Könyv – Wikiforrás
U t á n o z z a, tehát a forma stílus játék, álarc a költőnek, tudatos, megfontolt választás. "A különböző költői formákban nagy, titokzatos hatások rejlenek. Ha az én Római Elégiáim tartalmát Byron Don Juanjának hangjára és versmodorába tennék át, akkor az, amit mondtam, egészen elvetemültnek hatna, " — mondta egyízben Goethe Eckermannak. Könyv – Wikiforrás. Ez a disztichon tehát nem lehet magyarban sem olyan, mint a Tibullusé, csak t i b u l l u s i lehet: Itt van az ősz, duruzsolgat a tűz, a kemence világít, néha kibúvik a láng, pattog a rőzserakás! S a Hölderliné megint más! Nem tudatos játék, nem álarc, egy költői őrület és egy őrült költő természetes beszédmódja, a teremtett, de valósággá vált világ dallama. …Így éltünk mi is itt. S ha felénk mordulva az észak intett és panaszát zúgta, lehullt a levél, lombját sírta az ág és szálltak a szélben az esők… Hányszor dobtam el egy-egy már véglegesnek vélt sort ebből a kis versből azzal, hogy Tibullus is írhatta volna, vagy tibullusi, tehát goethei. S van-e izgatóbb feladat, mint megoldani egy központozás nélküli francia szürrealista verset, egy Apollinaire-költeményt úgy, hogy a magyar versben is természetes, sőt szükségszerű legyen az írásjelek hiánya?
Fordító Hang Alapján Viszgálat Leletek
Legeslegelőször pedig – mondom – jegyzőkönyvet kell felvenned és azt a békebíró úrhoz elküldeni. De ő, a csendőrbiztos csak hallgat és nevet. És a parasztok hasonlóképpen. Mind nevettek, méltóságos uram. Erről eskü alatt is vallomást tehetek. Ez is nevetett, az is nevetett, meg Zsigin is nevetett. Mit vicsorítjátok rám a fogatokat? – mondom én. A csendőrbiztos azonban így szól hozzám: áz ilyen ügyek – mondja – nem a békebíró hatáskörébe tartoznak. " E szavaktól a vér a fejembe szállt. Csendőrbiztos, nem te mondtad ezt? – fordult most az altiszt Zsigin csendőrbiztoshoz. – De igen... én mondtam. – Mindenki hallotta, mikor te az egész nép előtt kijelentetted: áz ilyen ügyek nem a békebíró hatáskörébe tartoznak. " Mindenki hallotta... És erre méltóságos uram, a vér a fejembe szállt, még a lelkiegyensúlyomat is teljesen elvesztettem. Ismételd meg – mondtam – ismételd meg, te ilyen-amolyan, amit az előbb mondtál! Fordító hang alapján helyrajzi szám. És ő elismételte még egyszer az egészet... Erre rárohantam. Hogy mersz te – mondom neki – a békebíró úrról így nyilatkozni?
Fordító Hang Alapján Helyrajzi Szám
S hogy nem az, ez gyakran hónapok alatt kiderül, néha csak évek, évtizedek múltán, sokszor csak egy nyelvi megújulás segít felülmúlni. Tóth Árpád, a csodálatos költő és műfordító ír ezzel kapcsolatban arról a kötelességről, mellyel minden tovatűnő nemzedék tartozik az örök dolgok iránt. De ha magyar versnek szép a fordítás, akkor nem avúl el, az új fordítás csak a régi m e l l é kerül, de nem fölébe. A műfordító költő tudja, hogy nem lehet "fordítani" csak újra megírni egy idegen verset s hogy minden műfordítás, — kísérlet. És tudja azt is, hogy kevés kivétellel — nincs olyan idegen vers, amit ne lehetne éppen m a g y a r r a fordítani. Fordító hang alapján lekérdezés. Csak kicsit Orpheusnak kell lenni hozzá, mert Orpheus varázsló is volt, Egyiptomban tanult varázslatot s elaltatta az aranygyapjat őrző sárkányt is. És, — és szerencse kell hozzá. Ez a kis könyv nem "európai költők antológiája, " egy költő műfordításgyüjteménye csupán Európa költőiből, kedves költői vagy kedves versei közül néhány, — magyarul. Egy-két költő több verssel szerepel a kötetben, persze nem véletlenül.
Hiszen Apollinaire verseiben a mondatrészek, mondatok, sorok egybeolvadásának különleges költői értelme van, a képzettársítások szétválaszthatatlansága, az enjambementok rejtvényszerű játéka szerves része a költemény misztikájának. Gyakran pedig a látomások egyidejűségére, a hirtelen kapcsolások összefüggéseire villant fényt e hiány. Egy írótársam megkért egyszer arra, hogy Apollinaire: Égöv című versét küldjem el neki, de "rakjam ki" a vesszőket, pontokat, elő akarja adatni s "az előadó színész úgy jobban kiismeri magát a különben is nehéz versben. " Nekiültem az "értelmesítésnek" s órákon át írtam és töröltem a vesszőket, pontokat. Kínos és reménytelen munka volt. De műfordítói elégtétel is volt ugyanakkor. A magyar szöveg sem tűrte az írásjeleket. Ime a példák a vonzó nehézségekre s a műfordítói elégtételre is. De hogy végül is, sikerültek-e ezek a kísérletek, azt persze nem a fordító költő hite dönti el, hanem az idő. Fordító hang alapján viszgálat leletek. A műfordítás akkor időtálló, ha magyar versnek is szép, jelentékeny a vers.