Út A Hatalomba / Gróf Esterházy János
Akkoriban még semmilyen jel nem utalt rá, hogy ez a középszerű tanuló és sikertelen művész a hatalom csúcsára emelkedhet egykor. Az 1929-es gazdasági válság azonban mindent megváltoztatott, s a Németország megmentője szerepében tetszelgő Hitler megindulhatott a teljhatalmú Führerré válás útján. Következő vetítés április 19., kedd 23. II. világháború - Tények, Képek, Adatok - Hitler: út a hatalomba. 00 16+ National Geographic 1929-ben a gazdasági válság által súlyosan érintett Németoszág zűrzavarba süllyedt. A nácik és a kommunisták között véres utcai összecsapások zajlottak, amikor pedig választásokra került sor, a "vörös-veszély" milliókat hajott Hitler karjai közé. 1933-ban Hitlert kancellárrá nevezték ki, s ezzel a fiatal és törékeny németországi demokrácia végveszélybe került. Következő vetítés április 20., szerda 00. 00 16+ National Geographic Fotók
- II. világháború - Tények, Képek, Adatok - Hitler: út a hatalomba
- Gróf esterházy janoskians
- Gróf esterházy jános
- Gróf esterházy jan's blog
- Gróf esterházy jános rakpart
Ii. Világháború - Tények, Képek, Adatok - Hitler: Út A Hatalomba
+ Apocalypse: The Rise of Hitler 96' · francia · dokumentumfilm, minisorozat 2 rész (epizódhossz: 48') Most néztem meg Várólista Az első világháború során rasszistává vált Hitler 1924-ben többek közt ezt a gondolatot vetette papírra: "A világot végül egy olyan hatalomnak kell irányítania, mely elutasítja a fertőződést, a fajok közti keveredést. " Akkoriban még semmilyen jel nem utalt rá, hogy ez a középszerű tanuló és… [ tovább] második világháború náci Szereposztás Doug Rand narrátor (hang)
National geographic április 19., kedd 23. 00 12+ Mikor láthatom? április 19., kedd 23. 00 A hatalom felé április 20., szerda 00. 00 Irány a háború Leírás "A világot végül egy olyan hatalomnak kell irányítania, mely elutasítja a fertőződést, a fajok közötti keveredést" - vélekedett Adolf Hitler 1924-ben. Akkoriban még semmilyen jel nem utalt rá, hogy a Mein Kampf írója a hatalom csúcsára emelkedhet egykor. Hitler később mégis Németország diktátorává és a világ lángbaborítójává válhatott. Miként? A Nat Geo kétrészes történelmi minisorozata erre a sokak által feltett kérdésre keres választ a későbbi Führer életútjának részletes elemzése által. Amikor Hitler 1924-ben azt írta a Mein Kampfban, hogy "Az erősebb faj kiszorítja a gyengébb fajokat", még senki nem gondolta, hogy ebből a zárkózott, a német politikai élet peremén tengődő különcből diktátor és az ország Führere lesz egy napon. Mi több: sokan még ma se értenek egy sor kérdést Hitlerrel és korával kapcsolatban. Például azt, hogy miként állhatott egy egész nemzet egy őrült terveket megvalósító fanatikus mögé.
Gróf Esterházy János (Nyitraújlak, 1901. március 14. – Mirov, 1957. március 8. ) A szlovákiai magyarság mártír politikusa. Konszenzuskereső politikája és az 1940-es években végzett zsidómentő cselekedetei ellenére háborús bűnösnek nyilvánították és Szlovákiában a hivatalos álláspont szerint ma is annak tartják. A főnemesi Esterházy-család galántai ágából származott. A trianoni országcsonkítást otthoni birtokán élte meg, ahol az 5000 holdból meghagyott 500 holdon gazdálkodott tovább a csehszlovák földreformot követően. Az 1930-as évek elején kapcsolódott be aktívan a kisebbségi magyar politikai életbe. 1932-ben az Országos Keresztényszocialista Párt elnökévé választották, 1935-ben pedig Kassáról bekerült a prágai parlamentbe. Felszólalásaiban kiállt a csehszlovákiai magyarság nyelvi és kulturális jogaiért. A szlovákiai ellenzéki magyar pártok 1936. évi egyesülése után az Egyesült Magyar Párt elnöke lett. Masaryk elnök 1935-ös lemondásakor Esterházy és magyar képviselőtársai Edurad Beneš külügyminiszter mellett sorakoztak fel, így hozzájárultak elnökké választásához.
Gróf Esterházy Janoskians
Gróf Esterházy János 1901. március 14-én Nyitraújlakon (Veľké Zálužie) született és 1957. március 8-án halt meg Mírovban [Csehország]. Földbirtokos, politikus. Az Esterházy család galántai, grófi ágában született. A szlovákiai magyar politikai életbe az 1920-as évek közepén az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) tagjaként kapcsolódott be; 1931-ben a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga elnökévé, egy évvel később az OKP elnökévé választották meg. 1935-től a kassai kerület nemzetgyűlési képviselője volt. 1936-ban az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke lett. Az első bécsi döntést követően Szl. -ban maradt, ahol 1945 tavaszáig a Szlovenszkói Magyar Párt elnöki tisztét töltötte be. 1938 és 1945 között a szlovák parlamentben a szlovákiai magyar kisebbséget képviselte. Noha nyilatkozataiban ő is helyeselte a német háborús törekvéseket, s parlamenti képviselőként része volt a totalitárius állam kiépítésében, keresztény-konzervatív elveit megőrizve a nemzetiszocialista tanokat végig elutasította.
Gróf Esterházy János
A pozsonyi törvényhozásban mindössze egyetlen képviselőnek volt bátorsága és erkölcsi tartása ahhoz, hogy ne szavazza meg ezt a törvényjavaslatot. Esterházy János gróf, a Magyar Párt elnöke, a pozsonyi törvényhozás egyetlen magyar képviselője volt ez az ember. Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2020/10-es számában. Megosztás Címkék
Gróf Esterházy Jan's Blog
Esterházy János a lelkiismeret, a barátság és a szolidaritás szimbóluma Magyarországon és Lengyelországon egyaránt. erdő péter, fotó: MTI/Balogh Zoltán A felvidéki Esterházy János gróf életét, szenvedéstörténetét és az Esterházy-ügy drámai utóéletét mutatja be a Triptichon – Esterházy János élete és öröksége című dokumentumfilm, melynek díszbemutatóját hétfő este tartották meg Budapesten. Esterházy – arisztokrata származása miatt is – úgy érezte, elsőrangú felelősséget kell vállalnia a csehszlovák, majd a szlovák parlamentben is – idézte fel a film premierjén Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, bíboros, prímás. A felvidéki politikus komoly szerepet vállalt a kisebbségi magyarság életében, ugyanakkor keresztény, katolikus meggyőződését is vállalta a közéletben. "Volt benne annyi bátorság, hogy a szlovák parlamentben egyedüliként szavazott az ország zsidótörvénye ellen" – méltatta a mártír sorsú politikust Erdő Péter, hozzátéve: Esterházy János mindvégig következetes volt, nem véletlen, hogy a katolikus egyház megindította a boldoggá avatási eljárását.
Gróf Esterházy János Rakpart
Szállóigévé vált jelmondata: "A mi jelünk a kereszt, nem a horogkereszt. " Ennek a jelnek a jegyében mindenki felé nyitott, de elítélte azokat, "akik a keresztet akarják a sárba rántani, akár baloldali kommunisták, akár jobboldaliak azok". Esterházy a keresztet minden időben "változatlanul a legfelségesebb szimbólumunknak" nevezi. A mérsékelt és békés utakat kereső politikusból így válik "antifasiszta tényező" és a kommunizmus ellensége. "A kereszt fénye mellett a bitófa árnyéka vetül rá. " Bár többen menekülésre biztatják, úgy érzi, a nehéz időkben is maradnia kell, együtt a népével. Az élete utolsó tizenkét évében a Gulagon, majd Mírovban raboskodó Esterházy "a szegények között a legszegényebb, megalázott rab és súlyos beteg. A legkisebbek között a legkisebb lett, a 7832-es számú rab, névtelen elítélt", mégis, amikor a szörnyű megpróbáltatásairól beszél, gyűlölet nélkül teszi. Mindent Isten akaratának tart. "Ki vagyok én, hogy a Jóisten akaratát ellenezzem? " – kérdezi. Alázattal fogadta el szenvedéssel teli sorsát, az Isten akarata előtt meghajolt, de meg nem tört.
1901. március 14-én született Nyitraújlakon, a mai Szlovákia területén. Emberi jellemének, életszemléletének kialakulásában nagy szerep jutott családjának, illetve azoknak a családi tradícióknak, amelyek hosszú évszázadok során jellemző vonásává váltak a történelmi Esterházy családnak. Apja, id. Esterházy János (1864-1905) korai halála miatt édesanyja, a lengyel Tarnowska Erzsébet grófnő (1875-1956) egyedül nevelte három gyermekét: Lujzát (1899-1966), Jánost és Máriát (1904-1975). A nevelésen kívül élete első időszakának meghatározó élménye volt a lengyel édesanyától kapott mély istenhit, valamint a vegyes lakosságú szülőhely, ahol a magyarsággal együtt élő szlovákok nyelvét már gyermekkorában megtanulta. Esterházy János 1924-ben vette feleségül Serényi Lívia grófnőt. Házasságukból két gyermekük született, János és Alice. Középiskoláit Budapesten végezte, majd birtokaira vonult vissza gazdálkodni. Azok közé tartozott, akik nem akartak könnyen belenyugodni a trianoni döntésbe. 1919-ben, az új ország Csehszlovákia kormánya által meghozott földreform és az ebben kiszabott súlyos adóterhek következtében az Esterházy család sok más arisztokrata-birtokos családdal együtt egzisztenciálisan is bizonytalan jövő elébe nézhetett.