Tasnády Fekete Maria De
Mikszáth-tal nem lehet nagyot tévedni, ahogyan Jávor Pállal és Radványi Gézával sem, ráadásul ez volt az első magyar film, amely alapjáraton fekete-fehér, de néhány külső jelenetben már színes technikát alkalmaztak. Ráadásul mai szemmel nézve sem poros alkotás, sőt, meglepően szórakoztató darab, amelyben Jávor Pál szállítja a szenvedélyt, Tasnády Fekete Mária a szépséget, Radványi Géza pedig remekül adaptálta filmre Mikszáth Kálmán regényét. Mivel jelen sorok írója már elég régen olvasta az eredetit, ezért kellőképpen rá tudott csodálkozni egyrészt az ízes szóhasználatra, másrészt pedig a furmányos történetszövésre, és nem utolsósorban arra, hogy a nagy palóc mennyire tisztában volt az emberi természettel, és milyen kiválóan tudta ábrázolni azt. Kellemes meglepetés volt ez a film, volt benne minden, ami kell, kaland, szerelem, gyűlölet, a fekete-fehér képek között időnként megjelenő színes jelenetek érdekesek voltak, értékes másfél órát kaptunk az alkotóktól. Miközben peregtek az események, eszembe ötlött, hogy valamikor nagyon régen, gyermekkoromban volt egy Korcsmáros Pál képregény, amely feldolgozta a történetet, és fogalmam sincs honnan ennyi idő után, de több képkocka is megjelent előttem belőle.
Tasnádi Fekete Mária
Volt egy későbbi filmes feldolgozás is Páger Antallal, de én egyszerűen nem emlékszem rá, ezért kíváncsian várom kommentben annak a véleményét, akinek volt szerencséje hozzá. Radványi Géza (aki egyébként Márai Sándor öccse) a Valahol Európában című alkotással írta be magát a filmtörténelembe, de a tehetsége ebben a filmben is megmutatkozott. A felesége, Tasnády Fekete Mária játszotta a női főszerepet benne (aki egyébként az 1931-es Magyarország szépe volt, és akinek a kezét berlini filmproducer férjétől kérte meg), és jól mutatott a vásznon Jávor Pállal, aki már nem éppen fiatalon is hitelesen el tudta játszani a garabonciás diák szerepét, akiből főbíró lesz. Szerethető darab, érdemes adni neki egy esélyt. Kecskemét város főbírájának fő a feje a törökök követelései miatt, ezért örömmel veszi, hogy a szabómester fia, Lestyák Mihály (Jávor Pál) elvállalja a posztot. Az új főbírónak Budára kell mennie fejvesztés terhe mellett és magával kell vinnie egy fiatal lányt is a szultán háremébe. A város árvája, Cinna (Tasnády Fekete Mária) szerelmes a fiatalemberbe, az érzés kölcsönös, ezért a férfi nem akar beleegyezni abba, hogy a lány feláldozza magát a városért.
Egy müncheni idősek otthonában hunyt el 2001-ben. A kötet TARTALMA: • Tudja meg ezt is az olvasó... • 1. Úrilány tanulópénzt keres? • 2. A berlini filmvárosban; • 3. Formabontó leánykérés; • 4. Egy élethű forgatókönyv; • 5. Kiűzetés az óhazából; • 6. Egy karácsony vigíliája; • 7. A vulkán hamuja alatt; • 8. Sztár vagy áldozat? FELHASZNÁLT IRODALOM - JEGYZETEK - KÉPMELLÉKLET; A "Szerelmek Keresztútján" című eme kiadványt a színésznő, szépségkirálynő életregénye iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, aki "miközben módszeres következetességgel égette el a belső energiáit, egyre kevesebb maradt belőle a szép nőből és a vonzó emberből is. Aki lassan a világ számára is elfogyott... Egy esendő ember volt egy embertelen évszázadban... " A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft.