A Mások Elite Auto: Örkény István – Tóték (Dráma) | Kötelező Olvasmányok Röviden
Szabó munkája jellegzetes period-film volt, amely nagy vizuális pompával jelenítette meg egy letűnt kor világát. Donnersmarck filmje Szabó énál puritánabb és szikárabb. A honeckeri endéká vigasztalanul szürke miliőjét nem érezzük történelminek: a helyszínek és díszletek inkább Kafká t idézik, mint a múlt lezárult periódusát. Vagyis a precíz korhűség ellenére: mai film ez. A történés ideje, a nyolcvanas évek közepe félmúlt-féljelen, amelynek szálai napjainkig érnek. A mások élete művész-értelmiségi hőse, szemben a Mephisto Hendrik Höffgenjével, végül is nem fullad bele az önáltatás és az önfeladás mocsarába, nem játssza el azt a szerepet, amit a nyájas diktatúra osztott ki számára – hanem fellázad. A történet mephistói figurája a főszereplő élettársa-szerelme (híres színész ő is), akit kábítószerfüggősége zsarolhatóvá tesz. Ám ennek a filmnek nem ők az igazi protagonistái, hanem a HGW XX/7-es fedőnevű Wiesler százados, a létező szocializmus kíméletlen őre, akire a gyanús értelmiségi pár megfigyelését bízzák.
A Mások Elite Team
Nem meglepetés, hogy a politikai, történelmi önkritika gyakorlásában is a németek járnak az élen. A számukra oly szégyenletes náci múlt feltárása már eredményezett tisztító erejű műveket (pl. Bukás, Sophie Scholl), a szocializmus legmocskosabb szégyenfoltját jelentő ügynökvilág visszásságainak első feldolgozása is német alkotás lett. A mások élete a megfigyeltek élete. Akik másokat megfigyelnek, a megfigyelők. Az ügynökök. E filmben, illetve a Német Demokratikus Köztársaságban a hírhedt titkosrendőrség, a Stasi ügynökei. A HGW XX/7-es ügynök egy tökéletesen jelentéktelen figura. Enyhén kopaszodó, szürke kis ember. Nem gonosz, nem rosszindulatú, egyszerűen végzi a dolgát. Megfigyel, jelentést ír azokról, akik megfigyelésére parancsot kapott. Akikről "ott fent" azt feltételezik, a rendszer ellenségei. A megfigyelés alól nem bújhat ki senki, ha felkeltette a rendszer figyelmét. Ezek a hangyaszorgalmú, kíméletlenül precíz ügynökök életük minden másodpercét feljegyzik, regisztrálják, iktatják.
A mások élete drámai hőse nem a hálóba fogott értelmiségi házaspár, hanem az, aki a hálót szövögeti köréjük, önként, meggyőződésből, nem csak parancsra. Wiesler százados vérbeli profi, akit nem a miért érdekel, hanem a hogyan. A miértre elfogadja a kész válaszokat, tetteit a vakhit vezérli. Ebből az egydimenziós tudatállapotból billenti ki alámerülése megfigyeltjei övénél érdekesebb, bonyolultabb, tisztább és figyelemreméltóbb életébe. S ahogy az egyik oldalon erősödik a vonzalom, úgy növekszik a másikon az undor. Annak keserű felismerése, hogy a megfigyelés indoka nem az általa fontosnak vélt államvédelem, hanem a dagadt kultuszminiszter kéjvágya: hogy személye és az egész titkosszolgálat csak eszköz abban a játszmában, amelynek célja, hogy a Szörnyeteg beszennyezhesse a Szépséget. Ulrich Mühe alakítására nehéz jelzőket találni; ez a Kevin Spacey -re emlékeztető nagy színész dermesztő pontossággal játssza el a kiábrándulás, az elundorodás stációit: a folyamatot, melynek során a szürke, precíz kishivatalnok egy hőstelen kor csöndes hősévé válik.
"A történelem sokféleképpen ismétli önmagát – írta Örkény István Tóték című drámájának bemutatása alkalmából. – Ha egy népet beletörődni tanít meg a sors, persze nehéz bűnösnek bélyegezni azt, aki a végkimerülésig folytatja a beletörődést. Még nehezebb elítélni éppen ezt a tűzoltót, hiszen eljön a perc, amikor azt mondja: nincs tovább – és maga zúdítja le a sziklát a völgybe. Igaz, a percet nem jól választotta meg: lázadása már hiábavaló, elkésett, esztelen. De ebben is miért ő a hibás? Vannak boldog népek: ők a jókor lázadók. Mi a nem jókor lázadók fajtája vagyunk…" A Tóték Örkény István egyik legismertebb műve. Eredetileg filmforgatókönyvnek készült " Pókék, majd Csend legyen! " címmel. Először a Kortárs című folyóirat augusztusi száma közölte 1966-ban. Könyvként először 1967-ben, a Nászutasok a légypapíron című kötetben jelent meg. Szintén 1967-ben Örkény átdolgozta a kisregényt drámává, amelyet aztán nagy sikerrel játszottak a színházak. Az ősbemutató a Thália Színházban volt 1967. február 7-én.
Örkény István Tóték Című Műve | Zanza.Tv
Kedvcsináló olvasáshoz Örkény István: Tóték A belőle készült film címe: Isten hozta, őrnagy úr! Örkény István életművének legfontosabb és legismertebb alkotása a Tóték. Örkény István a témát először 1964-ben kisregényként írta meg. 1967-ben azonban megalkotta a drámai formáját is. A dráma sikere azonban háttérbe szorította a kisregényt. A mű lényeges elemeit tekintve azonos a két változat. Ám vannak kisebb eltérések is. Alapvetően a drámai műfaj felől közelítek az alkotáshoz. A dráma színhelye egy hegyvidéki kisfalu, Mátraszentanna, az időpont pedig a II. világháború, és azon belül két hét. A dráma cselekménye röviden összefoglalható. Tót Lajos tűzoltóparancsnok és családja (felesége Mariska, és lánya Ágika) vendégül látja az orosz fronton katonáskodó fiuk, Gyula parancsnokát, Varró őrnagyot. Tóték meg akarják nyerni az őrnagy jóindulatát, hogy gyermeküknek minél jobb sorsa legyen. A tiszt idegeit azonban megviselte a háború, és furcsa viselkedésével teljesen átalakítja a család életét.
Tóték
Innentől kezdve viszont már a nézők is tudják, hogy Tóték minden önfeladó cselekedete hiábavaló, s ez nagyban erősíti a dráma egyes jeleneteinek abszurd hatását. A mű zárása ezért abszurd és nem heroikus, tudjuk, hogy a gyilkosság ugyanolyan értelmetlen, mint a korábbi önfeláldozás. A drámai erő legfőbb eszköze a sűrítés, tömörítés. Ezt hasonló módszerrel alkalmazza az író, mint az Egyperces novellák esetében, csak a legszükségesebb információkat mondják el a szereplők: jellemrajzuk csak a legfontosabb pár szavukból bontakozik ki, s a helyzetkomikum legfőbb alapja is az elhallgatott információk mennyisége. A darab mellékszereplőinek (Postás, Gizi Gézáné, Cipriani professzor, Tomaji plébános) funkciója elsősorban az, hogy Tóték különös és eszement helyzetét plasztikusabbá tegyék. Ők nem lépnek kapcsolatba az Őrnagy jelképezte önkény viszonylatával, de nem is ellensúlyozzák azt egy normális, "józan" világ felmutatásával. A kis felvidéki falu élete alapvetően békés még ebben a háborús időszakban is, s ez a környezet teszi lehetővé, hogy a dráma általános jelentéssíkon a kiszolgáltatottság elleni felszólalás szimbolikus darabjává váljék.
-ben szerzett gyógyszerész diplomát, majd 1941. -ben vegyészmérnöki diplomát. Első munkái a Szép Szó című folyóiratban jelentek meg. 1938. -tól ''39. -ig Londonban és Párizsban élt. 1942. -ben munkaszolgálatra hívták be, majd 4 ás fél évig hadifogságban volt. 1946. -ban tért haza. Az Egyesült Gyógyszergyárban dolgozott. Az 1956. -os forradalomban való részvétele miatt 1958 és ''63 között nem jelent meg írása, igazán nagy művei a ''60-as évekre tehetők. 1973. -ban megkapta a Kossuth-díjat, a Tóték című darabjáért, Párizsban a Fekete Humor nagydíjat kapta. Művei: - Szociográfiai jellegű művek: Kisregényei: o Macskajáték /színdarab is készült belőle/ Egyperces novellák Utolsó műve Forgatókönyv címmel készült el. Egyperces novellák: A műfaj és az elnevezés Örkénytől származik. A mű terjedelmére utal, rövidebb a megszokottnál, ugyanakkor többször és figyelmesen kell elolvasni. Jellege groteszk, az írói közlés csak a legszükségesebbre szorítkozik, a mű értelmezése a képzeletre van bízva. Például In memoriam dr. K. H. G. A mű változatai: Kisregény változata, 1964 Dráma változata, 1967 Film változata, 1979 /Isten hozta őrnagyúr!