Szent István Jobb Keze / Juhász Gyula Consolatio

July 31, 2024

1684-ben elsőként I. Lipót (1657–1705) tett kísérletet a visszaszerzésére, de a török háborúk miatt, majd halálával mindez jó időre feledésbe merült. 1764-ben Pray György jezsuita történetíró jegyzetei között fellelt egy cédulát, amelynek révén ismét előtérbe került az ereklye. Brankovics Antal Raguzában működő jezsuita páter is felhívta Pray mellett Kollár Ádám Ferenc királyi tanácsos, jogtudós, a bécsi udvari könyvtár vezetőjének figyelmét a Szent Jobb fellelhetőségére. Pray végtelen szerénységét bizonyítandó Mária Terézia (1740–1780) tájékoztatását Szendrey Benedek tanácsos, levéltárvezetőre bízta, így a közvetlen dicsőség is az ő nevével maradt fenn. Pray és Kollár is részt vettek az ereklye Szent István jobbjával való azonosításában. Igyekeztek bizonyosságot szerezni a hagyománynak, hogy a tárgyalások jogi alapját is megteremtsék: Pray Szent Jobbról írott munkája (Dissertatio historico-critica de sacra dextera divi Stephani primi Hungariae regis – Történetkritikai tanulmány a megdicsőült István szent jobbjáról) 1771-ben Bécsben került ki a nyomdából, benne kutatásainak összegzését adta.

Szent István Jobb Kazé Manga

Kevéssé ismert, hogy Klimo György pécsi püspök (1751–1777) milyen szerepet vállalt a Szent Jobb megtalálásában és a Szent István-nap (augusztus 20. ) országos ünneppé nyilvánításában. Két részben közölt írásunkban bemutatjuk a kézereklye történetét és Klimo György kapcsolódását a nemzeti ünnephez. A Szent Jobb magyar nemzeti, katolikus ereklye, amely Szent István király (1000–1038) mumifikálódott jobb keze. Ma a budapesti Szent István-bazilika Szent Jobb-kápolnájában őrzik. Szent István jobb kezének szent ereklyéje (Forrás: Wikipédia) A kézereklye története a 11. századra nyúlik vissza. Szent Istvánt 1038-ban Fehérvárott helyezték végső nyugalomra, ám a halálát követő trónviszályok miatt a káptalan – félve a holttest megszentségtelenítésétől – a Nagyboldogasszony-bazilika közepén álló márványszarkofágból áthelyeztette a bazilika alatti sírkamrába. Hartvik püspök legendája szerint ekkor választották le a mumifikálódott jobb kezet, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki. A kincstár őre, Merkur őrkanonok azonban – a későbbi felelősségre vonáskor körített története szerint – egy angyal megbízására "eltulajdonította", majd a birtokán rejtette el az ereklyét.

Mikor László király - a későbbi Szent László - hírt hallott az ereklyéről, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a "tolvajnak" és a Szent Jobb megtalálásának helyén az első magyar király tiszteltére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobbi apátságot alapított. (Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található, román neve: Siniob). Az Aranybulla (1222) a Szent Jobb tiszteletét törvénybe iktatta. A Jobb kifejezés itt még nemcsak a ma is látható kézfejet jelenti, hanem az egész kart, amelynek rajza (egy könyökben meghajlított kar) a szentjobbi apátság pecsétjén látható. A felső kart valószínűleg 1370-ben leválasztották és Lengyelországba vitték Nagy Lajos uralkodásának idején, a lengyel-magyar perszonálunió megkötésekor. Abban az időben nem volt ritka dolog, hogy a királyok ilyesféle ajándékokkal szerezték meg idegen uralkodók jóindulatát, vagy éppen a békekötést pecsételték meg ilyen gesztusokkal. A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, mikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez.

" Emlékük, mint a lámpafény az estben, Kitündököl és ragyog egyre szebben" Juhász Gyula: Consolatio Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. Ők itt maradnak bennünk csöndesen még, Hiszen hazánk nekünk a végtelenség. Juhász Gyula: Consolatio | pozitív gondolatok, írások, idézetek. Emlékük, mint a lámpafény az estben, Kitündököl és ragyog egyre szebben És melegít, mint kandalló a télben, Derűs szelíden és örök fehéren. Szemünkben tükrözik tekintetük még S a boldog órák drága, tiszta üdvét Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt És élnek ők tovább, szűz gondolatként.

Juhász Gyula: Consolatio | Pozitív Gondolatok, Írások, Idézetek

Juhász Gyula Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. Ők itt maradnak bennünk csöndesen még, Hiszen hazánk nekünk a végtelenség. Szilasi Sándor kőfaragó. Emlékük, mint a lámpafény az estben, Kitündököl és ragyog egyre szebben És melegít, mint kandalló a télben, Derűs szelíden és örök fehéren. Szemünkben tükrözik tekintetük még S a boldog órák drága, tiszta üdvét Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt És élnek ők tovább, szűz gondolatként. Írd meg a véleményed Juhász Gyula Consolatio című verséről!

Szilasi Sándor Kőfaragó

Idézet a internetes lapból "Az elmúlt időszak eseményei között megtalálható volt a szabadidős program melynek során az Idősek Klubjának tagjaiból álló kis csapat felkereste egy meghívás kapcsán a Sorompó Büfét. A vendéglátóhelyen Csek Károly jóvoltából mindenki tetszése szerint válogathatott a büfé kínálatából. A csend beszél...: Juhász Gyula: Consolatio. A klubtagok nagy örömmel tekintették meg a hely különleges virágait is. " Ezek a példák mintául szolgálhatnak emberségből, tiszteletből, önzetlenségből mindannyiunknak, és Karcsi szerénységét igazolják, hiszen ezekkel a jócselekedetekkel még baráti körben sem dicsekedett. Egyénisége sokoldalúságát jellemzik hobbijai, amelyek örömöt okoztak számára: az úszás, kertészkedés, síelés, motorozás, zene. Azt tudtam, mert elárulta, hogy kedves feleségével együtt egy tanfolyamot végzett a bortudományok területén. Azt azonban nem tudtam, hogy kedvesével együtt borapróddá avatták őket, vállalva, hogy a kelet- balatoni borvidék bortermelői és borfogyasztási hagyományait ápolják, a kulturált borfogyasztás követői lesznek.

A Csend Beszél...: Juhász Gyula: Consolatio

Életútja visszatükrözi szorgalmát, tehetségét, elkötelezettségét választott hivatása, a vasúti pályafenntartás mellett. Karcsi sikeres ember volt. Székesfehérváron, 1955. április 11. -én látta meg a napvilágot. Általános iskolai tanulmányait befejezve, pályamester édesapja által szakmailag megfertőzve abban a középiskolában végezte tanulmányait, amelyik kitűnő szakembereket, szakmai vezetőket adott a magyar vasútnak: a Vasútépítési és Pályafenntartási Technikumban Budapesten. A szakmai fejlődés útja egyenes volt, mert a középiskolai tanulmányok befejezése után a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola, Közlekedésépítő szakán szerzett kitüntetéses diplomát 1976-ban. A tudásvágya egész életében fennmaradt, és tovább képezte magát. 1988-ban Széchenyi István Műszaki Főiskola, Vasúti futástechnikai szakát, 2009-ben az ECONOVUM AKADÉMIA mester közgazdász képzését végezte el eredményesen. Pályafutása során több vezetőképző és szaktanfolyamon is részt vett, folyamatosan karbantartva és fejlesztve felkészültségét.

Magas szintű tudása, a szakma iránti alázatos szeretete szép szakmai karriert tartogatott számára. Karcsi is azok közé a "régi vágású" MÁV vezetők közé tartozott, akik végigjárták a szakmai szamárlétrát a legalsó fokától a legfelsőig. Szakmai pályafutását a Tapolcai Pályafenntartási Főnökségnél kezdte technikusként, majd a MÁV Budapesti Építési Főnökségen szerzett kivitelezői gyakorlatot, aztán 1980-ban a Székesfehérvári Pályafenntartási főnökségre került előbb szakaszmérnöki, majd később vezetőmérnöki beosztásba. 1986-tól 7 éven keresztül a Főnökség vezetőjeként kamatoztatta tudását. 1993-2005 között a Budapesti Igazgatóságon töltött be különböző vezető pozíciókat, majd a MÁV Pályavasúti Üzletágnál főosztályvezetői beosztásokba került. Tehetsége 2007-2012 között a szakma csúcsára röpítette: a Pályalétesítményi Főosztály igazgatójaként a szakma első emberévé lépett elő. Munkásságát 2010-ben a Nemzeti Fejlesztési Miniszter Közlekedésért Érdemérem adományozásával ismerte el. Pályafutása során szakmai életutunk számos ponton fonódott össze.

Szolnok Boldog Sándor István Körút