Ugat A Kutya – Mária Terézia Halála
– Kutya után ugat a kutya, ha nincs is semmi oka. – Maga ugat a gazda, ha kutyája nincsen. – Magad uram, ha szolgád nincs, magad ugass, ha kutyád nincs. 24. – Minden embert megugat, mint az éhes kutya. – Mindig ugat, mint a láncos eb. – Minél többet ugat az eb, annál kevesebbet árt. – Nagy kutya fel sem veszi, ha kis kutya megugatja. 9. – Nem mind kutya, a ki ugat. – Pénz beszél, kutya ugat. 13. – Rossz kutya az, mely a maga vackát megugatja. – Ugat a félénk eb, de meg nem mar. – Ugat a kutya, de a szél elhordja. – Ugat mint az eb. – Vess az ebnek, hogy ne ugasson. ME.
Ugat A Kutya E
A cél, hogy megszokja, hogy ajtónyitásra azonnal menjen egy meghatározott helyre, és maradjon is ott. A legjobb, ha ez a hely nincs túl közel, de még rálát onnan az ajtóra. Először ajtónyitás nélkül gyakoroljunk vele. Dicsérjük és használjunk jutalomfalatot is, ha a parancsot követve odaáll a helyére. Amikor már megbízhatóan csinálja ezt, vegyük be a képletbe az ajtónyitást is. Végül kérjünk meg valakit, hogy lépjen be az ajtón, amikor a kutya a helyére megy. Idővel és sok gyakorlással meg fogja tanulni, hogy bármilyen vendég is jöjjön, ne rohanjon oda az ajtóhoz azonnal. Szintén fontos, hogy sose jutalmazzuk a kutyát az örömteli ugatásért sem, amikor hazaérünk. Ne simogassuk meg, még szemkontaktust se vegyünk fel vele, amíg abba nem hagyja az ugatást. Csak akkor dicsérjük meg, amikor már csendben leül a földre. Figyelemkeresés: általában véve is igaz, hogy az ugatást nem szabad jutalmazni. Ha például a kutya ugat, mert szomjas, erre válaszul pedig azonnal megtöltjük a tálkáját vízzel, akkor lényegében arra tanítjuk, hogy ugatással mindent meg tud szerezni, amit csak akar.
Ne késlekedjen, nem csak a környék nyugalma, de a kutya testi és lelki egészsége miatt sem!
Berzeviczy Gergely 1763. június 15-én született a tátrai Kakaslomnicon, a család reneszánsz stílusban épült kastélyában. Apai ágon tiroli–meráni felmenői voltak, míg anyja horvátországi protestáns ősökkel rendelkezett. A Berzeviczyek jövedelme javarészt bányaművelésből, boraik és más termékeik eladásából származott, és csak jóval kisebb hányadban földesúri jogon nyert járandóságaikból. És nemcsak a gazdálkodás terén különböztek az átlagos magyar nemesi famíliáktól, hanem műveltségükkel, nyelvtudásukkal, amely tükröződött kastélyaik igényes berendezésén és impozáns könyvtárán is. A látottak rádöbbentették A családi idill nem tartott sokáig, mert Gergely kilencéves korában elvesztette apját. Anyja és nagybátyja azonban továbbra is gondoskodott arról, hogy a legmagasabb szintű oktatást kapja. Középiskolai tanulmányait ezért a Felvidék egyik legjobb iskolájában, a késmárki evangélikus líceumban végezte. Tizenhét éves volt, amikor Mária Terézia halála után II. József lépett a trónra. Családi hátterének és késmárki tanulóéveinek hatására a felvilágosult abszolutizmus hívévé vált.
Mária Terzia Halála
Ugyancsak a gondoskodó uralkodót eszményképül állító felvilágosult abszolutista gondolkodás vezetett odáig, hogy 1767-ben Mária Terézia rendeletet adott ki az úrbéri terhek egységes rendezéséről, mellyel a szegényebb országrészeken élő jobbágyok helyzetét jelentősen megkönnyítette. Tíz évvel később aztán a királynő újabb történelmi jelentőségű intézkedést hozott, hiszen Magyarország történetében először bevezette a népoktatást, ami a Ratio Educationis szerint 6 és 12 esztendős kor között bírt kötelező érvénnyel. Mária Terézia fejlett szociális érzéke emellett az egészségügy fejlesztésében is megmutatkozott, miközben jelentős összeggel támogatta a betegek, idősek és árvák ellátását. Mária Terézia magyar megítélése ugyanakkor meglehetősen ellentmondásos, hiszen egyfelől fentebb felsorolt reformjai, másfelől viszont abszolutista kormányzási módszerei is súlyosan esnek latba. A királynőt gyakran gyanúsítják azzal, hogy "becsapta" a magyar rendeket, hiszen az 1741-es segítségnyújtás ellenére később rendeletekkel és a Kaunitz kancellár által javasolt államtanács segítségével kormányzott, miközben különálló tartományként kezelte az 1765 óta nagyfejedelmi rangra emelkedett Erdélyt.
Mária Terézia Halal.Fr
Hogy Mária Terézia valaha félrelépett-e, az nem bizonyított, mégis kaptak róla szárnyra olyan legendák, amelyek szerint azokat a férfiakat, akik nem elégítették ki, kivégeztette. A legképtelenebb történet mégis az róla, hogy készíttetett magának fából egy belül üreges lovat, ami a nemi szervénél ki volt vágva abból a célból, hogy belebújhasson és oda helyezkedhessen a megfelelő pozícióban. Így közösült egy élő lóval, ami után lefejeztette azokat, akik a falovat készítették. Mivel emiatt sokan meggyűlölték, a legenda szerint néhány szolga meg akarta leckéztetni. A következő akció során a mén hátsójára csaptak egy akkorát, hogy az állat hirtelen hátrált egyet, ezzel halálos belső sérülést okozva Mária Teréziának. Kedvenc lánya leszbikus volt A királynő és meglepően modern nevelési elveket valló anya kedvenc gyereke Mária Krisztina volt. Ő volt az egyetlen, akinek megengedte, hogy szerelemből házasodjon, és úgy éljen, ahogy szeretne. Mária Krisztina ennek ellenére óriási botrányt okozott, miután kiderült, hogy viszonyba keveredett bátyja, József feleségével, Mária Izabella Bourbon pármai hercegnővel.
Így Mária Terézia frigye is a politikai érdektől függött. Spanyol, bajor, porosz vőlegények neve merült fel, végül a választás a nála kilenc évvel idősebb Lotharingiai Ferenc Istvánra esett. Az esküvő 1736. február 12-én volt, és bár nem ez volt az eredeti szempont, a felek kivételesen szerelmesek is voltak egymásba. Erre bizonyíték, hogy a fáma szerint a pár alatt leszakadt az ágy azon az estén Karintiában, amikor megfogant a később 1780 és 1790 között uralkodó II. József. Amikor apjához – III. Károly néven magyar királyhoz – eljutott a hír, az csak annyit írt lányának: "Kívánom, hogy soha nagyobb baj ne essék… mert az ágy szorosságában derék casusok (= esetek) történtek… a többin meg Isten áldása legyen". Sokan úgy vélik: a pár szokásosnál is intenzívebb szexuális élete annak is volt köszönhető, hogy szükség volt minél több gyermekre a dinasztia és a politika érdekében. Összesen 16 utódjuk született. A bécsi üreges faló legendája Szerették egymást, bár Ferenc nem maradt hűséges: két grófnő is a szeretője volt az 1765-ben bekövetkezett haláláig, ami után felesége csak feketét volt hajlandó viselni.