gyakran ilyen éghajlati viszonyok között különböznek - melegek, egy kis esős időszak nem haladja meg az öt hónapot. A trópusi öv olyan területeket foglal magában, ahol a havi átlaghőmérséklet és a húsz százalékos páratartalom több mint tizenkét órát hosszabb ideig tart. Ilyen területen különféle növény- és állatfajok találhatók, ahol egzotikus madarak és majmok dominálnak. Trópusi száraz éghajlati öv Ezt a zónát magas hőmérséklet psugárzás és minimális páratartalom. Sivatagokban és sztyeppékben fordul elő, és a por és a homok jelenléte jellemzi. Az ilyen éghajlaton leggyakrabban a gombás szervezetek gyakorlatilag hiányoznak. Az észak-amerikai éghajlati övezetek jellemzői azt mutatják, hogy a nap folyamán a hőmérséklet jelentős ingadozása jellemző egy ilyen területre.
A tél mindig eltérő, de rendkívül fagyos, de enyhén enyhe lehet - például Észak-Amerika főként más. Az ilyen típusú éghajlati övezeteket kis mennyiségű csapadék jellemzi, ami nem haladja meg a háromszáz millimétert egy olyan területen, ahol a ciklonok nem esnek le, az érték egyáltalán megegyezik. A szubarktikus övben lévő felhők azonban nagyok. A maximális csapadék nyáron esik. Számuk kicsi, de az alacsony hőmérséklet gyenge párolgást biztosít. Emiatt a tundra gyakran túl nedves és néha mocsaras. A szubarktisz övezetben légköri keringés monszun jellegű, szeles nyári és nyugodt tél. Sarkvidéki öv Ez a bolygó legészakibb földrajzi sávja. Az ilyen időjárás Észak-Amerikát, az Északi-sarkot és az Északi-sarkvidéket az Eurázia partvidékeivel különbözteti meg. Az ilyen öv durva éghajlatát télen poláris éjszakák jellemzik. Ebben az időszakban a hó és a jég a legnagyobbra hűl. A nyár, amelyet egy poláris nap jellemez, komoly mennyiségű napsugárzás kísér. Érdekes, hogy a sarkvidéki éghajlat melegebb, mint az Antarktisz - az átlagos januári hőmérséklet jellemzi, ami nem esik a negyven fokos alá, és július, nullára emelkedik.
Észak-Amerikával büszkélkedhet. Európa és ez a kontinens éghajlati övezetei rendkívül hasonlóak, és nagy légköri nyomású zónákban változó nedvességtartalmúak, amelyek miatt ritkán és zivatarok formájában jelentkeznek csapadékok. Télen egy ilyen terület esik az esővel vagy hóval eső viharok között. Ennek eredményeként a nyár sokkal szárazabb. Az átlagos csapadékmennyiség legfeljebb nyolcszáz milliméter. Amerikában a mediterrán éghajlatra jellemző hőmérséklet az európaitól eltérő. Athénban a nyarat erős hőség jellemzi, a San Francisco pedig a tengerparton található, a hideg árammal mosva, így ezek a hónapok elég hűvösek. Az öv minden területe közvetlenül függ a közeli víztározóktól. Szubtrópusi kontinentális öv Ez a zóna csak büszkérázsia, Dél- és Észak-Amerika. Az ilyen típusú éghajlati zónák nincsenek Ausztráliában és Afrikában. A zónát alacsony nyomású területek jellemzik, ahol a minimális páratartalom alakul ki, és leggyakrabban száraz és meleg időjárás. Nyáron az átlagos levegő hőmérséklete harminc fokot ér el.
Még az északi sarkon is ritkán van mínusz ötven fagy. A kontinensen a hőmérséklet még magasabb a partot körülvevő óceán felmelegedése miatt. A szél középső részén gyenge, és a szélén nagyon erős. A csapadék fő típusa 75 és 400 mm közötti mennyiségű hó. Az időjárást köd, hóvihar és szitáló eső is megkülönbözteti. A nedvesebb területeken ritka növényzettel rendelkező jégtakarók vannak, amelyeket zuzmók, mohák, sáfrányok és néhány fűfélék jelentenek. A sarkvidéki övek ritkaak és rendkívül ellenállóak. Ezek a jegesmedvék, kedvencek, sarkvidékek. Nyáron a part menti területek tele vannak madarakkal - loons, chistisami, kayry, a telepek gyakran ugyanabban az oldalon találhatók.