A Magántulajdon Védelme Törvény
Hamarosan kiteljesedik az önvédelem és a magántulajdon védelme is. Összegzés: - Az új Btk. teljesen újraszabályozta a jogos védelem intézményrendszerét - A védekezésnek nem kell arányban állnia a támadással: ha ököllel támadnak ránk, akkor akár késsel is visszatámadhatunk - A támadással járó kockázatot a támadónak kell viselnie - A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna - Az új Btk. 2013. július 1-jén lép hatályba Az új Büntető törvénykönyv (Btk. ) hamarosan hatályba lép, ezért hasznosnak tartom átnézni, hogy milyen szabályozás vonatkozik az új törvényben az önvédelemre és a magántulajdon védelmére ( jogos védelem), mennyiben változott meg a törvényi rendelkezés a régi (jelenleg hatályos) Btk-hoz képest. A jogos védelem új szabályait az Alaptörvénnyel együtt lehet csak értelmezni, az Alaptörvényből kell kiindulni, mivel ez tartalmazza azokat a szabályokat, amely alapján meglehetett alkotni a jogos védelem, és a magántulajdon védelmére vonatkozó büntetőjogi szabályozást.
- A magántulajdon védelme törvény 2020
- A magántulajdon védelme törvény változása
- A magántulajdon védelme törvény az
A Magántulajdon Védelme Törvény 2020
A 2012. január 1-jével hatályba lépett új alkotmány – Magyarország Alaptörvénye – az alapjogok közé sorolta az önvédelmet és a magántulajdon védelmét. A korábbi években a rendőrség-ügyészség feljelentése alapján a bíróságoknak hosszú ideig, egyedileg kellett vizsgálniuk az önvédelem "jogosságát". Hogy valóban tiszta kép teremtődött-e ezzel a változtatással, azt az élet maga fogja eldönteni. Alig akad, aki ne emlékezne a bűnügyi magazinok, tv-műsorok híradásaira, melyekben magánszemélyek életük, vagyonuk védelmére keltek, amit ilyen-olyan sikerrel vittek véghez. Jó néhány esetben ez a támadó sérülésével, netán halálával is járt. Évekig téma volt például annak az idős bácsinak az esete, aki úgy akarta megvédeni többszörösen megdézsmált veteményesét, hogy 230 V feszültséget kötött egy alumínium drótfonatba, amit a telek kerítésén belül helyezett el, és az egyik tolvaj halálos áramütést szenvedett. Az idős ember – aki jogos önvédelemnek gondolta az "áramosítást" – három hónapot volt előzetesben, és egyéves fogházbüntetést kapott két évre felfüggesztve, amit később az ítélőtábla megrovásra enyhített.
A Magántulajdon Védelme Törvény Változása
Kulcsszavak: magántulajdon, magánbiztonság, vagyonvédelmi törvény Absztrakt A demokratikus piacgazdaság elképzelhetetlen a magántulajdon primátusa, magántulajdonban lévő gazdasági társaságok nélkül. A magántulajdon és sok esetben az állami tulajdon biztonsága, védelme sem képzelhető el a magánbiztonsági ágazat megléte nélkül. Hazánkban az 1990-ben történt rendszerváltás magával hozta a biztonsági ágazat piaci alapú liberalizációját, azonban azt ezt követő 8 évben az ágazat törvényi szabályozás nélkül, jellemzően alvilági érdekkörök "játéktere" volt. Az 1998-ban elfogadott törvény már kihirdetésekor is idejét múlt volt, szakmailag és jogilag is aggályos, s a közel 200. 000 aktív munkavállalót foglalkoztató ágazat jogi szabályozását a mai napig is tartó, téves, rosszul értelmezett jogalkotói nyomvonalra helyezte. Ennek következménye, hogy az ágazatban a mai napig a legmagasabb a fekete foglalkoztatás és pénzügyi bűncselekménye száma is szignifikáns. A hatályos szabályozás, sokrétű, túlszabályozott, ellentmondásos, számos kérdésben pedig jogi következmények nélküli.
A Magántulajdon Védelme Törvény Az
"Viszont eddig sem volt mód arra, hogy a leakasztott festménnyel a hóna alatt elszaladó rablót a tulajdonos hátba lője. Erre most sem lesz lehetőség! Ez egy új típusú kultúra, amit meg kell tanulnia az embereknek. A nyugati országokban a társadalom már tudja, hogy mi az, amit meg lehet tenni, és hol az a határ, amit már senkinek sem szabad átlépnie. " Viszont hazánkban is el kellett mozdulni a jogalkotónak az igények irányába. Míg a korábbi alkotmányban a közösségi, a társadalmi értékek védelme volt a hangsúlyos, és az egyén volt egy kicsit háttérbe szorulva, addig a mostani alaptörvényben erősebben jelenik meg a természetes személy, az egyén mint a társadalom legalapvetőbb építőköve. Megszűnik a bizonytalanság "Fontos eleme az elkövetkezendő időszaknak az is, hogyan alakul mindennek a rendőrségi, ügyészségi, bírósági gyakorlata, értelmezése" – foglalta össze a teendőket a vagyonvédelmi kamarai elnök. "Az egész jogsorozatot kell módosítani ahhoz, hogy életszerű, a társadalmi elvárásoknak megfelelő legyen minden. "
Az Alaptörvény ennek eleget tett. Az Alaptörvény V. cikkének értelmében mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. Ezzel az alaptörvényi rendelkezéssel a jogos védelem alkotmányos szinten került elismerésre. A jogos védelemnek a részletszabályait nem az Alaptörvény adja meg, hanem majd az új Btk., az Alaptörvény csak a sarokpontokat jelöli ki, a Btk. ezen sarokpontok között mozoghat. A rendelkezés értelmében jogos védelemre nem kizárólag a személy elleni támadás esetén kerülhet sor, hanem a tulajdon védelme érdekében is. Az új Büntető Törvénykönyv 2013. július 1-jén lép hatályba. Az alaptörvényi rendelkezések után nézzük meg, hogy mit tartalmaznak az új büntető anyagi jogi szabályok. A jogos védelem szabályozása a megelőző jogos védelem intézményével kezdődik. ebben a korábbi, jelenleg hatályos szabályozáshoz képest eltérést nem mutat, a jogalkotó ezeken a szabályokon nem változtatott, vagyis a megelőző jogos védelem akkor nem lesz büntethető, ha olyan jogtalan támadás megelőzésére irányul, amely a jövőben védekező vagy más személye vagy javai ellen irányulhat.
a napokban harmadjára linkelem be ezt a törvénycikket: 1978 évi IV. törvénycikk - a Büntető Törvénykönyvről 29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. (2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi. (3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. 29/A. § Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt. A törvény elismeri azt is ha te kelleténél jobban megijedtél, és nem tudtad felmérni az elkövetés mértékét, így túllépted az "arányosságot". Persze ez nem azt jelenti hogy valaki rád támad ököllel, és te háromszor fejbelövöd pisztollyal.