Ave Maria Szöveg - Régi Karácsonyi Díszek
A Magyar Rádió Énekkarának és Szimfonikus Zenekarának, valamint a Magyar Rádió Gyermekkórusának ünnepi koncertjét is közvetíti a csatorna december 15-én és 18-án. Az adventi készülődés jegyében olyan művek csendülnek fel, mint Saint-Saëns Karácsonyi oratóriuma, Josquin des Prez Ave Maria című műve, de gregoriánokból, protestáns énekekből és a világ népeinek karácsonyi dalaiból is ízelítőt kapnak a hallgatók. December 15-én 20 órakor kezdődik a Magyar Rádió Énekkarának és Szimfonikus Zenekarának karácsonyi koncertje a Mátyás-templomban, amelyet a Bartók Rádió élőben közvetít. A repertoárban szerepel többek között Camille Saint-Saëns Karácsonyi oratóriuma, amelyet pályája elején írt a francia zeneszerző. A mű első hat tételét a párizsi La Madeleine templom éjféli miséjén mutatta be 1869-ben. A Fekete Madonna Pécsett. A kiegészített, végül tíz tételből álló változat csak néhány évvel később született meg. A darab széles ismertségnek örvendett, Magyarországra is eljutott az 1880-as években. "Bachtól megtanulta a komolyságot és az erőt, Mozarttól a bájt és a kellemet" – írta a zeneszerzőről egy korabeli lap.
- A Fekete Madonna Pécsett
- Szentendre Karácsony Múzeum - Ahol mindig karácsony vár
- Karácsony annó – Régi díszek bűvöletében második oldal
A Fekete Madonna Pécsett
A Zeneakadémia Nagytermében december 18-án, szombaton 16 órakor kezdődő koncertet a rádió 18. 05-től tűzi műsorára. Ave maria szöveg magyarul. A Magyar Rádió Gyermekkórusa idén is megtartja karácsonyi koncertjét a Zeneakadémián, ezúttal az aktuális járványhelyzet miatt az alsósok kórusa, a Palánták részvétele nélkül. Nagyon színes programmal kárpótoljuk majd ezért a hallgatóságot, dr. Szabó Balázs orgonajátékának segítségével az adventi gregorián és protestáns énekek régmúlt évszázadaiba kalauzoljuk vendégeinket, majd a világ népeinek karácsonyi énekfeldolgozásaiból adunk elő több csokorra valót is: Bárdos, Karai, Farkas, Kocsár fémjelzik a magyar szerzők sorát, de megérezhetjük a német, az angol és a perui karácsony hangulatát is" - árulta el Dinyés Soma, a Magyar Rádió Gyermekkórusának vezetője.
A "forrászene" átirányít ide. A dél -koreai szórakoztató cégről lásd: Source Music. Diegetikus zene vagy forrás zene az zene a drámában (pl film vagy videojáték), amely része a fiktív környezetben, és így feltehetően hallható a karaktereket. A kifejezés a diegesisre, a történetmesélési stílusra utal. A forrászene ellentéte az esetleges zene vagy aláhúzás, amely a néző (vagy játékos) által hallott zene, amely a cselekvést kívánja kommentálni vagy kiemelni, de nem értelmezhető a kitalált környezet "valóságának" részeként. A forrászenét néha kottának használták a hollywoodi talkie -k legkorábbi napjaiból, egyes esetekben - pl. The Public Enemy (1931) -, az aláhúzás kizárásával; vagy a Rossz érintésben (1958), ahol arányosan több forrás található az aláhúzáshoz képest. Filmhang és zene Ha a film szereplői hallhatják (vagy hallhatták) azt a zenét, amelyet a közönség hall, akkor ezt a zenét diegetikusnak nevezik. Úgy is nevezik forrás zenei szakemberek az iparágban. Állítólag a film narratíváján belül van.
Szentendre Karácsony Múzeum - Ahol Mindig Karácsony Vár
(Kép forrása: Fortepan/Göcseji Múzeum) Tudtad, hogy a karácsonyi díszek mindegyike szimbolizált valamit? Pedig így van! A fára aggatott díszek a bőséget és az egészséget jelképezték, az alma az egészség mellett bibliai utalás is volt, a felfűzött bogyók, egyéb termések látványosan tekeregtek az ágakon, ezzel megidézve a paradicsomi kígyót. Akkoriban a karácsony sokkal erősebben kötődött a valláshoz, régen még nem az ajándékokon volt a hangsúly, hanem a lelki megélésen – ezt szolgálta a Betlehem, Jézus születésének várása, vagy éppen a vallási rituálé. Szentendre Karácsony Múzeum - Ahol mindig karácsony vár. Karácsonyi díszek régen – A csúcson mindig csillag állt! A csúcsdísz régebben nem lehetett más, csak és kizárólag csillag, ugyanis ez jelképezte a betlehemi csillagot. Ma már szinte mindenféle csúcsdíszt használnak, sokan kötnek például masnit a fa tetejére. Karácsonyi díszek régen – Az alma szimbolikája Nagyszüleink idejében már nem almákat aggattak a fára, hanem gömbdíszeket – azonban ezek a paradicsomi almákat jelképezték. Karácsonyi díszek régen – Nemcsak gömböt használtak Nagyszüleink karácsonyfáján nemcsak a gömbalakú díszek voltak fellelhetők, hanem bizony ott voltak az angyalkák, a házikók, de én emlékszek még repülőre, lepkére, és még szívalakú díszekre is.
Karácsony Annó – Régi Díszek Bűvöletében Második Oldal
Remélem, hogy sikerült valamelyest visszamennetek a múltba, nekem jólesett nosztalgiázni, kicsit szeretnék visszamenni ténylegesen a múltba!