Jogi Egyetem Felvételi Követelmények Budapest: Távolléti Díj Fogalma
2021. december 23-ától hatályos, egységes szerkezetű felvételi tájékoztató. Ha másik felvételi eljárásban képzést indító egyetemekre és főiskolákra kíváncsi, kattintson a fent látható fülekre!
- Jogi egyetem felvételi követelmények teljes
- Távolléti díj: kinek jár és mikor? - Adózóna.hu
- Távolléti díj - fogalmak és szabályok | nexon
Jogi Egyetem Felvételi Követelmények Teljes
Olvasói kérdésre válaszolunk. 2019. 06:00 Jövőre már csak így lehet bekerülni az egyetemre: itt vannak a pontos részletek Fontos kérdésre válaszolunk: milyen változások lesznek 2020-tól a felvételi követelményekben? Mi az, amit mindenképpen teljesítenetek kell, ha felsőoktatásban szeretnétek tovább tanulni? Itt vannak a válaszok. 2019. 31. 05:00 Külföldön továbbtanulni magyar nyelven is lehet: infók és szabályok Magyar nyelvű képzésen akár külföldön is tanulhatnak a magyar diákok. A frissen megjelent tájékoztatóból összegyűjtöttük, hogy milyen lehetőségei vannak a diákoknak a szomszédos országok egyetemi, főiskolai képzésein. 2019. Jogi egyetem felvételi követelmények da. 30. 11:30 Felvételi pontszámítás: hány pontot érnek az érettségi vizsgák? Hány pontot érnek az érettségi eredmények a 2019-es felsőoktatási felvételin? Milyen tantárgyak eredményeit kell figyelembe venni? Itt vannak a legfontosabb szabályok. 2019. 09. 05:00 Felvételizők, figyelem! Ezeken a szakokon kötelező az alkalmassági vizsga Milyen szakokon kötelező az alkalmassági vizsga a 2019-es felvételin?
• betegszabadság tartamára, melyre a távolléti díj hetven százaléka jár. A távolléti díj összegét az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszakra) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani és összegének a kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult. A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (2) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Távolléti Díj: Kinek Jár És Mikor? - Adózóna.Hu
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Ha a munkavállalónak anélkül jár ellenérték, hogy az adott időszakban teljesített volna, a jogszabályok valamilyen átalány-díjazás megfizetését írják elő. Ez általában a távolléti díj, egyes esetekben viszont az alapbér, míg néhány jogszabály a formálisan már évek óta megszüntetett átlagkereset fizetéséről rendelkeznek. Áttekintjük, mit kell tudni ezekről az átalány-díjazási formákról! A munkavállalót a munkabér alapvetően a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége teljesítéséért illeti meg. Bizonyos esetekben azonban akkor is díjazásra jogosult, ha e fő kötelezettségeit nem teljesítette, például a fizetett szabadság idejére. Mivel ezekre az időszakokra értelemszerűen nem a tényleges teljesítés alapján lehet ellenértéket megállapítani, a törvény maga meghatározza az irányadó díjazás mértékét. Ez két esetben a munkavállaló alapbérével egyezik meg.
Távolléti Díj - Fogalmak És Szabályok | Nexon
2013. január 1-jével hatályba léptek a távolléti díj számításával kapcsolatos szabályai, amellyel kapcsolatban a közelmúltban szakmai körökben és a sajtóban is többféle értelmezési lehetőség látott napvilágot. Jelen segédlettel ezért szeretnénk az új számítási módszert övező bizonytalanságot eloszlatni és a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályok helyes alkalmazásához segítséget nyújtani. A távolléti díj számításának elvi módszerére vonatkozóan több megoldás is lehetséges. Értelemszerűen minden módszernek vannak előnyei és hátrányai. Az új munka törvénykönyve kapcsán a jogalkotót az a szándék vezette, hogy olyan módszert határozzon meg, amely a korábbi hatályos szabályozáshoz képest egyszerűbben és kevesebb adminisztrációval teszi lehetővé a szabadság tartamára járó távolléti díj kiszámítását. Ezt az egyszerűsítést szolgálta a törvény által meghatározott – az általános munkarend szerinti munkanapok számától független – 174-es osztószám alkalmazása is. Rögzíteni szükséges, hogy a távolléti díj számításánál 2013. január 1-jétől bevezetett 174 órás osztószám a havi alapbéres bérformában alkalmazottakra vonatkozik.
A munkáltató a tájékoztatást követő tizenöt napon belül a visszavonhatja a felmondását, így elkerülheti a munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetését. Abban az esetben, ha a munkaviszony ilyen módon lesz helyreállítva, a jogviszony megszüntetése és annak helyreállítása közötti időtartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, valamint meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságait és az ezt meghaladó kárát. A tájékoztatásnak legkésőbb eme időpontig meg kell történnie, amennyiben tehát a munkavállaló egyáltalán nem nyújt pontos tájékoztatást az eljárásról, illetőleg titkolja azt, úgy a védelemre nem hivatkozhat. Fontos ugyanakkor rögzíteni, hogy az Mt. szellemiségéből, valamint a tájékoztatási és együttműködési kötelezettség alapelvéből eredően érdemes a munkáltatót tájékoztatni annak érdekében, hogy neki is tudomása legyen arról, az adott munkavállaló védelem alatt áll. A tilalom fennállása és a határidő számítása szempontjából a felmondás közlésének időpontja irányadó.