Nagy Imre-Szobor | 24.Hu
2018. 03. 10:47 Kövér: Nem szeretem, de tisztelem Nagy Imrét Még mindig nem született hivatalos döntés a mártír miniszterelnök Vértanúk terén lévő szobrának áthelyezéséről. 2018. 10:21 Megdöbbent a Nagy Imre Társaság a kormány szándékán Nem értenek egyet Nagy Imre szobrának elmozdításával. 2018. augusztus. 14. Nagy imre szobor budapest. 09:40 Domány András Itt a határozat, tényleg eltávolíthatják Nagy Imre emlékművét A hétfő este megjelent kormányhatározat kimondja, hogy át kell építeni a Kossuth tér oldalában álló Vértanúk terét. A Nagy Imre-szobor sorsát ugyan nem részletezik, a kormány szándéka ebben eddig is egyértelmű volt. A Néprajzi Múzeum kiköltöztetéséről is intézkedtek.
Sivalkodhatnak A Ballibek: Trianonnak És A Vörösterror Áldozatainak Is Lesz Emlékhelye A Kossuth Térnél
Másrészt pedig maga az emlékmű soha nem tükrözött nemzeti konszenzust, kezdetektől megosztónak számított, amit joggal vádoltak meg történelemhamisítással – így ma sem alkalmas arra, hogy nemzeti emlékhellyé váljon. Az ötlet, hogy emlékművet kell avatni a vörösterror áldozatainak, persze egyáltalán nem ördögtől való, sőt, teljesen legitim és méltánylandó törekvés. Sivalkodhatnak a ballibek: Trianonnak és a vörösterror áldozatainak is lesz emlékhelye a Kossuth térnél. A kritikusoknak már a két világháború között sem magának az emlékhelynek az ötletével volt bajuk, amelyet 1929-ben József főherceg vetett fel, hanem azzal a történelmi-emlékezetpolitikai kontextussal, amelyben ez felvetődött. Először is, a Horthy-rezsim következetesen augusztus 6-án ünnepelte a Tanácsköztársaság bukását – holott a proletárdiktatúra már augusztus elsején megbukott, és a polgári közigazgatást éppen ebben a 6 napig tartó időszakban állította helyre Peidl Gyula szociáldemokratákból álló kormánya. Ezt a kormányt a Fehérház Bajtársi Egyesület nevű ellenforradalmi csoport a román megszállók segítségével erőszakkal megbuktatta.
[Az 1919-es politikai rendőrség vezetője Korvin (Klein) Ottó volt, helyettese pedig Sallai (Hollander) Imre. ] Hungária tehát vádlóan nézi az Országház épületét, amely a kommün napjaiban nem a törvényhozásnak, hanem a fő terrorközpontnak adott helyet. Erre emlékezni és emlékeztetni ma is kötelességünk. Ezért kell ismét felállítani az 1934-es emlékművet, méghozzá eredeti helyén. Hogy ma is és a jövőben is emlékeztessen arra, mi zajlott az Országház falai között a kommün napjaiban. Dr. Kelemen Miklós Magyar Patrióták Közössége © 2018. augusztus 11. Képek forrása: köztérké [1] Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái (1934) [2] Sebes Gábor: Emlékezet és cinizmus. [3]