Fehér Virágú Fa Fa – Vér Sejtes Elemei
Cercis siliquastrum `Alba`, Fehér virágú júdásfa növényleírás Lombjáért és bőven nyíló, a fás ágakon ülő pillangós virágaiért ültetett lombhullató kis, vagy közepes méretű fa. Fiatal korában nagyon gyors növekedésű. Nagyon mutatós, hófehér virágai április-májusban jelennek meg. Levelei 10 cm hosszúak, 12 cm szélesek, mélyen szíves vállúak, ép szélűek, lombfakadáskor bronzosak. Fehér virágú fa site. Sűrű, bokros növekedése miatt különleges, mediterrán hangulatú nyírott sövény is nevelhető belőle, mely tavasszal csodálatos fehér virágözönnel gyönyörködtet! Méhészetileg is jelentős szerepe lehetne, hiszen a méhek nagyon szívesen, szorgalmasan látogatják, április végi-május eleji virágzási ideje pedig a gyümölcsfák elvirágzása utáni, de az akác nyílása előtti időszakra esik. Fehér virágú anyanövény magjából nevelt csemetéket kínálunk!
Fehér Virágú Fa Fa
A megfelelő gondozás és az organikusan kiválasztott dekoratív lombhullató cserjék szép megjelenést kölcsönözhetnek a kertnek. Többféle típust használhat és kompozíciókat készíthet. A növények kiválasztására nincs határozott szabály, mindenki maga választja ki, melyik bokor illeszkedik harmonikusabban a kertbe.
Fiatalon gyors növekedésű, laza bokros szerkezetű, majd kúp alakúra fejlődő fa. Sötétzöld bőrszerű levelei 15 cm hosszúak, 9 cm szélesek, tojásdadok. Fehér virágú fa majeur. A levélfonák világosabb, az erek mentén szőrözött. Március végén, április elején nyíló fehér virágai 10 cm-nél is kisebbek lehetnek teljes nyílásban, így a Magnolia nemzetségben legkisebb virágot fejlesztő nagy gonddal végezni, mert ezzel tudjuk csak a tulipánfánk számára biztosítani a megfelelő fejlődést.
12. A vér általános jellemzése, funkciói, sejtes e lemei A vér egy sajátos kötőszövet, folyékony sej tközötti állománnyal. Fő feladatai az O 2 és CO2, tápanyagok, salakanyagok, víz szál lítása. T ovábbi fontos szerepe van az immunreakc ióknál, a hormonok szállításánál, és a ter moregulációnál. Összetétele, alkotóinak szá ma, mennyisége, pH értéke szűk határok között változik. Alakos elemei közé tartoznak a vörösv értestek, amik a vörös csontvelőben képződnek, fejlődésük 4-5 napig tart. Érett vörösvértestn ek nincs sejtmagja. Átmérőjük kb. 7-8μm. Száraz súlyuk 90%-a hemoglobin - 4 polipeptid, mindegyik egy H em csoporthoz kapcsolódik, ami vasat tartalmaz. O2 és CO2 szállításában is rész t vesznek. Élettartamuk átlagosan 120 nap, lépben és má jban bomlanak le. Alakos elemek továbbá a fehé rvérsejtek, amik sejtmaggal rendelkezn ek, védekezési mechanizmusokban vesznek részt. Három típusuk van a granulociták, a limfoci ták és a monociták. A granulociták patkó alakú sejtmagga l rendelkeznek, ami lebenyezetté vál ik.
A T sejtek másik csoportja, az úgynevezett segítő sejtek (helper) a vírusra érzékeny B-limfocitákat és magukat az ölősejteket is aktiválják, s így indítják el a szervezetben a sejtes immunválaszt. Vörös csontvelő Mivel a vérsejtek élettartama rövid, a vérsejtek képzésének a képessége az egész élet folyamán megmarad. Felnőttkorban a vörösvérsejtek, granulociták, monociták és vérlemezkék képzése a vörös csontvelőben történik. A limfociták a vöröscsontvelőben és a nyirokszervekben is képződhetnek. A vöröscsontvelő a csontok üregrendszerében található. A csontvelő alapszövetét retikuláris kötőszövet képezi, nyúlványos retikulumsejtekkel és rácsrostokkal. A sejtes és rostos hálózatot az érés különböző stádiumaiban lévő vérsejtek, valamint makrofágok és zsírsejtek töltik ki. A csontvelő szövetében tág lumenű, gyakran bazális lamina nélküli kapillárisok, úgynevezett csontvelői sinusok találhatók, ezeken keresztül jutnak el az érett sejtek a keringési rendszerbe. Nyirokszövet A nyirokszövet alapvázát retikuláris kötőszövet képezi.
Monocita 3-6% Az egymagvú fehérvérsejtek a neutrofilekkel közösen takarító szerepet töltenek be (fagocitózis), de sokkal hosszabb ideig élnek, mert más feladatuk is van: ők mutatják be a kórokozó darabjait a T-sejteknek, hogy azok később újra felismerjék, és megöljék a kórokozókat, vagy ellenanyagválaszt indítsanak be. Eozinofil granulocita 2-5% Az eozinofilek főként élősködők ellen harcolnak, ezért a számuk növekedése parazitás fertőzést mutathat, valamint allergiás reakciókban is emelkedett. Bazofil granulocita A bazofilek felelősek az allergiás immunválaszért, mert kibocsátják a gyulladást létrehozó anyagot, a hisztamint. Mindegyik fehérvérsejt típusnak különböző érési formái vannak, melyek ha megjelennek a vérben, az nem jelent jót. Lehet egy masszív bakteriális fertőzés, de komolyabb betegséget is jelenhetnek. A vérlemezkék vagy trombociták A vérlemezkék (thrombocyta) a véralvadásban játszanak fontos szerepet, mert a vérlemezkék trombikináz nevű enzimet tartalmaznak. Nagyságuk 2-4 µm, korong vagy csillag alakúak.
A véralvadásban szereplő fehérjék nagy része, köztük a fibrinogén a májban képződik. Ezzel magyarázható, hogy a májsejtek károsodása gyakran véralvadási zavarokkal jár.
Okostankönyv
A vér mint kötőszövet szintén sejtekből és sejtközötti állományból épül fel. A keringő vérben található sejtek nem mindegyike teljes értékű sejt, ezért összefoglaló néven ezeket alakos elemeknek hívjuk. A vér alakos elemei a vörösvérsejtek vagy erythrocyták, a fehérvérsejtek vagy leukocyták, és a vérlemezkék vagy thrombocyták. A vérnek mint kötőszövetnek különlegessége az, hogy a sejtközötti állománya a folyékony, proteinekben gazdag plazma. Az alakos elemek 99%-a vörösvérsejt. Emlősökben kizárólag a légzőgázok szállítására specializálódott, ezért a mitokondriumok kivételével az összes sejtorganellumait elveszítette, sejtmaggal sem rendelkezik. Emiatt a vörösvérsejtek a keringő vérben jellegzetes bikonkáv formát vesznek fel. A vörösvérsejtek piros színüket a bennük található vastartalmú hemoglobintól kapják. A vérlemezkék a vörösvérsejteknél kisebb, ovális vagy korong alakú képletek. Emlősökben sejtmagjuk nincs, de elektronmikroszkóposan különböző sejtorganellumok, mitokondriumok, specifikus szemcsék, multivezikuláris testek láthatók bennük.
A fehérvérsejtek A fehérvérsejtek változatos alakú és méretű, sejtmagvas alkotórészei a vérnek. Egészséges emberben 1 mm 3 vér 4-10 ezer fehérvérsejtet tartalmaz. Fehérvérsejtek a vörös csontvelőben és a nyirokszervekben képződnek. A szervezet védekező rendszerének tagjai. Három fő típusuk van: a karéjos magvú granulociták, a nagyméretű monociták és a kisebb nyiroksejtek, más néven limfociták. Közülük a granulociták aránya a legnagyobb. Mindegyikük más-más szerepet tölt be a kórokozók elleni védekezésben. A fehérvérsejtek vagy leukociták az immunrendszer sejtjei, amelyek megvédik a testünket a fertőző betegségektől és az idegen anyagoktól. Sokféle különböző fehérvérsejt létezik, azonban mindegyik a csontvelő egy sokirányú differenciálódásra képes (pluripotens) sejtjéből származik, amelyet vérképző őssejtnek nevezünk. A fehérvérsejtek az egész testben megtalálhatók, a vérben és a nyirokrendszerben is. Több fajtája ismert, ezek mindegyikének megvan a szerepe, eltérés esetén jellemzőek lehetnek egy adott betegségre.