25. Kémiai Reakciók - Kezdő Kémikusok
A fizikai változások és a kémiai reakciók közben is megváltozik a rendszer belső energiája. Exoterm folyamatok során a rendszer energiája csökken, a kisugárzott hőt környezetének adja át. Az endoterm folyamatokban a rendszer energiája nő, ezért a legtöbb endoterm folyamat csak erős melegítés vagy más, folyamatos energiaközlés hatására megy végbe. A kémiai reakciók csoportosítása, reakciótípusok [ szerkesztés] A kémiai reakciók többféle szempontból csoportosíthatók. Kémiai reakciók - Kispesti Vass Lajos Általános Iskola. 1. A reakcióban részt vevő anyagok szerint [ szerkesztés] átalakulás (izomerizáció, A → B) NH 4 OCN → CO(NH 2) 2 ammónium-cianátból keletkezik karbamid bomlás (A → B + C) NH 4 OH → NH 3 +H 2 O ammónium-hidroxidból keletkezik víz és ammónia egyesülés (addíció, szintézis, A + B → C) C 2 H 4 +H 2 → C 2 H 6 eténből és hidrogénből keletkezik etán helyettesítés (szubsztitúció, A + BC → AC + B) cserebomlás (kölcsönös szubsztitúció, AC + BD → AD + BC, elsősorban vizes közegben jellemző) A reaktánsok az egyenlet bal oldalán szerepelnek, a kémiai reakciók kiindulási anyagai.
Kémiai Reakciók - Kispesti Vass Lajos Általános Iskola
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe Kezdőlap Kémiai reakciók csoportosítása 2020. 03. 23 Teljes bejegyzés | Menüpont: OFI 9 Férgek, puhatestűek, ízeltlábúak 2020. 18 OFI 10 2020. 17 Első állatok 2020. 12 Fizikai és kémiai változások 2020. 01 Nyitóoldal 2020. 02. 16 A fizikai tulajdonságok okai Növények 2020. 05 Képgaléria Menü Biológia Témavázlatok Szószedetek Kisérettségi 2017 Kémia Erdei iskola Keresés Archívum Naptár << Április / 2021 >> RSS Forrás megtekintése Statisztika Most: 1 Összes: 146655 30 nap: 1295 24 óra: 55, 2007-2021 © Minden jog fenntartva. | RSS
Melyen két, ellentett spinű, párosított elektron tartózkodik. A kötésben lévő atomok távolsága és a kötés erőssége a kapcsolódó szénatomok hibrid állapotaitól függően változik. A σ-kötés hengerszimmetrikus jellege tehetővé teszi a szénatomoknak a kötés, mint tengely körüli szabad rotációját. C=C kettős kötés Ez a kötés két sp 2 vagy egy sp 2 és egy sp hibrid szénatom között alakulhat ki. Egy hengerszimmetrikus σ-kötésből és egy ún. π-kötésből áll. A leggyakoribb esetben síktrigonális szimmetriájú sp 2 szénatomok kapcsolódnak egymáshoz; erre a legegyszerűbb példa az eténmolekula (CH 2 =CH 2). Az kialakult π-kapcsolat orientációja a molekula síkjára merőleges, az atomok kötésvonalára nem hengerszimmetrikus, hanem a molekula síkjában "csomósíkkal" rendelkezik. Mivel a kapcsolatot létesítő elektronfelhő kisebb magvonzás alatt áll és könnyebben polározható, mint a σ-kötés elektronfelhője, a π-kötés gyengébb és reakcióképesebb a π-kötésnél. A C, C kettős kötés a π-elektronpárok nem hengerszimmetrikus eloszlása következtében merev, vagyis megakadályozza a kapcsolódó atomok rotációját.