Ncis / A Fekete-Tó
Ha templomot nem is rejt a mélye, de állatok, sőt emberek már belevesztek az ingoványába. Az orfalusi szlovének az elmúlt századokban a szentgotthárdi ciszterci apátság jobbágyai voltak. A ciszterek környezetkímélő és gazdaságos erdőgazdálkodása révén szinte nem is esett kára a tónak, s rengeteg százötven évesnél idősebb fa is megtalálható erre, mely alkalmas fészkelő helye a fekete gólyának. Minthogy a vidék 1919 után határsáv volt, eléggé zárt terület lett, főleg a II. világháború után, így nem folyt itt sem államosítás, sem TSz -esítés, a vidék egyedülálló módon érintetlen maradt, így a Fekete-láp is. Zsohár Gyula 1941 -ben Az Őrség növényföldrajzi vázlata c. munkájában publikálta először, s mutatta be a szlovének földjének eme ritka nagy kincsét. A fekete tó play. A terület jelenlegi állapota [ szerkesztés] Egykor a vaddisznók dagonyázóhelye volt és az ifjúság motoros rodeókat tartott itt, ami jelentős kárt tett a növényzetben, ezért 1990 -ben drótkerítéssel vonták körbe, s azóta csak külön engedéllyel és kísérővel látogathatják.
A Fekete Tó Play
Meg kell említeni, hogy a korpafű szemlátomásra rengeteg növényből egy telepet alkot, voltaképp az a sokaság egyetlen egyed. Májusban nyílik a láp belső területén a széleslevelű gyapjúsás (Eriophprum latifolium), amelynek virágai fehér színűek. A sásállományai között van a védett töviskés sás (Carex achinata). A keleti oldalán növényállományai közt fontos a rekettyefűz és a füles fűz. Ritka és jellemző fafaja a szőrös nyír (Betula pubescens). Pócs Tamás itt végzett kutatásai kimutatták a szintén jégkori eredetű békabuzogányt (Sparganium minimum). Ahol teából van a tó - A Fekete-tó. Magyarországon is csak kevés helyen előforduló bordapáfrány (Blechum spicant) példányainak többsége is csak itt fordul elő, mellette él az ugyancsak különlegességnek számító hegyipáfrány (Oreopteris limbosperma) és tőzegpáfrány (Thelypteris palustris). A talaj néhány helyen kisavanyodott, erodálódott, otthont adva ezzel kereklevelű (Pyrola rotundifolia), az ernyős (Chimaphila umbellata) valamint sok más körtikének. Ősszel megváltozik a Fekete-tó növényvilágának főbb uralkodó fajai: egy rozsdássárga fűféle, kékperje (molinietum) lepi el a területet, amelyben megbúvik a kornistárnics (Gentiana pmeumonanthe).
Fekete Tó Sorozat
A Fekete To Go
Más szájhagyomány szerint a tó a föld alatt összeköttetésben van a Balatonnal. Egy pásztorfiú teheneit is nyelte el az ingovány és ezek összezsugorodott körmeit, /"kecskeköröm"/, csontjait lehet a Balatonban megtalálni. A monda szerint egy szegény szalafői leány gazdag fiúba lett szerelmes. A legény szülei ellenezték a házasságot, így a fiú rangban hozzáillő leányt választott. A házasságkötés vasárnapján a szegény leány könnyeivel elárasztotta a templomot, és környékét. A keletkezett mocsár elnyelte a templomot mindenestül. Néhányan még látták az alámerülő harang tornyát. A könnyek patakká váltak és táplálták a Szalát. Zala néven ez a folyó viszi az őrségi emberek bánatát a Balatonig. A tóhoz látogató szalafőiek a mai napig is a környéken harangszót vélnek hallani. Hírek: XVII. Őrségi Tökfesztivál 2021. szeptember 10. Fekete tó sorozat. és 12. között 17. alkalommal kerül megrendezésre az Őrségi Tökfesztivál. Építési munkálatok kezdődnek Pityerszeren Június 16-án építési munkálatok kezdődnek az Őrségi Népi Műemlékegyüttes területén.
A Fekete Tó Full
a Kápolna-csúcs, a Zawrat-hágó (Zawrat), a Gránát-csúcsok (Granaty) vagy a Zerge-csorba (Kozia Przełęcz) megmászására. Közülük szinte mindegyik meredek, kitett szakaszokon vezet, ezért ezek a túrák csak tapasztalat turistáknak ajánlottak. A tó a Murowaniec menedékháztól 1, 6 km-re található, a félórás úton 125 méter szintkülönbséget kell leküzdeni.
A Fekete Tó Son
Szentbékkállán a helyközi buszról a Szentbékkálla, Petőfi utca megállónál szálljunk le. Köveskálon a Köveskál, városkút megállóba érkezünk. Megközelítés A Szentbékkálla Petőfi utca megállótól indulva a K jelzést kövessük egészen az Eötvös-kilátóig, ahol rá tudunk kapcsolódni a tanösvény T jelzésére, és egy szép kört tenni a fennsíkon a tavak mentén (2, 8 km). Köveskálról a Tűz útja tanösvény PT és a K+ párhuzamos jelzésén induljunk észak felé, majd a Nagy-Csere-kút után a K ▲ jelzés vezet el a kilátóig. Onnan a Boros Ádám tanösvényen sétálva útba ejthetjük a tavakat. Kipusztult az összes hal a Városligeti-tóban | 24.hu. Parkolás Szentbékkállán és Köveskálon is az utcán, a buszmegállók közelében tudunk parkolni a KRESZ szabályainak a betartásával. Koordináták DD 46. 897739, 17. 588907 DMS 46°53'51. 9"N 17°35'20. 1"E UTM 33T 697194 5197054 w3w ///váló.