Budapesti Állatkert Igazgatója
2020. augusztus 05., szerda állatkert, Budapest, Városliget 1866. augusztus 9-én nyílt meg a Fővárosi Állat- és Növénykert, akkor még csupán Pesti Állatkertként. Különös módon állnak Ukrajna mellé egy cseh állatkertben. Magyarországon már korábban is tartottak önmagukért – tehát nem haszonállatként – különféle élőlényeket, de ezeket csak szűk körben lehetett látni. Az uralkodók, békés szándékuk kifejezése céljából, gyakran ajándékoztak egymásnak olyan állatokat, amelyek a megajándékozottak országában különlegességnek számítottak, többek között oroszlánokat, majmokat, papagájokat. Mátyás király például oroszlánokat kapott a Velencei Köztársaságtól, egyébként pedig leopárdja és ritka madarai is voltak. Vadasparkok is léteztek, amelyekben azonban csak hazai vadfajokat tartottak. Híres volt ezek közül az egri vadaskert, amelyről Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében is szó esik. Budapesten a Margit-szigetet nem véletlenül hívták egykor a Nyulak szigetének: valószínűleg rengeteg vadnyúl élt rajta – ez tehát amolyan természetes vadaspark volt.
Különös Módon Állnak Ukrajna Mellé Egy Cseh Állatkertben
Gulyás József, a rőt bajszú, a vízhez és a mocsárhoz nagyon értő halászmester Vörsön, a Kis-Balaton fővárosában élt, így ismerte annak minden titkát és zugát. Erről tanúbizonyságot tesznek visszaemlékezéseikben a terület későbbi tudós látogatói is, akikben felébredt az érdeklődés a Kis-Balaton páratlan madárvilága iránt. Fegyver nélkül állt szemben a szabályszegőkkel – a kócsag ekkor már védett madárnak számított –, de tartottak tőle, mondja az ükunoka. Amikor elfogyott a holland és magyar társadalomtól befolyt pénz, a Földművelődési Minisztérium vette állományba, és 1947-es nyugdíjba vonulásáig természetvédelmi őrként foglalkoztatta. A Kis-Balaton állami védelembe vételének hetvenedik évfordulóján a vörsi temetőben, Rácz András környezetügyért felelős államtitkár, Puskás Zoltán nemzeti park igazgató, Deák Tamás polgármester, Farkas Dezső alpolgármester és Vass Krisztián közreműködésével, nyugvóhelyén méltó síremléket is állítottak, Diénes Attila Munkácsy-díjas szobrász alkotását. Vass Krisztián, az Agrárminisztérium természetvédelmi főtanácsadója végül is a magyar természetvédelmi gondolkodás fejlődését írta meg, összegyűjtve korabeli dokumentumokat, sajtóanyagokat, visszaemlékezéseket.