Monília Elleni Védekezés
A legjobb olyan megoldás lenne, amellyel mindkettő ellen védhetem a barackfákat. 2005-04-08 17:28 Egy (vagy több... ) kajszifánk valószínűleg elkapta a moníliát tavaly, mert még egyáltalán nem védekeztünk ellene. Vékony vázágainak alja felé rákos sebek és mézgásodás jelent meg, az ág egyik fele elhalt, és körülötte megvastagodott. Idén még visszavágtam a nyilvánvalóan eléggé beteg ágakat úgy, hogy a koronát nem érte nagy veszteség. Előtte Bordói lével megpermeteztem a kajszikat, még rügyfakadás előtt, s két nappal később, még épp pirosbimbós állapotban metszettem fertőtlenített metszőollóval, ami után egyből bekentem a metszlapokat Fadoktorral. Most kell megvédeni a kajszit a moníliától! Még megelőzhetjük a baj - Agroinform.hu. A továbbiakban miként óvhatnám meg a fákat a betegség tovább- és átterjedésétől? Az őszibarackot ma permetezem meg orthociddal. Tavaly mind a négy fánknak egyszerre fodrosodtak a levelei, ették őket a levéltetvek és szerintem ők is elkaptak valamilyen súlyosat, mert soknak elég sokáig visszaszáradtak az ágai. (Ez van, ha nem foglalkoznak a gyümölcsök védelmével eleget. )
Most Kell Megvédeni A Kajszit A Moníliától! Még Megelőzhetjük A Baj - Agroinform.Hu
csonthéjasok 170 Szőlő, gyümölcs- és zöldségkultúrák | 2012 | Csonthéjasok Tartalomjegyzék Gombabetegségek elleni védekezés 171 Monília – a csonthéjasok legsúlyosabb betegsége 174 További csonthéjasbetegségek 74 1 Sztigminás levéllikacsosodás 175 Lisztharmat 175 Egyéb betegségek A monília elsősorban a meggy és a kajszi rettegett gombabetegsége, de a cseresznyét, a szilvát és az őszibarackot is megtámadja. Járványos években – mint 2007, 2008, 2009 – a monília már virágzáskor elviheti akár az egész termést. A kórokozó a bibén keresztül fertőzi a virágokat, aminek következtében azok elfonnyadnak, majd elszáradnak és a fán maradnak. Ha a meggy és a kajszi virágzásának idején csapadékos az időjárás – különösen ha hűvös, ködös az idő –, súlyos járvány alakulhat ki, ami teljes virágpusztuláshoz vezethet, sőt a hajtások nagy része is visszaszáradhat, elhalhat. Ilyenkor a fa nagyon legyengül, hiszen újra kell hajtania. A gomba, amely a virágzat és a hajtások mellett a gyümölcsöt is fertőzi, a fákon fönnmaradt beteg növényi maradványokon telel át.
"- idézem Pénzes Béla professzor urat. Egyébként komoly ellenfél, mert már akár a csészeleveles kajsziban is fertőzhet ez a gomba, de később a piros bimbós állapotban és teljes virágzásban is támadhat, akár az egész termést is elviheti. A meggynél más a helyzet. Hosszabban tartó esők hatására a fertőzött vesszőkön, múmiákon áttelelő gombatelepeken felélednek és lefűződnek a fertőző spórák. Még nagyobb a veszély, ha közben hűvösebbre fordul az idő! Egyrészt, mert ez kedvez a virágfertőző gomba terjedésének, másrészt, mert ilyenkor a meggy virágzása elhúzódik, tovább tart. Ez is kedvez a moníliának, mert hosszabb ideig talál fertőzésre alkalmas virágrészt. Majd meglátjuk, hogy mennyi esőt kapunk és hogy az a léghőmérséklet függvényében milyen gyorsan szárad fel, meddig párolog a talajból? Hajnali köd vagy pára után néhány óra alatt megtörténhet a fertőzés. A megpattant meggyrügyeken keresztül is bejuthat a bimbókba a kórokozó. A monilia az a kórokozó, amely ellen talán a legnehezebb a védekezés, az ökológiai termelés előírásait betartva különösen nagy kihívást jelent.