Rajk László Újratemetése: Az Oldal Jelenleg Zárva Van - Unas
1949 október 15 –én egy alig néhány napos tárgyalássorozat után – de valójában Rákosi Mátyás közvetlen parancsára – Budapesten kivégezték Magyarország külügyminiszterét Rajk Lászlót. Alig hét évvel később 1956 október 6 –án a Kerepesi temetőben százezres tömegdemonstráció keretében – jelentős politikai megmozdulás során – és az 1956 –os forradalom közvetlen előzményeként és előkészítéseként zajlott újratemetése. De ki volt valójában Rajk László? Miért végezték ki, és 1956 –ban miért jelképezte újratemetése – a kommunista rendszer – elleni tiltakozást? Rajk László azon években tartozott Magyarország vezetőinek sorába, amikor a második világháború lezárása után a Kelet-európai országokban megkezdődött a kommunisták hatalomátvétele. A folyamat mindenhol ugyanazon "recept" alapján történt. Első lépésként a háború befejezésének évében koalíciós kormányok alakultak, melyekben a kommunisták mellett még más pártok is szerepet kaptak. Ezt követően a második lépésben a kulcspozíciók, mint a belügyminisztérium és rendőrség vezetése szinte észrevétlenül a kommunisták kezébe került, miközben megindult a koalíciós partnerek tönkretétele és kiszorítása a hatalomból.
- A "Rajk-ügy" története és Rajk László (1909-1949) élete - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com
- Vértanúság, temetés, gyász: október 6-a a történeti emlékezetben » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- Miniszterek csőszkunyhóban - A Rajk-per – Egy híres ügy a magyar jogtörténetből - Jogi Fórum
A &Quot;Rajk-Ügy&Quot; Története És Rajk László (1909-1949) Élete - Történelem Kidolgozott Érettségi Tétel - Érettségi.Com
Szerinte Rajk Lászlónak belügyminiszterként meghatározó szerepe volt Magyarország kommunista átalakításában. Zinner Tibor történész szerint a kommunista rendszernek mindig megvoltak a bűnbakjai, akiket időnként megbüntettek. Ebben azonban Rákosi nem vehetett részt, így Rajk László és Péter Gábor között dőlt el, hogy ki vezetheti a titkosrendőrséget, amely a párt erőszakszerve volt. Ez volt két férfi közti konfliktus forrása. Ötvös István is egyetértett az elmondottakkal, szerinte a két politikus között semmiféle rendszerszintű különbség nem volt, kizárólag a hírszerzés felügyeletéről szólt a vitájuk. A Rajk-perrel kapcsolatban elmondta: Kádár Jánosnak belügyminiszterként személyes felelőssége volt, hiszen tudta, hogy koncepciós perben kommunistákat fognak elítélni. Szerinte a Rajk-kép megítélése azért bizonytalan a mai napig, mert Kádár János egyik oldalról tettes, majd 1951-es letartóztatásával áldozata lett ennek a mechanizmusnak. A teljes adást IDE kattintva tekinthetik meg!
Vértanúság, Temetés, Gyász: Október 6-A A Történeti Emlékezetben » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
Miniszterek Csőszkunyhóban - A Rajk-Per – Egy Híres Ügy A Magyar Jogtörténetből - Jogi Fórum
-ban koholt vádak alapján Rajk Lászlóval együtt letartóztatták, halálra ítélték és kivégezték. 1955-ben rehabilitálták. Szőnyi Tibor (1903-1949) orvos, ogy. -i képviselő. 1930-ban a KMP tagja lett. Később a párt utasítására külföldre költözött, ahol politikai és tudományos munkát végzett. A zürichi egy. ideggyógyászati klinikájának tudományos munkatársa volt. 1945 után tért haza. Az MKP szervezési osztályának helyettes vezetője, a KV tagja, majd a káderosztály vezetője. 1947-ben ogy. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták és kivégezték. Szalai András (1917-1949) politikus, vasesztergályos. A 30-as és 40-es években is többször került börtönbe ellenállási tevékenység miatt. 1945 után az MKP központi káderosztályának helyettes vezetője. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták és kivégezték. Rajk Lászlót és társait koncepciós perben 1949-ben halálraítélték és kivégezték. A holttestüket egyszerűen elásták a gödöllői országút közelében. 1955 őszén jogilag rehabilitálták, majd 1956 tavaszán a párt is rehabilitálta őket.
6. § (1) A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. (2) Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik. 7. § Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. 8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött fogyasztói szerződésekre kell alkalmazni. (2) Melléklet a 151/2003. rendelethez 1.
6. § (1) A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. (2) Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik. 7. § Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. 8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött fogyasztói szerződésekre kell alkalmazni. (2)2 Melléklet a 151/2003. (IX. 22. ) Korm. rendelethez3 1.
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22. ) Korm. rendelet Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról (a jogszabály mai napon hatályos teljes szövegére mutató link az idézet után található): 1. § (1) A Magyar Köztársaság területén fogyasztói szerződés [Ptk. 685. § e) pontja] keretében értékesített, a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki. (2) Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek. (3) A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (a továbbiakban: forgalmazó). A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül (a továbbiakban: fogyasztó).