Már Közel Négyszázezren Visszaküldték A Nemzeti Konzultációt | Demokrata, Láng Judit Belsőépítész (2010) | Arcanum Digitheca
Vakcina híján azonban nincs vége a küzdelemnek, így felmerül a kérdés: hogyan tovább? A kormány éppen ezért az elmúlt hónapok tapasztalatait levonva a magyarokkal közösen határozná meg a továbbiakat. A gesztus szemmel láthatóan elérte a célját: időarányosan nézve a nemzeti konzultáció bevezetése óta a magyar polgárok soha nem látott számban mondták el véleményüket. Tömeges konzultáció A legfrissebb adatok szerint a visszaküldött ívek száma megközelítette a másfél milliót, erről Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszélt a Magyar Hírlapnak adott keddi interjújában. Ez már csak azért is óriási eredmény, mert a kérdőívek kipostázása június 15-én kezdődött meg, azonban az országban voltak olyan helyek, ahová csak egy hónappal később érkeztek meg a kormány kérdései. Ez azért is lényeges, mert a nemzeti konzultációt többnyire hagyományos formában töltik ki a magyarok, így ez növeli a másfél milliós szám értékét. Igaz, egyre elterjedtebb az online forma is: Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a múlt heti Kormányinfón arról számolt be, hogy nagyságrendileg 300 ezren válaszoltak így a feltett kérdésekre.
- Szakmai konzultációk
- Képzőművészet és irodalom a falakon az Országos Idegennyelvű Könyvtárban – kultúra.hu
Szakmai Konzultációk
Budapest, 2017. november 23., csütörtök (MTI) - A Fidesz és parlamenti képviselőcsoportja arra kéri a kormányt, hosszabbítsa meg a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció határidejét december 1-jéig - mondta Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A kormánypárti politikus kiemelte: még le sem telt a pénteki határidő, de már több mint 1, 7 millióan mondtak véleményt a Soros-tervről, ami már most rekordnak számít, hiszen eddig egyik korábbi konzultáción sem vettek részt ilyen sokan. Halász János közölte: még most is százezres nagyságrendben érkeznek vissza a kérdőívek, és azt szeretnék, ha mindenki el tudná mondani a véleményét, ezért a pénteki határidő meghosszabbítását kezdeményezik a kormánynál. "Minél többen mondunk nemet a Soros-tervre, annál erősebbek vagyunk" - hangsúlyozta. Hozzátette: a lehető legtöbb emberre van szükség, hogy meg tudják védeni Magyarországot a migránsok betelepítésétől, és attól a frontális támadástól, amit Soros György indított hazánk ellen kizárólag azért, mert nem akarunk bevándorlóország lenni.
A Fidesz és parlamenti képviselőcsoportja arra kéri a kormányt, hogy hosszabbítsa meg a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció határidejét december 1-jéig - mondta Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A kormány december 1-jéig meghosszabbítja a nemzeti konzultáció visszaküldési határidejét - közölte csütörtökön a Kormányzati Tájékoztatási Központ az MTI-vel. Korábban írtuk A kormánypárti politikus kiemelte: még le sem telt a pénteki határidő, de már több mint 1, 7 millióan mondtak véleményt a Soros-tervről, ami már most rekordnak számít, hiszen eddig egyik korábbi konzultáción sem vettek részt ilyen sokan. Halász János közölte: még most is százezres nagyságrendben érkeznek vissza a kérdőívek, és azt szeretnék, ha mindenki el tudná mondani a véleményét, ezért a pénteki határidő meghosszabbítását kezdeményezik a kormánynál. "Minél többen mondunk nemet a Soros-tervre, annál erősebbek vagyunk" - hangsúlyozta. Hozzátette: a lehető legtöbb emberre van szükség, hogy meg tudják védeni Magyarországot a migránsok betelepítésétől, és attól a frontális támadástól, amit Soros György indított hazánk ellen kizárólag azért, mert nem akarunk bevándorlóország lenni.
Csütörtökön megnyílt Szenes István életmű-kiállítása a Pesti Vigadóban. A Képzelet és valóság című tárlaton a belsőépítész, építész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjának, tagozatvezetőjének az elmúlt négy évtizedben készült munkásságát mutatja be az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozata. "Szenes István alkotóművészetét leginkább a harmónia szóval lehet jellemezni" – fogalmazott Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a kiállítás megnyitóján. Képzőművészet és irodalom a falakon az Országos Idegennyelvű Könyvtárban – kultúra.hu. Mint megjegyezte, a belsőépítész nem görcsös, nem erőltetett, hanem könnyed, íves, finom és lágy mozgásokat, megoldásokat keres. "Művészetére jellemző a jó ízlés. Ezek már az alkotás legelső fázisában, a vázlatain is megragadhatók. Ezt követően, a már kész épületek tömbjében egyfajta Szenes-dizájn fedezhető fel" – tette hozzá. Szenes István nevéhez köthető többek között a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház 1993-as és 2002-es, a Budapesti Természettudományi Múzeum 2006-os belsőépítészeti rekonstrukciója, valamint az Eiffel Műhelyház Zenetermének 2020-as belsőépítészeti kialakítása.
Képzőművészet És Irodalom A Falakon Az Országos Idegennyelvű Könyvtárban &Ndash; Kultúra.Hu
Szenes István Képzelet és valóság Szenes István életmű-kiállítása a Vigadóban Szenes István belsőépítész, építész, az MMA rendes tagja, az Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat vezetője. Az elmúlt négy évtized munkásságát bemutató, jubileumi kiállítása – 75. születésnapja alkalmából – 2021. július 1-jén nyílt meg. Lakóházak, magánházak, üzletházak, kórházak, rendelők, színházak, mozik, múzeumok, bankok, irodaházak, szállodák, éttermek enteriőrjét tervezte és tervezi, emellett folyamatosan végez rekonstrukciós tervezői munkákat is. A nagyívű pályafutást összefoglaló tárlat a Pesti Vigadó földszinti, valamint alagsori kiállítótereiben augusztus 22-éig várja a látogatókat. "Szenes István alkotóművészetét leginkább a harmónia szóval lehet jellemezni" – fogalmazott Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a kiállítás megnyitóján. Mint köszöntőjében megjegyezte, a belsőépítész nem görcsös, nem erőltetett, hanem könnyed, íves, finom és lágy mozgásokat, megoldásokat keres. "Művészetére jellemző a jó ízlés.
Anyagtalan volta ellenére kitüntetett szerepet játszik a téralakításban, az építőanyagokkal egyenrangúvá nemesül. A 21. században technikai eszközeink gyarapodó tárháza segíti, hogy a fény meghatározó módon járuljon hozzá az építészet és a társművészetek szinergiájához. A Magyar Építőművészet folyóirat különdíjjal kívánja felhívni a figyelmet a fény jelentőségére az építészetben. Azokat a pályaműveket jutalmazza, amelyek a mai kor technikai lehetőségeit használva a fénnyel önálló építészeti, vizuális művészeti minőséget hoznak létre. A régi-új Magyar Építőművészet a Magyar Építőművészek Szövetsége kiadásában megjelenő, közel 120 éves múltra visszatekintő rangos szakmai, kulturális folyóirat. A hazai építészet kiemelkedő alkotásainak bemutatása mellett, összességében immár 4000 oldalnyi építészetelméleti melléklettel, időről időre építészeti fotó, kritika és esszépályázatok szervezésével mozdítja előre az építészet ügyét. A lap művészi igényű fotókkal, a szakmát és a szélesebb közönséget egyaránt megszólító írásokkal és angol nyelvű összefoglalókkal jelenik meg.