Erkel Ferenc Emlékház - Gyula (Látnivaló: Múzeum)

Az eseményen Erkel Ferenc dalát Tokai Ágnes énekművész és Gál Csaba zongoraművész interpretálta. Borítókép: Erkel Ferenc Emlékház (Forrás: Gyulavá)

1. Erkel Ferenc Emlékház - Havassy Péter (meghosszabbítva: 3142197176) - Vatera.hu
2. Erkel Ferenc Emlékház - Gyula
3. Németh Csaba: Erkel Ferenc Emlékház (Corvin János Múzeum) - antikvarium.hu
4. Erkel Ferencre emlékeztek – Gyulatelevízió
5. Megújult az Erkel Ferenc Emlékház állandó kiállítása

Erkel Ferenc Emlékház - Havassy Péter (Meghosszabbítva: 3142197176) - Vatera.Hu

Erkel Ferenc Emlékház - Gyula Cím: 5700, Gyula Apor Vilmos tér 7. Telefonszám: (70) 703-1553 Nyitva tartás: K-V 9-17 2021. XII. 24-26. : zárva, XII. 27-30. : 9-17, XII. 31: 9-13, I. 1. : zárva, I. 2. : 9-17, I. 3. : zárva Az 1795-ben épült kántortanítói ház és iskola nemzeti himnuszunk zeneszerzőjének, a magyar nemzeti opera megteremtőjének állít emléket. A nemzeti kegyhely eredeti – iskola és lakóház – kettősége felidézésével mutatja meg, hová is született Erkel Ferenc.

Erkel Ferenc Emlékház - Gyula

A Bánk bán, a Hunyadi László és a Himnusz zeneszerzőjének szülőháza Gyula egyik jelentősebb látnivalója. Ismerd meg a magyar nemzeti opera megteremtőjét és az Erkel Ferenc emlékház kiállítását! Gyula rengeteg látnivalót kínál. Van fürdője, kastélya, vára és százéves cukrászdája. Erkel Ferenc emlékház Gyulán Apor Vilmos tér 7. szám alatti találjuk a házat, ahol Erkel Ferenc 1810-ben meglátta a napvilágot. A zenei tehetségeket felvonultató Erkel család 1806-ban érkezett Gyulára Pozsonyból a város földesurának Wenckheim Ferenc grófnak (1785–1838) az invitálására. Az apa, Erkel József tanítóként dolgozott az 1795-ben épített németgyulai iskolában és emellett a Wenckheim család házi koncertjein működött közre, valamint a gróf csemetéinek zenei nevelésében segédkezett. A ház egyik szárnya az iskolának, míg a másik a tanítói laknak adott helyet. A tanítói lakásban született fia, Erkel Ferenc 1810. november 7-én. Az Erkel család 1808-1841 között lakott itt. Az iskolai rész 1829–1830-ban részben összedőlt, a ma látható klasszicista stílusban Nuszbek Mihály építette meg 1830 végére.

Németh Csaba: Erkel Ferenc Emlékház (Corvin János Múzeum) - Antikvarium.Hu

Erkel-emlékszoba Az "Erkel-emlékszoba" a zeneszerző személyes tárgyait (pl. pipája, dohányzacskója, sétabotja, mandzsetta gombjai), relikviáit mutatja be, a mester operáit és a himnuszt állítva a központba. A hálószoba szekrényében Erkel Ferencné személyes tárgyai: napernyője, főkötője és vállkendője, stb láthatóak. Itt alakították ki a dolgozószobára utaló sarkot is: íróasztal székkel, s rajta egy korabeli kötettel, illetve Erkel Ferenc ezüst gyertyatartóival. A szalon a biedermeier hangulatát idézi asztallal, székekkel, írószekreterrel és vitrinnel. A népies konyhában szabadkéményű tűzhelyt látható. 19. századi osztályterem A 19. századi osztályteremében lévő interaktív sarokban korabeli feladatok megoldására van lehetőség. A vetítőteremben Erkel Ferenc életéről, illetve műveiből készült filmrészleteket nézhetünk meg. Az udvari "Erkel-promenád" korabeli Erkel hangverseny- és operaplakátok reprodukcióit vonultatja fel, valamint reformkori ruhákkal ismeskedhetünk meg. Dürer-emléktábla A ház utca felőli oldalán egy Dürer-emléktáblát is elhelyeztek, ami jelzi Albrecht Dürernek, a neves német festőnek a gyulai kötődését.

Erkel Ferencre Emlékeztek – Gyulatelevízió

Az Erkel-emlékház bővített állandó kiállítását L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója nyitotta meg. Így fogalmazott: nem árt tudatosítanunk magunkban, mennyire lélekemelő költői alkotás Kölcsey Ferenc Himnusza és mennyire fantasztikus zenei mű, amit ehhez Erkel Ferenc komponált, hiszen a történelem során számtalanszor szóba került lecserélésének gondolata. L. Simon László példákat is említett. A kommunizmus éveiben maga Rákosi Mátyás, Magyarország teljhatalmú vezetője akarta elérni, hogy az ország himnusza egy olyan dal legyen, amely jobban kifejezi a szocialista embertípus lelkiségét. Ám a rendszerváltás óta eltelt időszakban is mindig előtérbe kerültek olyan személyek, akik vagy suttogó propagandával, vagy egészen konkrét felvetésekkel tettek javaslatot arra, melyik könnyűzenei produkció váltsa le Kölcsey és Erkel alkotását. Arra is születtek ötletek, milyen formában írjanak ki pályázatot annak érdekében, hogy a búskomornak mondott nemzeti imádságunkat egy optimistább, derűsebb, sokkal inkább a külföldi országok himnuszainak lelkületéhez hasonlító zeneműre váltsák le.

Megújult Az Erkel Ferenc Emlékház Állandó Kiállítása

Erkel Ferenc első emléktábláját 1893-ban állították fel a tér felőli falán, melyet 1910-ben lecseréltek. Az "új" táblát Mogyoróssy Sándor szobrászművész faragta és a Békésvármegyei Közművelődési Egyesület emelte. Erkel-gyűjteményt a zeneszerző testvére, a neves gyulai orvos, Erkel Rudolf alapozta meg. 1896-ban két ezüst serleget és egy ezüst babérkoszorút adott át a múzeumnak. Végrendeletével 1907-ben idekerült a nemzet ajándékaként Bartsch Gusztáv ötvös által Erkel Ferencnek készített arany babérkoszorú is. A következő Erkelhez kötődő személyes tárgyra 1960-ig kellett várni. Ekkor Horányi Ferencné ajánlotta fel Erkel dohánytartóját, majd Ludvigh József ajándékozott egy 19. századi tintatartót. Az állandó kiállítás iskola-lakóház kettőségére építve épül fel. Egyaránt bemutatja az iskolai életet és Erkel Ferenc életét és munkásságát. A kiállítás nyitóterében meghallgathatjuk Európa himnuszait, megismerkedhetünk a történetükkel, s magyar fordításuk szövegével. Az európai zene termében nagyhírű kortársak portréi között a zeneszerző életének fontosabb állomásait követhetjük nyomon.

A németgyulai tanítói lakást 1795-ben építették fel. 1821-ben egy újabb tanterem került az ekkor megnagyobbított régi mellé. A ház térre néző szárnya az iskolának, míg az Ajtósi utcai frontja a tanítói laknak adott helyet. Az iskolai rész 1829–1830 telén megrongálódott, s részben össze is dőlt. A házat mai formájában ezt követően Nuszbek Mihály építette meg 1830 végére. A kántor és iskolaház az 1830-as átalakításkor kapta klasszicista stílusát. Az Erkel család 1806-ban érkezett Gyulára Pozsonyból. Az apa, Erkel József 1841-ig lakott és tanított az iskolában. Itt született 1810. november 7-én fia, Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A kiállítás nyitóterében Európa himnuszait bemutató terminálok fogadják a látogatókat, majd az európai zene terme következik. A 19. századi osztályteremében lévő interaktív sarokban korabeli feladatok megoldására van lehetőség, az "Erkel-emlékszoba" a zeneszerző személyes tárgyait, relikviáit mutatja be. A hálószoba, a szalon és a népies konyha az Erkel család egykori otthonát idézi fel.