Dél Afrikai Néptörzs
Az Afrikában ma élő rasszok a következők: Az europid rasszhoztartozó emberek száma 5 millió, akik a szenegál folyótól Kaszaláig húzódó vonaltól ésszakra, valamint az egykori gyarmatokon élnek. E mellett dél Afrikában angolok, búrok, indiaiak képeznek a lakosságon belül jelentős arányszámot, ez kb. 15%. A mongolid rasszhoz tartozó népek Madagaszkár szigetén élnek. A negrid rasszba tartozó emberek száma 250 millió fő. Dinkák – Wikipédia. Pk a Szahara déli vonalától Afrika egész területén megtalálhatóak. Egyes kutatók külön rasszként tartják számon az etiopidot, mások azonban az europid rasszba sorolják. Jelenleg afrikában mintegy 1000-2000( forrásokként eltérő adatok) nyelvet beszélnek. A három nagy nyelvcsalád a következő: fekete afrikai nyelvek, afro-ázsiai, indo európai nyelvcsalád. Fekete afrikai nyelvek 250 millió ember akik főleg a Szahara déli részén és nyugati részén élnek-beszéli ezeket a nyelveket. Niger-kordofáni család a legnagyobb háromszáz bantu nyelv tartozik ide, ezen kívül más nem bantu nyelvek is.
- Afrika történelme, a hadzabe törzs – Afrikáért Alapítvány
- Dinkák – Wikipédia
- DÉL-AFRIKAI NÉP | Rejtvénykereső
Afrika Történelme, A Hadzabe Törzs – Afrikáért Alapítvány
sierra Leonéban és Libériában él a mende, temne, és kreol fõtörzsek. Adamaoua és Kongó-nilus közötti népek Néhány Szudánból kiszoritott és délre vándorolt törzs, amelyek nilota és bantu törzsekkel keveredtek de szudáni nyelvüket megõrizték. Ide tartoznak:Azande, mangbattu, bongo, sara, tikar, vute, baja, falli, bali. Északkelet afrika szudáni törzsei A hamitákkal keveredve új népek jöttek létre, összefoglaló néven a niloták. nyelvük ámenet a szudáni és a hamita nyelvek között. A szarvasmarhához való kötõdésük – pl. dinkáknál – a bikakultusz kialakulásához vezetett. Az asszonyokat marhákért vásároljál, egy asszony ára egy bika két hátsó lábának felel meg. Afrika történelme, a hadzabe törzs – Afrikáért Alapítvány. A legfontosabb törzsek. silluk, dinka, nuer, suli, bari, madi, maszáj, nandi. A területen élnek nem nilota kistörzsek. Nuba törzs Kordofán vidékén, Sennar környékén a fundzs és beta, etiópiában a mareb és takazze folyók között a kunama és bazeni törzsek, valamint a mareb és barka folyók között a barea törzs. Az itt élõ törzsek vagy a kushita-szomáli, galla – vagy pedig sémi -ahmar -nyelvet beszélnek.
Dinkák – Wikipédia
Mire kiszabadult, már hatalmas vagyont halmozott fel az ötletéből. A hivatalos verzió szerint a ma ismert keresztrejtvény ősének tartott fejtörő 1913. december 21-én jelent meg a The New York Sunday World című amerikai újságban. DÉL-AFRIKAI NÉP | Rejtvénykereső. Készítője a lap egyik újságírója, Arthur Wynne, aki munkájával jelentős változást hozott a rejtvénykészítés történetében. Wynne egy olyan ábrát készített, melyben függőlegesen és vízszintesen is más-más szót lehetett megfejteni. A meghatározásokat nemcsak egy számmal jelölte, hanem a megfejtendő szó első és utolsó négyzetének számát is kiírta. Forrás: Itt küldhetsz üzenetet a szerkesztőnek vagy jelenthetsz be hibát (a mondatra történő kattintással)!
Dél-Afrikai Nép | Rejtvénykereső
wadai darfur tibbu: fõ közponjuk még mais a Tibeszti hegység, nevük jelentése: a sziklák lakói. Északon a tedda törzs, délen pedig a daza törzs él. alárendelt vagy független törzsek: makari, mandara – errõl hegységet is neveztek el, karebina, manga, margi, gamergu Szenegambia népei A legszámottevõbb törzs a wolof, amelynek 6 állama volt: Valo, Baol, Kajor, Szine, Szalum, Wolof. szererek – a dakar és gambia folyó között élõ nép Tukolor – nyelvileg a fulbékhoz tartoznak, elszórtan élnek diolák kicsi törzsek: szarakole, kaszanke – ezek udvari énekesek voltak mivel kiváló énekhanggal rendelkeznek Felsõ Guinea népei Ga nxelvet beszélõk: ashantik, fantik togo, beni és ghána területén. Eve nyelvet beszélõk. fon nép, togoban joruba nyelv. Dnigéria legnagyobb törzse, rokon népek még: edo ibo, ejo, ibibio, tiv, anyi apró törzsek: felupi, balanti, papel, buzsago, biafari, nalu, baga, szuszu, bulama, bassza, grebo, gallina, szolima. vej. gola, deh, bussi, pessi Libériában él a kru törzs amely igen hires rabszolgavadász törzs volt.
A balobeduk saját eredettörténetük szerint mintegy 400 évvel ezelőtt telepedhettek le Limpopóban, miután elhagyták a mai Zimbabwe területén fekvő szállásterületüket. A törzs élén évszázadokon keresztül férfi uralkodók álltak, amely korszakot a népi emlékezet szerint leginkább a kaotikus és rendszeresen testvérgyilkosságokba torkolló trónharcok jellemezték. A balobedu törzs történelme a 18. század végén fordult új irányba, amikor az utolsó férfi uralkodó, Mugodo fejébe vette, hogy valóra váltja népe egy ősi próféciáját és trónra egy természetfeletti képességekkel bíró Esőkirálynőt ültet. A régi mondák tanításainak megfelelően Mugodo teherbe ejtette saját lányát, Dzungundini hercegnőt. A kettejük nászából született Maselekwane nevű lány I. Modjadji néven foglalta el 1800-ban a balobedu-trónt, megnyitva ezzel az esőkirálynők immár több mint két évszázados történelmét. Az esőkirálynők hatalma leginkább a körülöttük kialakuló misztikumban gyökeredzett. Bár a korabeli Afrikában mindennaposnak számított, hogy a főnökök és törzsi királyok kíséretében helyet kapott egy esőcsináló is, a politikai vezető méltósága és eme kiemelt fontosságú misztikus szerepkör sehol máshol nem egyesült.