Kippkopp És Tipptopp: Ady Endre Nézz Drágám Kincseimre Elemzés / Vers A Hétre – Ady Endre: Nézz, Drágám, Kincseimre - Cultura.Hu
Marék Veronika | Kippkopp
Amikor végeztél a böngészéssel és már a kosaradba vannak a termékek, kattints jobb felül a "Pénztár" feliratra. Nézd meg még egyszer, hogy mindent beletettél-e a kosárba, amit szeretnél megvenni, majd kattints a "Tovább a pénztárhoz" gombra és az adataid megadása után válassz átvételi és fizetési módot, és ha van, akkor írd be a kedvezményre jogosító kuponkódod. Az utolsó oldalon, a "Megrendelem! " gomb megnyomása előtt egy összefoglaló oldalon minden költséget látni fogsz. Személyes csomagátvétel: ha összekészítettük a csomagod, e-mailben és SMS-ben értesítünk. Utána hétfőn, kedden, szerdán és pénteken 9 és 17, csütörtökön 8 és 18 óra között várunk szeretettel. Vevőszolgálatunk címe: 1211 Budapest, Szikratávíró u. 12. C/3 raktár Szállítási információ A csomagokat értékbiztosított futárszolgálattal küldjük, Pick Pack vagy PostaPonton is átvehetők, illetve SMS-értesítés után vevőszolgálatunkon személyesen is átveheted a csomagot. Készlet információ: termékenk közel mindegyike készleten van, azonnal tudjuk szállítani.
Naponta új termékek 25%, 20% engedmény minden könyvre! + 2, 5% pontokban Legtöbb termé künk raktá ron illetve beszállítói készleten van! (15. 000 különböző termék) Fogyasztóbarát, megbízható weboldal SSL tanúsítvánnyal Akár 2-4 munkanapos házhoz szállítás 14. 999 Ft felett ingyenes szállítás 600 átvételi pont országszerte
A Nézz, Drágám, kincseimre 1917 elején íródott, amikor Ady és felesége felköltöztek Budapestre Csucsáról (a Veress Pálné utcában laktak). A vers a Nyugat 1917. február 1-jei, 3. számában jelent meg, kötetben 1918-ban A halottak élén című kötet szerelmes ciklusában kapott helyet. A versbeli "Drága" a költő felesége, Boncza Berta, akit Ady Csinszkának becézett. A viharos Léda-szerelem után a Csinszka-kapcsolat inkább amolyan "társszerelem" volt, tiszta, szelíd, üdítő érzelmekkel. A Nézz, Drágám, kincseimre a háború vége felé íródott, amikor Ady már halálos beteg férjként élte életét Csinszka oldalán. Ady Endre Nézz, drágám, kincseimre című versének elemzése. A költő kiégett, elégett, 40 éves korára egy emberi roncs lett. Két végén égette a gyertyát, nagykanállal ette az életet, így Csinszkának már egy fáradt, beteg Ady jutott. Másrészt a költő már a férfikor delén járt, és az öregedés mélabúja rányomta a bélyegét kedélyére, ráadásul beteg is volt, és lelkileg is sokat gyötrődött. Csinszka fiatalsága, életvidámsága, ragyogó szépsége mellett még fájdalmasabbnak élhette meg saját változását: öreg, beteg, fáradt lényét, hanyatló egészségét, megcsappant életerejét.
Ady Endre Nézz, Drágám, Kincseimre Című Versének Elemzése
A Csinszka-versek többnyire az életet jelentő szerelmet írják körül, miközben az életpályát is összegzik: "Nézz, Drágám, kincseimre, / Lázáros, szomorú nincseimre / Nézz egy hű, igaz élet sorsára / S őszülő tincseimre. " Boncza Berta 1894. június 7. született Csucsán és 1934. október 24-én hunyt el Budapesten. ADY ENDRE: NÉZZ, DRÁGÁM, KINCSEIMRE (Kicsi Csinszkámnak küldöm) Nézz, Drágám, kincseimre, Lázáros, szomorú nincseimre, Nézz egy hű, igaz élet sorsára S őszülő tincseimre. Nem mentem erre-arra, Búsan büszke voltam a magyarra S ezért is, hajh, sokszor kerültem Sok hajhra, jajra, bajra. Jó voltam szerelemben: Egy Isten sem gondolhatná szebben, Ahogy én gyermekül elgondoltam S nézz lázban, vérben, sebben. Ha te nem jöttél vóna, Ma már tán panaszló szám se szólna S gúnyolói hivő életeknek Raknak a koporsóba. A legerőteljesebb kép az első szakasz ismétlődő második sora. A lázáros jelző a megalázott-meggyalázott bibliai alakot idézi, és a beszélő jelenbeli helyzetének kifejezője. A jelen külső állapotait is egy erőteljes jelzős szerkezet ("aljas világ") mutatja.
Léda asszony művelt, gazdag, nagyváradi zsidó családból származott, férje nagykereskedő. 1903-ban megkereste Ady-t, hogy magával vigye Párizsba. Ady otthagyta az újságot és elkezdett franciául tanulni és elutazott Lédával Franciaországba. Lédával való kapcsolata tele volt vitákkal, ellentmondásokkal. Igazi társat lelt benne, de soha nem lett igazán az övé, mert Léda a pénzt és a hírnevet választotta. A Héja-nász az avaron című verset 1905-ben írta és az Új versek kötetben jelent meg 1906-ban. Nem boldogságot, búfelejtő idillt sugallnak a jelképek, hanem vergődő nyugtalanságot, örökös mozgást és gyötrelmes fájdalmat. A szerelmesek szimbóluma a héjapár. Bántó, kellemetlen hanghatások kísérik a szerelmi vágyat: vijjogás, sírás, csattogás. A második strófa bizonyítja, hogy nem csupán két meghatározott ember sajátos kapcsolatáról van szó, hanem szerelmi érzésről általában, mindenfajta szerelem közös sorsáról. A költő leírja, hogy minden kapcsolat egy harc, egy ütközet: "Dúlnak a csókos ütközetek" A szerelem útja a Nyárból az Őszbe tart: a boldogságból a boldogtalanságba.