Index - Belföld - A Cigánycsuk Az Év Madara 2021-Ben
Így aztán az ismeretterjesztésen túl az ilyen szavazásos akciók is jól működő eszközök a környezetvédelem iránt elkötelezett közösségek létszámának növeléséhez. Az egyik jelölt a sordély vagy ismertebb nevén a kukorica sármány Az évek óta követett népszerűsítési gyakorlatunkon mi sem változtatunk. Nem csak a győztest promózzuk, hanem bemutatjuk az Év madara 2021 címért versengő mindhárom jelöltet egy kicsit részletesebben is. Tesszük ezt azért, mert a szakembereken kívül igazából kevesen ismerik ezeket a madarakat. Sokak számára még a nevük sem cseng túl ismerősen. A három induló mindegyike síkvidéki énekesmadár és mind a három kötődik a mezőgazdasági művelés alá vont területekhez. Ez az egyik leggyakoribb előfordulási helyük. Ennél fogva úgynevezett indikátor-madarak is egyben. Létszámuk és állapotuk jól jelzi, hogy az adott területen zajló gazdálkodás mennyire történik környezetbarát és természet kímélő módon. Kiválasztásuk is erre kívánja fókuszálni a szavazásban résztvevők figyelmét.
Az Év Madara 2020
Tavasszal az első példányok korán, február végén és márciusban megérkeznek, egyes példányok át is telelhetek. A magyar állomány 195-210 ezer párra tehető és 1999-2019 közötti 21 évben 54%-al csökkent (Forrás: MME Monitoring Központ / MMM adatbázis) Állományát elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a gyomkórós-bokros, szegélycserjés élőhelyek megszűnése, beszántása, továbbá a növényvédőszerek okozta rovartáplálék-hiány veszélyeztetheti. Talajon fészkelő és innen táplálkozó fajként különösen hátrányosan érinti a füves területek, magaskórós árokpartok és domboldalak tavaszi és nyári égetése (Fotó: Orbán Zoltán) Vonuló madárként a mediterráneumi madárvadászat is fenyegeti,...... amiről a BirdLife International ebben az angol nyelvű kiadványában részletesen beszámol, letöltéshez katt a képre (Forrás:) A cigánycsuk Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25. 000 Ft. A faj védelméhez ez azonban nem elegendő, amit az is jelez, hogy ennek az évszázadok óta emberkövető, alkalmazkodóképes madárnak a hazai állománya, több más fajjal együtt, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakító hatása miatt aggasztó mértékben csökken.
Az Év Madara 2011.Html
Természetvédelmi értéke 50. 000 Ft Mindenki kiválaszthatja, hogy melyik madarat javasolja győztesnek. Ez a madár lesz a 2021. év madara eseménysorozat központi fókuszában. Online szavazni július 27-én 12 óráig lehet a Magyar Madártani Egyesület weboldalán. Bizonyára érdekel, hogy melyek lettek az év választott élőlényei. A kék betűs részre kattintva olvasható erről szóló összefoglaló írásunk. Képek: flickr, media (Ez az írás a CC-BY 4. O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható. )
Az Év Madara 2022
Részletesebben: Forrás: MME Post Views: 138
Az Év Madara 2021 Tv
Őszönként hatalmas, települési szinten akár több százas csapatokban jelenik meg a falvak, városok fáin, hogy itt áttelelve, éjszakánként innen kijárva vadásszanak. Ezen a felvételen jól láthatóak a telelő bagolycsapatok alatt látványosan felgyűlő köpetek és ezek csont tartalma (Videó: Orbán Zoltán) Fákhoz, bokrokhoz kötődő életmódja miatt elterjedési területe az erdőövhöz kötődik. Ezért hiányzik az északi félteke legészakibb, fátlan tundráiról, illetve a sivatagokból. Legkedveltebb élőhelyeit a nyílt, füves térségekkel, szántókkal határolt erdőszegélyek és a fákkal, facsoportokkal tarkított sík és dombvidéki agrártáj alkotja. Mivel a lakott területeinket ez a mozaikos élőhelykínálat jellemzi, az erdei fülesbagoly nagyon jól érzi magát a településeken is. Ez a felvétel egy panelház negyedik emeleti ablakából készült egy erdei fülesbagolyról (Videó: Orbán Zoltán) A többi bagolyhoz hasonlóan fészket nem épít, varjúfélék, ragadozó madarak és akár gólyák üres fészkeiben, fák korhadt üregeiben, ágvilláiban költ.
Preferált élőhelye a sík, domb- és hegyvidékeken nyílt gazosok. A zárt erdőtömbökben és monokultúrás agrárterületeken nem fordul elő. Száraz növényi szálakból álló fészkét a tojó a talajra, fűcsomó tövébe építi. Évente kétszer is költ. Fészekalja alkalmanként 4-7 tojásból áll. Mint énekesmadár-fajaink jelentős része, úgy a cigánycsuk hazai állománya is jelentősen, 54 százalékkal csökkent 1999-2019. közötti adatok alapján. Napjainkban megközelítőleg 195-210 ezer párra tehető állománya. A megfogyatkozás hátterében drasztikus élőhely-átalakulás, valamint a nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása áll. A növényvédő szerek miatt rovartápláléka is jelentősen visszaszorult. Annak érdekében, hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság keretein belül is alkalmazható olyan természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni és az Európai Unió agrártámogatási rendszerén belül finanszírozni, mint a szegélyélőhelyek meghagyása és ezek területének növelése a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyásával, a gyepek és gazosok égetésének további tiltásával.